Ami elkelne talán ilyentájt, az bizony egy kis segítség, no nem a kis bulimestereknek, hanem a szüleiknek, akik már december közeledtével elkezdhetik tervezni, mi a franc legyen „ezekkel a kicsikkel”, amikor se suli, se ovi, a rosszabbik esetben se nagyi… és mondjuk a szülők dolgoznak, tegyük fel még ünnepnapokon is (van ilyen, nem is kevés…).
A Duna parkban egy kacskaringós jégpályát alakítottak a Jégerdő rendezvénysorozat keretében, amely kiváló szórakozást nyújt fiataloknak és idősebbeknek egyaránt (Ótos András felvétele)
Az ovisokkal egy kicsit könnyebb, az újvidéki ovikban ugyanis folyamatos ügyeletet tartanak, ezért ha éppenséggel nincs más megoldás, akkor a dolgozó beadja gyermekét az ügyeletre. Ez mondjuk azért nem túl szerencsés, mert a téli szünidőben nem a megszokott csoportokba kerülnek a gyermekek, hanem összevonják az ovis csoportokat, ami azt jelenti, hogy a gyerekek nem találkoznak azokkal az óvónénikkel, barátokkal, akihez egész évben hozzászoktak. Természetesen ez nem tragédia, de az a tapasztalatom, hogy a kicsik nem igazán díjazzák (enyhén szólva) ezt a téli intermezzót. A panaszoknak engedve a szülő új lehetőségeket keres (vagy nem), de aki a szünidő kezdetéig nem talált megoldást, annak alternatív praktikát kell alkalmaznia.
No, de mit kezdjünk az elsős, másodikos vagy harmadikos általános iskolásokkal? Egyedül hagyni őket ilyen korban kockázatos, esetleg rövidebb időre, de az sem mindegy. Egyes családokban itt „megáll a tudomány”, úgyhogy ilyenkorra tervezik az évi szabadságuk egy részét „tartalmasan eltölteni”.
Újvidéken a téli szünidő beálltával elkezdődött a Téli játszótér rendezvénysorozat, amely rengeteg oktató, művelődési és szórakoztató tartalmat kínált a gyermekek számára, több mint száz ingyenes rendezvényt a fiataloknak városszerte. Nem szabad megfeledkezni a Jégerdő rendezvénysorozatról sem, és magáról a Duna parkban kialakított Jégerdőről sem, hiszen nagyon ötletesen alakították ki a parkon keresztül vezető korcsolyapályát, amely nappal is érdekes, és sötétben is izgalmas, hiszen kiválóan kivilágították az egész környéket. A Gyermekszínház sem hagyta cserben a legkisebbeket, sok színes előadást vittek színre a szünidő alatt, amellyel számtalan izgalmas percet nyújtottak a gyermekeknek. Valóban, a tartományi székvárosban egymást érik a gyermekrendezvények, és erre nem is lehet panasz, csak…
Feltevődik jogosan a kérdés: ki viszi el a gyermekeket ezekre a rendezvényekre, hiszen nagyjából munkaidő alatt szervezik őket? Nagyik, vagy életművész barátok hiányában ez nehezen oldható meg, de a mélyebb zsebűeknek ez nem jelenthet akkora gondot, hiszen az ügynökségeken keresztül alkalmazható bébiszitter órabére 400 dinár körül alakul. Az, aki egy kis hétvégi vagy ünnepnapi „kiruccanást” tervez, 20 százalékkal többet fizet, ilyenkor más a tarifa.
Az egyik legismertebb újvidéki ügynökség a Ćao mama, ahol minden érdeklődő három bébiszitter közül választhat, ők mind alapos vizsgán estek át, és a vállalat garantál a munkájukért.
Persze különféle opciók is léteznek a témára, ha valaki ajánlja a bébiszittert, akkor az árról külön megegyezés születhet, magyarán a szülőkre és a bébiszitterre van bízva az összeg megbeszélése.
Ha személyesen adnak fel hirdetést, akkor biztosan olcsóbban kijöhetnek, de sokkal nehézkesebb és bizonytalanabb így az egész folyamat, mert senki sem garantálja azt, hogy a jelentkező személy valóban gyakorlott bébiszitter-e, és megfelel-e a munkára.
Voltak olyan családok, ahol végül nagyobb gond lett a bébiszitter alkalmazásából, mintha nem is fogtak volna bele, egy esetben az anyuka munkát vállalt annak reményében, hogy biztos kezekben van a gyermeke. Sajnos, nagyon gyorsan rájött, hogy nem úgy foglalkozik a bébiszitter a kicsivel, ahogyan azt ő elvárta volna, így felmondott a munkahelyén, hogy újra a gyermekével lehessen. Az esetek egy része azonban jól végződik, egy újvidéki család „elsőből telibe találta”, ugyanis kiváló megoldást talált egy aranyos nagymama személyében, akire gond nélkül rábízhatják gyermekeiket. Az ő esetükben nem órabért fizetnek a szupernagyinak, hanem havi fix összeget, ami 30 000 dinárt tesz ki. Igaz, hogy ezt kevesen engedhetik meg maguknak, de ilyen megoldást is láttunk.
Olyanok is akadnak bőven, akik eleve nem szívesen hagyják gyermeküket bébiszitterre, számukra egy megoldás lehetett a Školarko Oktatói Központ, amely egész napos ellátást biztosít a téli szünidő és az ünnepek alatt is. Az egész napos szolgáltatás ebben az esetben 800 dinárt tesz ki.
A felsorolt választási lehetőségeken kívül persze akadnak még opciók, például, „ha minden kötél szakad” kategóriába tartózók is, amikor a szomszéd segítsége is aranyat ér, de ez már csak így van, ha gyermekeink vannak. Tény, hogy mint nagyjából minden mással manapság az életben, ha pénze van a családnak, akkor sokkal könnyebben megoldhatja a gondját, mert ebben az esetben számos lehetőség nyílik. Ha viszont üres a kassza, akkor olyan „alternatív” megoldásokat alkalmaznak a családok, amelyeket sok esetben nem szívesen osztanak meg másokkal…
