Mennyire vagyunk tudatos vásárlók? Mi alapján döntünk? Minek dőlünk be, és mi az, amit tényleg józan ésszel határozunk el?
Sokan mindinkább előnyben részesítjük a „helyi termék” megjelöléssel ellátott élelmiszereket a szupermarketekben, aminek lényege, hogy a lakóhelyünk közeléből származó, frissebb és ezáltal értékesebb árut vásároljuk, nem pedig a több ezer kilométert utaztatott, tartósítás céljából agyonvegyszerezettet.
Akár citrusról, akár banánról legyen például szó, bármilyen furcsán hangzik is, evés előtt a héját alaposan meg kell mosni, majd a kezünket is, utána meghámozni és csak azután fogyasztani. Ez azt jelenti, hogy a citrusféléknek csupán a pucolásakor is óhatatlanul kitesszük magunkat a fertőzés veszélyének.
Noha a vásárlók többsége azt gondolja, hogy csak a déligyümölcsök származnak behozatalból, addig az üzletek, piacok pultjait szinte elárasztja az importáru. A mezőgazdasági minisztérium adatai szerint tavaly például Spanyolországból 1,2 tonna kínai termesztésű káposztát, 12 tonna uborkát, 23 tonna paradicsomot, Csehországból 757 tonna banánt, 188 tonna vöröshagymát, Hollandiából 219 tonna burgonyát, Olaszországból 81 tonna almát, 57 tonna paprikát, 28 tonna kékparadicsomot, Törökországból 850 tonna póréhagymát, 43 tonna sárgarépát, Kínából 46 tonna fokhagymát, 50 tonna babot, Ukrajnából 20 tonna tökmagot hoztunk be. A fentieken kívül Németországból származó banán, sárgarépa, zeller, vöröshagyma, uborka, szlovéniai karalábé, retek, ciprusi és bulgáriai bab, macedóniai alma, káposzta, paprika, izraeli újkrumpli került a hazai piacra.
De honnan is tudhatja a vásárló, milyen terméket vesz? Nos, ha megvalósul a piaci hatóságok elképzelése, a viszonteladók ezentúl nem hozhatják forgalomba a behozatalból származó termékeket anélkül, hogy ezt fel ne tüntetnék. Ezt egyelőre az egyik belgrádi piacon vezették be. Hogy a mezőgazdasági minisztérium és az illetékes felügyelőség mikor teszi kötelezővé az ország többi részében, nem tudni.
Noha nem mindig ismeretes előttünk, honnan származnak a termékek, ez nem jelenti azt, hogy a kérdéses áru rossz minőségű is – nyugtatja meg a közvéleményt az illetékes felügyelőség. Tavaly a gyümölcsökre és a zöldségfélékre 3300 behozatali kérelem érkezett hozzájuk, ebből csupán hármat kellett elutasítaniuk. Kétes minőségű citrusfélékről volt szó.
A tudatos vásárlók minden bizonnyal kíváncsian várják, mikor tüntetik fel a piaci kofák árujuk eredetét. Valószínűleg addig is és azután is sokan szívesebben vásárolják/vásárolnák majd a kínai helyett a futaki káposztát, a lukácsfalvi paradicsomot, a moholi sárgarépát, a horgosi almát...
