Paraszt- vagy kötözött sonka?
Olcsó húsnak híg a leve – éppen ezért a jó húsvéti sonka nem olcsó. Ma már nem egy hónappal előre vásároljuk az asztalra valót, a legtöbben az utolsó hétre halasztják. Manapság már nem minden asztalra kerül belőle, ugyanis érezni a válságot. A nagy, átlagosan 8–10 kilós parasztsonkákat kevesebben engedhetik meg maguknak, jóval kelendőbb a kötözött sonka. A kettő között az a különbség, hogy a parasztsonkát hat hétig sóban érlelik, majd füstölik, ugyanígy a tarját is. A kötözött verziót viszont pácban érlelik.
A tudatos vásárlás legfőbb kritériuma, hogy még a termék megvásárlása előtt tanulmányozzuk át a címkét. Mi található rajta? A gyártó cég feltüntetése mellett több hasznos információnak is szerepelnie kell rajta, például: a termék összetétele, tápanyagtartalma vagy a termék készítése során használt technikai eljárás módja stb.
A termék összetétele: Sokan megdöbbennek akkor, amikor elolvassák a sonka összetételét, hogy nemcsak színhúst tartalmaz, hanem sok minden mást is. Például van benne víz, konyhasó, cukor, stabilizátorok, tartósítószerek (pl. polifoszfát, nátrium-nitrit) és különböző növényi (szója) vagy állati (baromfibőr, sertésszalonna stb.) eredetű származékok. A sonka színhústartalma is változó, a piacokon található tucatnyi termék között van 63%-os pulykamelltartalmú mellsonka és 88%-os sertéscombtartalmú sonka is. De van olyan is, amelynek a hústartalma még az 50%-ot sem éri el!
Tápanyagtartalom: A sonkák energiaértéke között is nagy különbség lehet, általában 70 és 220 kcal közötti értéket mutat. De eltérő eredményeket kapunk akkor is, ha a fehérje-, a szénhidrát- vagy a zsírtartalmat vizsgáljuk.
Technikai eljárás: Pácolás, füstölés. A tömeggyártás miatt a páclét a húsba injekciózzák, ezért előfordulhat az is, hogy a sonka túlságosan vizes (pl. 25%-os a víztartalma). Ezt a címkén feltüntetett víztartalom mennyiségén tudjuk lemérni. A pácolt termékek többségét füstölik, és nyersen vagy főzve hozzák forgalomba. A füstölést puhafával (pl. fenyő) vagy keményfával (pl. bükk) végzik, amelynek során rákkeltő anyagok keletkezhetnek, ezek azért általában elenyésző mértékben vannak jelen. Mindenesetre ajánlott bármilyen füstölt termék mellé antioxidánsokat tartalmazó ételt (gyümölcsöt, zöld, piros színű zöldségeket) fogyasztani.
Hiánycikk és drága a tojás
A székvárosi piacokon 15–18 dinár a tojás darabja, de nemcsak Újvidéken drága, hanem Európa-szerte. Például Csehországban is, ahol bőröndszámra vásárolják a határ menti német boltokból a tojást, mert ott jóval olcsóbb, mint otthon. Emiatt a németországi üzletek korlátozzák a vásárlást. Voltak olyan határ menti boltok, amelyekben 500 százalékkal nőtt a tojáseladás az árkülönbség miatt: Csehországban most átszámítva 2–2,80 euróba kerül tíz tojás – tavaly év végén még csak 1,06 euró volt az ára –, Németországban 1,09 euró a legjobb ár.
De egész Európában hiánycikk és drága a tojás egy uniós rendelet miatt. Ez előírja, hogy a hagyományos ketreceket olyan módosított tojóketrecekre kell cserélni, melyek nagyobb mozgásteret biztosítanak az állatok számára. A ketrecek korszerűsítésére szánt határidő lejárt, de az EU 13 tagországában még hagyományos ketrecekben tartják a tyúkokat. Ez német adatok szerint legalább 43 millió tyúkot jelent, az innen származó tojásokat nem szabad eladni az uniós rendelet szerint. De nemcsak a hiányzó mennyiség miatt drágul a tojás, hanem azért is, mert a termelőknek jelentős összeget kellett beruházniuk, hogy megfeleljenek az uniós előírásoknak.
Hasznos tippek tojással kapcsolatban:
Egészséges torma
A húsvéti menühöz szorosan hozzátartozik a torma. Hagyomány szerint Jézust tormával akarták megmérgezni, de a gonosz terv nem vált be, hiszen a torma nem mérgez. A tormaevés szokásának húsvéti üzenete a kereszténység erőssége. Ha tudnánk, hogy mennyire egészséges, talán nem csak kora tavasszal vásárolnánk belőle. Alig tudunk valamit a tormáról, holott szuperegészséges tulajdonságokkal bír. Antibiotikum, tisztítja a hörgőket, bedugult orrunkat, erős ellenszere a megfázásnak. Egyik fő összetevője a rákellenes táplálkozásnak is. A tormaborogatás reumára, a tormafogyasztás vérkeringésünk pezsdítésére jó. A varázslatos hatás titka: a torma aminosavai nyolcvan százalékban megegyeznek az emberi DNS alkotóelemeivel.
Az ünnepi tormát ki a piacon, ki a boltok polcairól szerzi be. Legjobb, ha egész és friss tormát veszünk. Egy torma friss mivolta fejrészének vizsgálata révén állapítható meg. Ha nyálkás, már elég régóta áll. Akkor se vegyük meg, ha a torma bőre nem feszes és sima. Ha megvágjuk és erősen látjuk a torma „évgyűrűit”, akkor is hagyjuk ott. A torma két évig is tárolható, de csak mínusz 2 és 4 fok közötti, 96 százalékos páratartalmú, sötét helyen.
Nem árt, ha tudjuk, a tormának két nagy csoportja létezik: északi és déli típusú. A skandináv típusú lazább szerkezetű, mutatósabb, de kevésbé tárolható. Ha nagy bevásárlóközpontban vásárolunk, ahol a szép külső az elsődleges, több mint valószínű, hogy ezt a típust találjuk. A déli fajta, melynek csoportjába a magyar torma is tartozik, gyakran kevésbé formás, ám jobban tárolható.
Ha házi tormakészítésre adnánk a fejünket, készüljünk fel a hagymahámozás idejéről jól ismert sírás-rívásra! A torma hámozás és reszelés után tizenkét órán keresztül őrzi meg jótékony hatását. Ezért mindig csak annyit reszeljünk, amennyi fél nap alatt elfogy. Fogyaszthatjuk gyógyító, hurutoldó, köhögéscsillapító, emésztést elősegítő vagy keringést serkentő hatása miatt. A torma színének megőrzéséhez a reszelékre citromot vagy aszkorbinsavat tehetünk. Ha túl csípős, rakjuk ecetes cukros vízbe, vagy néhány percre a sütőbe. A reszelék szelídíthető tejszínnel vagy majonézzel is. Klasszikus recept az ecetes torma. Víz, cukor és ecet szükséges hozzá. Forrás után a cukros-ecetes elegyet a reszelt tormára öntjük. A reszelék keverhető vajhoz, krémsajthoz vagy tejszínhez is.
