Velebit alatt, a magyarkanizsai Járáson a Körös patak menti mocsaras, alacsony fekvésű, mezőgazdasági művelésre nem alkalmas területen 1953-ban (jövőre lesz 65 éves) létesült az egyik első vajdasági halastó. A 650 hektárt kitevő, több tóból és ivadéknevelőből álló Kapitány-rét halgazdaság 2008-ban az országban az elsők között szerezte meg az ISO és HACCP minősítő tanúsítványt. A minőségi feltételek teljesítésének köszönhetően a halastó egyike a mindössze két szerbiai halgazdaságnak, amely az itt tenyésztett halat exportálhatja az Európai Unióba. A Kapitány-réti halastó privatizálása óta folyamatos volt a fejlesztés, korszerűsítették, gépesítették a haltenyésztést, aminek köszönhetően évi száz vagon jó minőségi halat, 95 százalékban pontyot értékesítenek.
Krum Anastasov igazgató (Gergely József felvétele)
Egy év alatt a ponty ára több mint egyharmadával drágult meg. Az édesvízi hal drágulásával kapcsolatban Krum Anastasov, a halgazdaság igazgatója, a Szerb Iparkamara halászati ágazatvezetője elmondta, hogy országos szinten az elmúlt években jelentősen, mintegy egyharmadával visszaesett az édesvízi haltenyésztés. A többi mezőgazdasági ágazattal ellentétben a halgazdaságok nem kapnak mezőgazdasági támogatást, ellentétben a szomszédos országokkal, ahol a haltenyésztők kilónként 80 eurócent támogatást kapnak az államtól.
– A rendezetlen viszonyok miatt drága a hal Szerbiában és alacsony a halfogyasztás, átlagban évente mindössze 6 kiló halat eszünk meg fejenként. Támogatás hiányában és a magas tenyésztési költségek miatt több halastavon felhagytak a tenyésztéssel, pedig az ágazatban nagy lehetőség van. Szerbiában 13 500 hektáron létesült halastó, de csak mintegy 10 000 hektár funkciónál halastóként. Vajdaságban több mint százezer hektár olyan terület van, ami nem alkalmas növénytermesztésre, viszont lehetne rajta halastavakat létesíteni. Ahelyett, hogy mi magunk termelnénk meg a halat, behozatalra szorulunk, és nem is kis mennyiségben. A Szerbiában eladott hal kétharmada importból származik, évente 80 millió dollár értékben vásárolunk halat.
Az állattenyésztés terén egyedül a halgazdaságok nem élveznek előnyt az állami földterületek bérlése alkalmával. A törvény éppenséggel lehetőséget adna erre, de a halat még mindig nem tekintik „hízónak” amelyet megfelelő támogatásban részesítene az állam, a többi jószágtenyésztőhöz hasonlóan. Az állattenyésztésben a haltenyésztés már hét-nyolc éve hátrányos helyzetben van, pedig ez az ágazat is ugyanúgy takarmányt használ, mint a többi jószághizlaló. Például mi a Kapitány-réti halastavon idén 1500 tonna haltápot etetünk meg a halakkal, ami 3000 tonna búzának felel meg – mondta az igazgató.
NEM ZSÍROS A KAPITÁNY-RÉTI HAL
Željko Đanić termelésvezető: a Kapitány-réti hal nem zsíros (Gergely József felvétele)
A haltenyésztés szakmai vezetője Željko Đanić ichthiológus: – A haltenyésztésben legfontosabb a tavak szakszerű előkészítése a halivadék betelepítése előtt. A tómedret kiszárítjuk, mésszel fertőtlenítjük, feltárcsázzuk, ugyanúgy készítjük elő, mint a növénytermesztő gazdák.
Jó kondícióban lévő, egészséges halivadékkal telepítjük be a friss tiszai vízzel feltöltött tavakat. Az ivadékhalakat tavasszal telepítjük be, ezekre kell legjobban vigyázni, mert a kormoránok megtizedelhetik az állományt. Törekszünk a halivadék kiegyensúlyozott táplálására, amikor a vízben több a természetes táplálék, a plankton, akkor több gabonát adunk nekik, ha kevesebb a természetes táplálék, akkor 25–30 százalék fehérjét tartalmazó táppal etetünk. Így kiváló minőségű halat kapunk, amely nem zsíros.
