Megtörténni látszik az, amire a járványügyi szakértők immár évek óta figyelmeztetnek: Szerbiában is egyre többen betegszenek meg a szinte már kiirtottnak tekintett kanyaróban. A veszély immár két éve bekopogott Szerbia ajtaján, a szomszédos Romániában akkor ütötte fel fejét a járvány. A szóban forgó országban azóta több ezren megbetegedtek, a halálos áldozatok száma pedig 35-re növekedett. Mindez nem volt elég a szerbiai védőoltás elleni „lobbinak”, fáradhatatlanul sorolta vélt érveit, hogy miért nem kell a gyermekeknek megkapniuk a háromkomponensű MMR – kanyaró, mumpsz és rózsahimlő elleni – védőoltást. A szerbiai vakcinaellenes tábor nyilvánosság elé lépő képviselőinek egyike sem orvos, vagy egészségügyi szakember.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) korábban azt a célt tűzte ki, hogy 2010-re kiirtja Európából a kanyarót. A szervezet szerint ennek egyetlen módja a szükséges védőoltás felvétele. Az MMR védőoltást ellenzők tábora nagyjából a 2000-es évek elején kezdett egyre tömegesebb lenni, hiába leplezte le először a sajtó, majd a szakma azt a gasztroenterológust, aki szakterületén kívül fogalmazott meg állításokat a védőoltás szövődményeivel kapcsolatban.
Tavaly világszerte megközelítőleg 90 ezer ember életét követelte a kanyaró, 2015-ben pedig több mint 100 ezerét. Mielőtt a múlt század hatvanas éveiben kidolgozták volna a védőoltást, átlagban két-három évente ütötte fel fejét kanyarójárvány a világ országaiban, a halottak száma pedig 2 és 3 millió között alakult ezekben az években.
A Dr. Milan Jovanović Batut Közegészségügyi Intézet november 15-i adatai szerint Észak-Koszovóval egyetemben Szerbia területén 126-an betegedtek meg kanyaróban. Kraljevóban 14-re nőtt a betegek száma, Belgrádban tízre, Bujanovácon pedig továbbra is ketten betegek. Egy héttel korábban még 64 volt a betegek száma, Koszovó területével egyetemben. A legfiatalabb beteg egy három hónapos kisbaba, a legidősebb pedig 48 éves. A betegek legtöbbje húsz évnél idősebb. Csütörtökön Zoran Gojković tartományi egészségügyi titkár megerősítette, hogy Vajdaságban is megjelent az első kanyarófertőzés. A megbetegedett egy szabadkai gyermek. Egyelőre csak az ő esetében bizonyították a fertőzést, viszont az édesanyja laboratóriumi vizsgálatának eredményei egyelőre nem készültek el, megtörténhet, hogy ő is megbetegedett, mondta az egészségügyi titkár. A gyermeket és az anyját is a szabadkai Közkórházban kezelik.
A kanyaróval kapcsolatos tudnivalókról Predrag Kon járványügyi szakértő nyilatkozott lapunknak.
• Az epidemiológusok az MMR vakcina elleni kampány kezdete óta a kanyarójárvány kitörésétől tartanak. Miért különleges a szóban forgó betegséget okozó vírus?
– A kanyaró jóval fertőzőbb betegség, mint a mumpsz, vagy a rózsahimlő. A kanyaró tízszer fertőzőbb az influenzát okozó vírusoknál. Persze a mumpsz és a rózsahimlő járványszerű terjedése is fenyeget, sőt, bizonyos országokban tízszeresére növekedett a megbetegedések száma, ugyanakkor Szerbia közvetlen térségében a szóban forgó két betegség egyike sem terjed járványszerűen, ezért nem beszélhetünk közvetlen fenyegetettségről. A kanyaróval kapcsolatban ennek éppen az ellenkezője jellemző.
• Kit fenyeget a leginkább a kanyaró vírusával, a morbillivel való megfertőződés? Hogyan terjed a betegség és melyek a lehetséges szövődmények?
