Újabb vizsgálatok bizonyítják a nanoezüst hímivarsejtet károsító hatását, ugyanakkor antibakteriális hatásuk miatt egyre gyakrabban használják ezeket ruházati termékek, légfrissítők és kozmetikai termékek gyártásához.
A boltok polcain egyre gyakoribbak a nanoméretű részecskéket tartalmazó termékek. Korábbi vizsgálatok már igazolták a nanoezüst hímivarsejtek növekedését gátló hatását. A legújabb eredményekből az is kiderül, hogy a kisebb méretű részecskék nagyobb mértékben károsítják a hímivarsejtek kialakulását. A magzati fejlődés során a nanorészecskék a méhlepényen keresztül bejuthatnak a magzatba, és ott megzavarhatják az ivarsejtek kialakulását. Jelenleg nem ismert, hogy a széles körben használt anyag milyen mértékben jut be az emberi szervezetbe. Valószínű, hogy a nanorészecskék légzés és étkezés során, valamint a bőrön felszívódva is a testünkbe kerülnek.
A kutatók szerint a lehetséges egészségügyi hatások nem kellően vizsgáltak, a kisméretű szemcsék a vérárammal a test összes szervébe, így akár az agyba vagy a magzatba is eljuthatnak. Már korábban igazolták, hogy a nanoezüst szemcsék több sejttípusra (például a tüdő, az idegrendszer vagy a bőr sejtjeire) nézve mérgező hatásúak. A legutóbbi kutatás során azt értékelték, hogy a különféle (10, 25, illetve 80 nm) átmérőjű és bevonatú (például szénhidrogén, cukor) ezüstszemcsék milyen hatást gyakorolnak az ivarsejtek kifejlődésére. A legkisebb méretű cukorral bevont részecskék okozták a legnagyobb hatást, melynek eredményeként a sejteket károsító és elpusztulásukat elősegítő szabad gyökök képződtek. A részecskék az ivarsejtek termelését végző csírasejtek növekedését is akadályozták, mivel csökkentették egy serkentő hatású anyag (GDNF) sejtekre gyakorolt hatását. Az elvégzett vizsgálatokból azonban nem derül ki egyértelműen, hogy az emberi szervezetben lévő nanorészecskék mennyisége elégséges-e a káros hatások kiváltásához.