Nem könnyű biztosítani a tavak feltöltéséhez és a nyári hőségben a vízpótláshoz szükséges megfelelő jó minőségű vizet. Az utóbbi időben szembesülnünk kellett az újabb halbetegségekkel, amelyek a többi európai halastavon is problémákat, állományromlást, terméskiesést okoznak. Mindezeket a problémákat tetézik a túlszaporodott kárókatonák – mondta a haltenyésztést irányító szakember.
ÉCSKAI FÜSTÖLT PONTY
A mázsás merítőhálót hidraulikus karral emelik ki a vízből (Gergely József felvétele)
A teknőbe öntött halat a munkások faj és méret szerint válogatják (Gergely József felvétele)
A nagy kárókatonák tömegesen lepik el a halastavainkat, ahol terülj asztalkám várja őket (Gergely József felvétele)
A legnagyobb vajdasági halastórendszer az écskai, az évi termelés meghaladja a 120 vagon pontyot. A Nagybecskerektől délre elterülő écskai halgazdaság tókomplexuma több mint 1200 hektáron terül el és évente mintegy 1200 tonna pontyot halásznak le onnan. A javában tartó őszi lehalászást a termelés vezető szakember, Pintér Zsolt irányítja:
– A rendkívül forró és hosszan tartó nyári kánikula miatt idén több „munkája” volt a halastavaknak, a felmelegedett vízben kritikusan alacsony volt az oldott oxigén mennyisége. A Tisza alacsony vízállása miatt gyakorlatilag nem tudtuk üzemeltetni a vízpumpákat, hogy pótolni tudjuk a nagyfokú kipárolgás miatt fellépő vízveszteséget és friss vizet juttassunk a tavakba. Nagyméretű tavaink vannak, amelyeket jól feltöltöttünk a tavasszal, hogy legyen elegendő víztömeg. Szerencsére a hőség miatt nem volt nagyobb halpusztulás, viszont a különféle vírusos halbetegségek, mint amilyen a pontyherpesz, megjelentek, az egy- és kétnyaras, valamint a piacra szánt ponty esetében is volt elhullás. A halállományt, különösen az egynyaras 100–150 grammos pontyivadékot tizedelik a kormoránok, azaz a kárókatonák ilyenkor ősszel és tél elején. Ezekkel a problémákkal minden halgazdaságnak szembe kell néznie.
Javában folyik az őszi lehalászás az écskai tavakon is, egyelőre hozamkilátásokról semmi biztosat nem mondhatunk, az elhullás miatt 25–30 százalékos kiesés várható. Nagyon elégedettek lehetünk, ha megközelítjük a tavaly elért eredményeket. A ponty mellett kisebb mennyiségben más halfajokból is szállítunk a piacra. Az évek óta tartó halhiányt országos szinten kellene orvosolni, a nagyarányú behozatal helyett a hazai tenyésztőket kellene támogatni, úgy, ahogyan azt a környező országokban teszik, ahonnan importáljuk a pontyot.
Az écskai ponty nagykereskedelmi ára a tavalyi szinten alakul, aki kijön halért a tóhoz, az 420 dinárét megkapja a pontyot, szállítással már 440 dinárba kerül. A boltokban azután ugyanez a halastavai ponty már 600 dinárba vagy még annál is többe kerül. A többi húsféléhez viszonyítva drága a ponty, de a jelenlegi körülmények között nem lehet olcsóbb. Az élő ponty mellett konyhakész vákuumcsomagolású és füstölt pontyot is készítünk a frissen kifogott halból, így bővíteni tudtuk a kínálatunkat, és így 10–15 százalékkal magasabb áron tudjuk értékesíteni az écskai pontyot. A vevők kedvelik a füstölt pontyot, és a közelgő ünnepekkor és böjtös időszakban még nagyobb keresletre számítunk – mondta a haltenyésztés vezetője.
