Az adorjáni Kontakt Kft. a Prosperitati Alapítvány nagy léptékű vállalkozásfejlesztési hitelkonstrukciójában vesz részt. A tulajdonos, Borsos Csaba magánvállalkozása a céghez tartozó Valkaisoron lévő Borsos Malom tárolókapacitásainak bővítésére, csomagológépekre és szállítóeszközök beszerzésére, új munkahelyek megnyitására a projektum kertében (önrész, hitel és támogatás együttvéve) összesen 2 millió eurót fektet be. A gépesítésnek köszönhetően több mint egy tucat új munkahely nyílik, és a Borsos Malom integrátor szerepet tölt be a gabonatermelők és a feldolgozóipar között.
A Kontakt Kft. gabonatároló silói Adorjánon (Gergely József felvétele)
A Prosperitati Alapítvány által támogatott integrátorok jelentik az összeköttetést a termelők és a feldolgozó nagyvállalatok között. Biztos piacot és szavatolt árat jelent ez a gabona-, gyümölcs- és zöldségféléket termesztő gazdák számára, akik szerződéses termelői viszonyt létesítenek az integrátorokkal, így további kedvezményes gépvásárlási támogatást nyerhetnek a Prosperitati Alapítvány tavaszra megjelenő újabb pályázatán.
Hogyan lettél vállalkozó?
– A szüleim konyhakertészettel foglalkoztak, piacra vittük a portékát, különféle zöldségféléket termesztettünk. Zentán befejeztem a kereskedelmi középiskolát, de még be sem fejeztem az iskolát, már vegyeskereskedést nyitottam, majd még egyet, utána kávépörkölőt, majd a Kontakt vállalkozást.
Miért Kontakt a Kontakt?
Borsos Csaba, a Kontakt Kft. tulajdonosa (Gergely József felvétele)
– Amikor 1995-ben elkezdtem liszttel kereskedni, akkor még csak kiskereskedésem volt, több italboltot is üzemeltettem, a liszthez azonban Kft.-t kellett létrehozni. Akkoriban egy cégbejegyzés ezer márkában került, olcsóbb megoldás volt egy létező céget átvenni. Ezért Lőrincz Sándortól ötszáz márkáért átvettem a magyarkanizsai Kontakt néven bejegyzett vállalkozását, ő azután pénzváltókat nyitott.
Három évig liszttel kereskedtem. A malmok akkoriban még állami tulajdonú cégek voltak. Megvettem a búzát, majd a magyarkanizsai, adai, sziváci, zomobri malomban becseréltem lisztre, és azt adtam el pékeknek. Közben 1996-ban belevágtam a jószágfelvásárlásba, számos vágóhíddal dolgoztam és dolgozom együtt még ma is. Főleg jószágkereskedéssel foglalkoztam egészen 2010-ig. Volt felvásárló helyem több környező településen is, de a jószágtenyésztés hanyatlani kezdett és megfeleződött a jószágállomány. Pedig előtte évente 70 000 hízót vettem meg a tenyésztőktől és adtam tovább a vágóhidaknak. Mostanság az évi 30 000 is alig jön össze, pedig a korábban működő felvásárlók, jószágforgalmazók több mint két harmada csődbe ment, vagy abbahagyta ezt a munkát.
Hogy sikerült talpon maradnod a jószágpiacon?
– A többi jószágforgalmazóhoz hasonlóan több vágóhíddal dolgozom és dolgoztam együtt, de mindig figyeltem arra, hogy olyan cégnek ne, vagy ne nagy tételben adjak el vágóállatot, amelyik cégnek nagy bankhitelei, adósságai vannak. Így is megtörtént, hogy az egyik nagyvállalat több száz disznó árával maradt adós, aminek az ellenértékét végül nagyrészt sikerül kihúzni áru formájában, pótkocsikat adtak az adósság fejében. Nem mindegy, hogy mennyit vár az ember a pénzére és a végén még vagy megkapja a jószág árát vagy sem. Én a tenyésztőtől átvett jószágért azonnal fizetek, ha nem vagyok biztos az eladásban, akkor inkább nem veszek jószágot. Kockázat mindig van, olykor 120 napot is kell várni a vágóhidaknak eladott jószágért.
Az új teherautóval lisztet szállítanak (Gergely József felvétele)
A Kontakt Kft. dolgozói létszáma 43-ra nő (Gergely József felvétele)
A mostani jószágár, a sertés 140–160 dináros kilónkénti felvásárlási ára garantálja a nyereséges hizlalást. De az a baj, hogy ingatag a jószágpiac, az EU felé való nyitás pedig azt eredményezte, hogy a vágóhidaknak olcsóbb külföldről behozni a sertést. A jószágpiaci bizonytalanság miatt magam is mind inkább a növénytermesztés és újabban pedig az állattartás, a juhtenyésztés felé fordultam. Német faj kosokat hoztam be szaporításra, és már szép állomány jött össze. A jószágtenyésztésben jelenleg a törzskönyvezett juhállomány után ad az állam legnagyobb támogatást. Továbbra is vásárolok fel jószágokat, de már nem ez a Kontakt fő profilja.