– Azok számítanak érzékenynek, azaz különösen veszélyeztetettnek, akik nem kapták meg a szükséges védőoltást és/vagy nem betegedtek meg korábban kanyaróban. Ha ezek az emberek érintkeznek a morbilli vírussal, szinte biztosan megbetegszenek. Akik csak egyszer kapták meg a védőoltást – tehát esetükben nem beszélhetünk átoltottságról – szintén megbetegszenek a vírussal való érintkezést követően, ám annyira enyhe, vagy atipikus tüneteik lesznek, hogy feltehetőleg senki, még az orvosuk sem fog kanyaróra gyanakodni. Ennek értelmében nem túlzás kijelenteni, hogy azokat is védettnek tekinthetjük, akik csak egyszer kapták meg a védőoltást. Másrészről ez a populáció más jellegű veszély hordozója. Atipikus tüneteik miatt kezelőorvosaik feltehetőleg nem ismerik fel a betegséget, így senki nem teszi meg azokat az intézkedéseket, amelyek megakadályoznák, hogy ezek az emberek terjesszék a fertőzést. A vírus így azokhoz is elérkezhet, akik esetleg betegségük, vagy legyengült immunrendszerük miatt orvosi okokból nem kaphatják meg a védőoltást. Ezek az emberek különösen érzékenyen reagálnak a kanyaróra, függetlenül az életkoruktól. Az egy évnél fiatalabb kisbabák a tapasztalat szerint csak ritkán betegszenek meg a különböző fertőző betegségek járványszerű terjedésének során. Őket akkor fenyegeti a legnagyobb veszély, ha édesanyjuk vagy nem kapta meg a védőoltást, vagy csak egyszer. A kilenc hónapnál fiatalabb kisbabák különösen nagy veszélynek vannak kitéve akkor, ha már megfertőződtek. A hematológiai betegségekben, szív- és tüdőbetegségben – beleértve ebbe az asztmát –, valamint a vese különböző megbetegedéseiben szenvedő gyermekek is különösen nagy kockázatnak vannak kitéve. Az alultáplált, higiéniai szempontból nem megfelelő körülmények között élő gyermekek is kiemelkedően veszélyeztetettek. Ami a szövődményeket illeti, kanyarófertőzés esetében azok meglehetősen gyakran jelentkeznek. A leggyakoribb szövődmény a tüdőgyulladás és a fülgyulladás. Emellett a fertőzés következtében legyengül az immunrendszer, így a betegek egyéb vírusos és bakteriális fertőzéseknek vannak kitéve. A legsúlyosabb szövődmény az agyvelőgyulladás – encephalitis – és a halál. Átlagban ezer megbetegedés közül egy végződik agyvelőgyulladással és/vagy halállal. Egyébként Romániában ez az arány nagyobb, Olaszországban pedig kisebb.
• Az immunizáció okán mely generációkat tekinthetjük védettnek?
– Akik 1969 előtt születtek, nagy valószínűséggel átvészelték a kanyarót és immár természetes immunitással rendelkeznek. Az 1969 és 1979 között születettek az akkori gyakorlat szerint egyszer kapták meg a kanyaró elleni védőoltást, vagyis részben tekinthetők védettnek. Teljes védettség akkor áll fenn, ha az egyén kétszer kapta meg a védőoltást, vagy átvészelte a kanyarót. Szerbiában a gyermekek az első védőoltást 12–15 hónapos korukban kapják meg, míg a másodikat az általános iskola első osztályának megkezdése előtt. 1994 és 2006 között a második vakcinát az általános iskolák hatodik osztályában, tehát nagyjából 12 éves korukban kapták meg a gyermekek. Ha fennáll az átoltottság, csupán az esetek 5 százalékában jelentkezhet kanyarófertőzés, de akkor is kizárólag rendkívül enyhe tünetek kíséretében.
• Mi az álláspont a felnőttek oltásának tekintetében?
