Közeledik annak ideje, hogy összehangolják a nyugdíjakat a keresetek és a megélhetési költségek elmúlt hat havi alakulásával. Ám mivel az infláció az elmúlt hónapokban kisebb volt a vártnál, az az előrejelzés miszerint a törvényben előirányzott összehangolással és a rendkívüli emeléssel az októberi ellátmány 17 százalékkal emelkedhet, ma már nehezen megvalósítható. Hátra van még ugyan a bérek szeptemberi statisztikai növekedésének közzététele, de amennyiben az 0,2 százalékos maradna, amennyi volt az elmúlt hónapokban, a nyugdíjaknak az összehangolásból eredő növekedése csupán 4,3 százalékot jelentene.
Még ha feltételezzük is, hogy a bérek jelentősebben emelkednek, nyugdíjasaink a legjobb esetben a rendes októberi összehangolással és a rendkívüli 10 százalékos emeléssel csupán 15 százalékos nyugdíjemelésre számíthatnak, ami kevesebb a korábban emlegetett 17 százaléknál.
A Szerbiai Nyugdíjasok Szövetségében igen borúlátóak. Đura Perić a szövetség tisztségviselője a belgrádi televíziónak úgy nyilatkozott, hogy végül is mindössze 14,5 százalékos emelésre számítanak. Míg a megélhetési költségek statisztikailag csupán enyhén növekednek a bérek csak áprilisban 5,7 százalékkal nőtek. Mégis a jelenleg érvényben levő törvényes megfogalmazás szerint, összehangoláskor a nyugdíjemelésre csupán 1/8-ával van kihatással, a többi a megélhetési költségek statisztikai növekedésétől függ. Éppen ezért a Nyugdíjasok Szövetségében a törvény módosítását kérik, ami nem kizárólag a koalíciós megállapodás eredménye.
A tévé híradója megtudta, hogy a törvénymódosítás tartalmaz olyan kitételeket, amelyből következtetni lehet arra, hogy fokozatosan, a jövő év végére az átlagnyugdíj eléri az átlagbér 70 százalékát.
Jovan Krkobabić kormányalelnök szavai szerint a nyugdíjtörvény módosításának javaslata két héten belül a kormány elé kerül és nincs jelzés arra, hogy a koalíciós partnerek megállapodását valaki is megkérdőjelezné. A pénzügyminiszter asszony azon bejelentése, hogy a közszolgálatokban dolgozók bére jövőre csupán két százalékkal növekedhet, azt is jelenti, hogy az átlagbér is lassabban fog növekedni, mivel a közszolgálatokban dolgozók a Szerbiában alkalmazottaknak csaknem egynegyede. Másrészt, ha a nyugdíjak emelése kizárólag a bérek alakulásától függne, az az állam számára kettős haszonnal járna.
A közgazdászokat továbbra is nyugtalanítja a nagyarányú közfogyasztás, továbbá, hogy a nyugdíjak jövő évi kifizetésére mintegy 420 milliárd dinárra lesz szükség. Ebből 40 milliárdot tesz ki az idei tíz százalékos rendkívüli nyugdíjemelés.
A már említett hírforrás szerint Miroslav Zdavković közgazdász szerint amennyiben az említett 40 milliárd dinárt új munkahelyek teremtésére fordítanánk, és 160000 új munkahelyet nyitnánk, az újonnan foglalkoztatottak biztosítási járulékaiból két éven belül fedezni lehetne a nyugdíjemelést. Jelenleg a nyugdíjakra szánt eszközök 65 százalékát a járulékokból fedezik, ám ha nem növekszik jelentősebben a foglalkoztatottak száma, a nyugdíjak felét a költségvetésből kell pótolni.