A gabonatárolás és forgalmazás után belevágtál a gabona-feldolgozásba is.
– Az első silókat 2011-ben építettem meg, majd a rá következő évben a gabonaszárítót. Két éve még bővítettük a tárolókapacitásokat. Az adai tulajdonú Bilicki Malomnak Felsőhegyen a 2014-es jó termésből sok gabonát, búzát és kukoricát adtam át, de mivel fizetési gondok merültek fel, az adósság fejében átvettem a Bilickiék Valkaisoron épült, fél éve működő malmát. A bankhitelek törlesztése után tiszta lappal folyhat a búza a garatba. Ezzel a malommal sikerült bezárni a termelési ciklust a nyersanyagtól a végtermékig, a búzától a lisztig.
Gabonát termelek, és a Prosperitati Alapítvány integrátori szerepkörében széles gazdálkodói körrel együttműködve szerződéses alapon gabonát termeltetek és napi áron veszem át a földművesektől. Az állam megengedte a kukorica behozatalát, mert olcsóbb külföldön, mint itthon, a búza ára is lefelé megy a világpiacon, emiatt nehezen tudunk itthon versenyképesek lenni, a száraz évek nálunk nagy gondot okoznak, kevés az öntözhető földterület.
Borsos Csaba nem csak felvásárolja a vágójószágot, hanem nagyban tenyészti is őket (Gergely József felvétele)
Az öt évre szóló szerződéses gabonatermesztés az ingatag gabonapiac mellett is biztonságot, szavatolt árat és piacot jelent a gazdák számára. Az integrátorokat kötelezi a szerződés, hogy biztosítsák a vetőmagot, műtrágyát, növényvédő szereket, valamint a napi legmagasabb felvásárlási árat. A leszállított termény, termés ellenértékét 60 napon belül köteles az integrátor kifizetni. A Kontakt Kft. a korábbi gyakorlat alapján két héten belül törleszti az átvett gabona ellenértékét. Ha valaki többet kínál nálunk, elismerjük, hogy teljesítette a szerződésben foglalt kötelezettségét és átadhatja annak a cégnek, amelyik esetleg többet ad a termésért. Évente más-más gabonára kukorica, búza, napraforgó, szója termelésére köthető szerződés, amelyben az adott terményre vonatkoztatva a vajdasági termésátlagokat tüntetik fel leszállítási kötelezettség gyanánt. A tavaly ősszel elvetett gabonára már lehet integrátori szerződést kötni.
Milyen termékekkel jelentkezik a piacon az új Borsos Malom?
A gazdák érdeklődnek a szerződéses gabonatermelés iránt (Gergely József felvétele)
– A valkaisori malomban megvalósuló, a Prosperitati Alapítvány által támogatott fejlesztési projektumnak köszönhetően 16-ra nő a foglalkoztatottak száma. Összesen 22 új munkahely megnyitását vállaltam, aminek eredményeként a Kontaktban az állandó munkaviszonyban lévők száma 43 főre nő. Már felszereltük a lisztcsomagoló gépsort is. Korábban egy hétre való nyersanyagot tudtunk tárolni, ezt bővítettük ki, és az ömlesztett liszt tárolását is megoldottuk. Készáruraktárt, csomagolórészleget és korszerű labort alakítunk ki a malom mellett. Hamarosan automata gépsor csomagolja a kilós lisztet, a grízcsomagolás pedig félautomata gépsoron fut. Többféle lisztet, kenyérlisztet, kétféle kalácslisztet, grízt és takarmánylisztet csomagolunk különböző kiszerelésben. Naponta 60 tonna lisztet tudunk őrölni, éves szinten ez 16 000 tonna búza feldolgozását jelenti.
Egy műszakban dolgozott korábban a malom, de akkora volt az érdeklődés, hogy alig győztük őrölni a lisztet, főleg a pékek keresik a lisztet, pedig nem kínáltuk senkinek. A minőségi áru eladja magát. Csak jó minőségű búzából őrölünk lisztet, már átvételkor szétválogatjuk a beérkező gabonát, amit a korszerű és gyors műszeres vizsgálat tesz lehetővé. A minőségi nyersanyagból azután minőségi liszt lesz – mondta Borsos Csaba, a Kontakt Kft. tulajdonosa.
