Szerbiában a nyugdíjak nem fognak csökkenni, annak ellenére sem, hogy a Nemzetközi Valutaalap kilátásba helyezte ennek követelését – állította a hétvégén Jovan Krkobabić kormányfőhelyettes. Szerinte az államnak meg kell találnia a takarékoskodás módját, anélkül, hogy az a nyugdíjasok kárára történjen.
Az ország gazdasági stabilitása érdekében a Nemzetközi Valutaalappal március 26-áig folynak a tárgyalások, így valójában még semmi sincs eldöntve, és azt sem tudni, hogy Szerbia kér-e újabb készenléti hitelt, és mennyit. Mindenesetre bárminemű döntés meghozásához pontos számadásra lesz szükség: honnan mennyit vegyenek el az államháztartás hiányának pótlására.
Igen komolyak azok az elképzelések, hogy szolidaritási adót vezessenek be a nagy fizetésekre és nyugdíjakra. Lesz ahogy lesz, mintegy 500 millió euróval szükséges csökkenteni a költségvetési hiányt, amire a tárgyalások befejeztéig megoldást kell találni. Bár a zárt ajtók mögött folyó tárgyalásokról kiszivárogtatták, hogy a kormánynak nincs szándékában, hogy csökkentse a fizetéseket és a nyugdíjakat, sem az, hogy növelje a gépkocsi-behozatalra kivetett vámokat, mégis, ha elfogadnák a valutaalap javaslatát a szolidaritási adó bevezetésére, számíthatunk a bérek és nyugdíjak csökkentésére, legalábbis ami az átlagon felülieket illeti.
A minisztereknek megvan a saját elképzelésük a költségvetési bevételek növelésére és a féktelen kiadások csökkentésére. Az elejtett szavakból összerakott gondolatmenet inkább csak azt a célt szolgálja, hogy felmérjék a lakosság hangulatát, mit tartanak leginkább elfogadható megoldásnak a felkínáltak közül. A legvalószínűbb mégis, hogy amíg folynak a tárgyalások, nincs reális alapja a hitelfolyósítás konkrét feltételeiről beszélni.
Ha hinni lehet a kormányfőhelyettes kamerák előtt tett kijelentésének, a bérek és a nyugdíjak nem változnak. Ám ha érvényre juttatják a valutaalap igen komolynak tűnő javaslatát, akkor azok, akik az átlagosnál jóval nagyobb fizetést és nyugdíjat kapnak, adóztatással számolhatnak. Annál is inkább, mert nehezen hihető, hogy a munkáltatók magukra vállalnák az újabb adóterhet.
Bizonyos számítások szerint – amelyet Milojko Arsić, a kormányfő gazdasági tanácsadó testületének tagja szellőztetett meg – a nyugdíjak csökkentésével 10–15 milliárd dinárt lehetne megtakarítani, amire három lehetséges módozatot is kidolgoztak. Maximálisan 40 ezer dinárra korlátoznák a legmagasabb nyugdíjakat, külön adót vezetnének be az átlagosnál nagyobb nyugdíjakra, és végül csökkentenék azoknak a nyugdíját, akiknek a járandósága nagyobb az átlagosnál.
Abban az esetben, ha megadóztatnák a 40 ezer dinárnál nagyobb béreket, évi szinten 11,2 milliárd pluszbevételre lehetne számítani. Ám itt van annak a lehetősége is, hogy csökkentsék a munkanélküliek támogatását is. Ekkor azonban már nem szolidaritási adóról kell beszélnünk, hanem olyan pótadóról, amelynek célja a költségvetés hiányának pótlása. Aggasztó, hogy rohamosan múlik az idő, eltelt már csaknem három hónap az évből, és az évi szinten tervezett megtakarítás már egynegyedével kevesebb a tervezettnél, de még kevesebb lesz akkor, ha alkalmazni is fogják a vonatkozó előírásokat. Az így nyert bevételek azonban csak tized részét képeznék a hiány pótlására szükséges eszközöknek, úgyhogy még további karcsúsítások várhatók.
