Németországban évente csaknem 20 millió tonna élelmiszer kerül szemétbe a szavatossági idő lejárta miatt. Becslések szerint minden második salátafej és burgonya, minden harmadik vekni kenyér kárba vész. Néhány élelmiszer-szakértő szerint azonban a kidobott élelmiszerek jó része még fogyasztható, vagyis a szavatosságra vonatkozó adat nem jelent feltétlenül figyelmeztetést egészségügyi szempontból.
Ám zavaró lenne, ha a forgalomban lévő termékeken kétféle felhasználhatósági dátum szerepelne. Az ötlet egyébként éppen Németországban merült fel, mert a lakosság túl sok, egyébként még fogyasztható élelmiszert dob ki a szavatosság lejárta miatt. Az élelmezési szakemberek azonban azt tanácsolják, hogy tartsuk be azt, amit a címkéken látunk a szavatossági időt illetően.
Lehet, hogy egyes gyártók még pár napot, hetet vagy hónapot „rajta hagynak”, vagyis fogyasztható lenne a termék, de inkább dobjuk ki a lejárati idő után.
Kiemelt kockázatú termékek közé tartoznak a hűtött élelmiszerek, amelyeknél fokozottabban kell figyelni a szavatosságra. Ilyenek a joghurtok, sajtok, gyorsfagyasztott zöldségek, fagyasztott gesztenyepüré.
A téma egyébként felvetődött azon a düsseldorfi konferencián is, melyen a szakértők a globális élelmiszer-veszteség problémáiról tanácskoztak. Miközben világszerte egyre szűkösebb és drágább az élelmiszer, a világon megtermelt élelmiszer-mennyiség mintegy harmada kárba vész – közölte a FAO, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete. Európában és Észak-Amerikában egy ember évente mintegy 115 kilogramm élelmiszert pazarol el, míg a szegényebb régiókban, így Délkelet-Ázsiában vagy Afrikában ez a mennyiség átlagosan 11 kilogramm. A FAO szakértői szerint az élelmiszer fajtájától függően a veszteség 20 és 75 százalék között van, és összességében meghaladja az évi egymilliárd tonnát. Az Európai Unióban évente 70 millió tonna élelem végzi a szemétben.
A fejlődő országokban főként az alapanyagok szállítási veszteségei miatt csökken a rendelkezésre álló élelmiszer-mennyiség, a fejlett országokban viszont maguk a kereskedők és a fogyasztók felelősek az élelmiszerek pazarlásáért. A fejlett országok pazarlásának okait a szakértők a szavatossági idő betartásának eltúlzásában, illetve a vásárlások nem megfelelő tervezésében látják. Sok élelmiszer kerül a szemétbe azért is, mert kibontás után kinézete, illata, íze nem felel meg a vásárló elvárásainak.