– Orvosi szempontból semmi akadálya annak, hogy a felnőttek megkapják a vakcinát és így védekezzenek a kanyaró ellen. Ugyanakkor mégsem kaphatják meg a védőoltást, méghozzá nem orvosi okokból kifolyólag. Egyetlen ország sem képes mindenki számára védőoltást biztosítani akkor, amikor járvány fenyeget. Azért hajtják végre a szervezett immunizációt a gyermekek körében, hogy soha egyetlen ország se kerüljön abba a helyzetbe, hogy rendkívüli immunizációval kelljen küzdenie a járvány ellen. A veszélyeztetett országokba utazók egyelőre még beszerezhetik az MMR vakcinát, viszont hamarosan ezek is hiányterméknek fognak számítani, vagyis sem az utazók, sem a felnőttek nem tudják majd beszerezni a vakcinát.
• Miért beszélnek már egyetlen, vagy két megbetegedést követően járványról?
– A kanyaró azon betegségek közé tartozik, amelyek az illetékesek igyekezetének köszönhetően közel került a teljes kiirtáshoz. A vonatkozó nemzetközi szabályzatok előírják, hogy az ENSZ és az Egészségügyi Világszervezet tagállamai kötelesek minden egyes kanyaró-megbetegedést bejelenteni. A szerbiai törvényes szabályzás értelmében minden olyan autochton eset – amely tekintetében nem lehet bebizonyítani, hogy más régióból került Szerbiába – elég ok arra, hogy az illetékesek bejelentsék a járványt.
• Szerbia mely régióiban zuhant legalacsonyabb szintre az immunizáció?
– A nagyobb városok, Belgrád, Újvidék, Kragujevac és Niš területén. Ugyanakkor a helyzet nagyon gyorsan változik. Belgrádban két és fél hónap alatt többen vették fel a védőoltást, mint év elejétől kezdve addig. A helyzet napról napra változik. A járványügyi helyzet szinte kizárólag attól függ, hogy hogyan reagál a szerbiai lakosság az első megbetegedésekre és eleget tesznek-e a védőoltással kapcsolatos kötelezettségüknek. Egyébként egyelőre semmi nem teszi indokolttá a pánikot. Pillanatnyilag a kórházak fertőző és gyermekosztályain a legnehezebb a helyzet, hiszen meg kell szervezniük a kanyarósok elkülönítését a többi betegtől.
• Hogyan befolyásolná a kanyaró terjedését, ha az iskoláskor előtti intézmények és az iskolák, összhangban a törvényes előírásokkal, bezárnák kapuikat a nem immunizált gyermekek előtt?
– Ennek mindenféleképpen pozitív hatása lenne a járvány megfékezésére.
• Hogyan befolyásolja a kanyaró terjedését a közelgő influenzaszezon?
– Egymástól teljesen különböző járványügyi folyamatról van szó, nem befolyásolják egymást.
• A nemzetközi gyakorlat ismerőjeként hogyan értékeli a szerbiai szabályozást, amely az immunizáció kötelező jellegének tiszteletben tartását hivatott szolgálni?
- Értékelésem szerint az eddigieknél sokkal többet kellene edukációs jelleggel foglalkozni úgy a gyermekorvosokkal, mint a szülőkkel. Személy szerint soha nem támogattam a büntetéseket, ebben az esetben sem vélekedek másként. Ugyanakkor szembesíteni kell tetteik következményével azokat, akik saját felelőtlenségükből kifolyólag mások gyermekét, vagy családtagját veszélyeztetik, olyan valakiket, akik immunrendszerük sajátossága miatt nem kaphatják meg a védőoltást. Ezek az emberek meghalhatnak a fertőzés következtében. Ezekben az esetekben azok az oktatási intézmények is felelősek, amelyek beengedték a védőoltással nem védett gyermeket és egyértelműen felelniük kellene tetteikért. Persze az erkölcsi, morális és egyéb felelősségről nem az orvosi szakmának kell döntenie.
