„A mi varázsigéink a modern világ mágiája mögött rejlő képletek és algoritmusok.”
Ray Kurzweil
Néha elgondolkodom azon, hogy egy embert mennyire viseli meg a körülötte zajló élet technikai változása.
Fotó: www.pixabay.com
Vajon hogyan élhették meg nagyszüleink, szüleink az olyan változásokat, mint a televízió, a színes televízió, a telefon, majd a vezeték nélküli telefon, a mobiltelefon és most az okostelefon megjelenése, vagy a számítógépek mindennapivá válása? Ilyenkor rendszerint meghökkenek, hiszen mindezt már én is átéltem. Tizennyolc évvel ezelőtt, amikor megvettem az első mobiltelefonomat, még álmomban sem reméltem volna, hogy a ma zsebemben lapuló telefon számítási kapacitása és tudása meghaladja az akkori legmodernebb számítógépekét. Arról nem is beszélve, hogy nem kell majd fizikailag gombokat nyomogatni, hanem elegendő csupán hozzáérni a képernyőhöz, e-mailezhetek, internetezhetek, tanulhatok, videózhatok, banki ügyeket intézhetek, fitnesz-segédként használhatom, fizethetek vele, tájékozódhatok stb. Felsorolni sem tudom, mi mindenre használhatom. Az ehhez hasonló változások pedig, ha nem is rendszerint, de forradalomnak lehetnek az előjelei.
A szakemberek szerint a nyugati civilizáció eddig három ipari forradalmat élt meg, a gőzgépek (1784), a szerelőszalagok (1870) és az automatizáció (1969) után most egy teljesen új, negyedik ipari forradalom zajlik: a digitalizációé és a hálózatoké. Ez pedig nem más, mint a mesterséges intelligencia forradalma. A mesterséges intelligencia (MI), vagy angolul az artificial intelligence (AI) meghatározása nem egyszerű kérdés, a szakemberek véleménye ma sem egységes vele kapcsolatban. Van, aki szerint az MI: az érzékelést, gondolkodást és cselekvést lehetővé tevő számítások tanulmányozása; annak tanulmányozása, hogyan lehet számítógéppel olyan dolgokat tenni, melyeket jelenleg az emberek jobban tudnak; a számítástudomány azon ága, mely az intelligens viselkedés automatizálásával foglalkozik stb. Maga a kifejezés először 1956-ban jelent meg, John McCarthy számítógépes kutató használta az MI elnevezést egy konferencián, tehát nem egy új keletű dologról beszélünk. Több, mint hetven éve fejlesztjük, azonban a hálózatoknak és a nagy informatikai vállalatoknak köszönhetően csak mostanság jutottunk oda, hogy elég adatot fel tudjanak dolgozni az algoritmusok ahhoz, hogy valódi fejlődést láthassunk. A Facebooknak van 2 milliárd felhasználója, a Google-nek hét szolgáltatása van, amit külön-külön több mint egymilliárdan használnak, de milliárdos nagyságrend közelében játszik még az Apple, a Microsoft, az Amazon, Kínából a Tencent és az Alibaba is. A rendelkezésre álló adatoknak köszönhetően a szoftverek ma már képesek önmagukat fejleszteni, a begyűjtött adatokban önállóan mintákat felismerni. A Google-nél fejlesztett AlphaGo 30 nap alatt a nulláról indulva találta fel saját maga az összes trükköt és stratégiát a go nevű játékban, amivel az emberi játékosok 3000 év alatt előálltak, és le is győzte húsvér ellenfelét. Akkora adathalmazok állnak a techóriások rendelkezésére, hogy lassan előbb tudják a választ, minthogy feltennénk a kérdést.
Az MI a mindennapi életünk szerves része: az orvostudományban olyan diagnosztizáló rendszerek léteznek, amelyek a panaszok és leletek alapján megmondják, mi bajunk van, az autókban és a repülőgépekben is van robotpilóta, ez utóbbinál a felszállás és a leszállás sokszor automatizált, a műholdak fotóit mesterséges intelligencia segítségével elemezzük, a számítógépekben és az okos telefonokban kép- és hangfelismerő rendszerek vannak, a Facebook és a Google kielemezi az internetezési szokásainkat, és személyre szóló hirdetéseket, tartalmakat kínál. A jövőbeni lehetőségek tárházának csak a képzelet szabhat határt, a valóban okosotthonoktól kezdve az emberi agy bionikus – mesterséges – felerősítésén át, az Asimovi humán alakú robotokig.
Leszámítva azt, hogy az MI-t jelenleg főként tudományos kutatásokra, technikai segédkezésre és nagyvállalatok meggazdagodására használják, a közeljövőben egyre több területen találkozhatunk vele. Egyes elemzések szerint az MI térhódítása rengeteg munkahelyet meg fog szüntetni, hiszen az MI sokkal pontosabb és gyorsabb az embernél, sőt nem is kell pihennie. Egy tanulmány szerint több mint 20 munkahely el fog tűnni, a mezőgazdasági munkásoktól kezdve a varrónőkön át az adatrögzítőkig, de számos új munkahely meg is nyílik majd. Amennyiben pedig az MI testet kap, azt már robotnak hívjuk. Ettől kezdve már csak egy lépés választ majd el minket a technikai szingularitástól, vagyis olyan gyors és alapvető technológiai változásoktól, amit már emberi ésszel fel sem tudunk majd fogni, és szakadást fog létrehozni az emberi történelemben.
Ha pedig az MI öntudatra lép, kérdés, hogy mikor dönt úgy, hogy az emberiség káros és elpusztítja azt. Hogy a Terminátor című film disztópiája tényleg megtörténhet, arra nem csak pár elvetemült sci-fi író és paranoiás futurista, hanem Elon Musk SpaceX vezér, Stephen Hawking elméleti fizikus, sőt még Vladimir Putyin orosz elnök is figyelmeztet. Hozzáteszem, az orosz elnök szerint aki elsőbbségre tesz szert az MI területén, az a világ ura lesz, Elon Musk, aki pedig maga is MI-t fejleszt, úgy gondolja, hogy a mesterséges intelligencia elleni védekezés leghatékonyabb módja az, ha az emberi elme szervesen kapcsolódik a komputerhez. Musk az emberi és a mesterséges intelligencia szimbiózisában látja a jövőt. A minap viszont 14 intézmény 26 kutatója írta alá azt a százoldalas tanulmányt, amely szerint az MI gyors elterjedése növeli a kockázatát a technológia káros felhasználásának, többek között automatikus hackertámadások, önvezető autók balesetének előidézése, a kereskedelemben kapható drónok fegyverként való használata formájában.
Raymond Kurzweil amerikai feltaláló, író, mesterséges intelligencia-kutató szerint ugyanakkor az MI nem egy szeparáltan alkotott gép formájában jön el, hanem mi magunk fogunk fokozatosan átalakulni, a nanotechnológia és biotechnológia segítségével. Véleménye szerint a technológiai szingularitás olyan, jelenleg elképzelhetetlen változásokat hozhat, mint a biológiai és nem-biológiai intelligencia keveredése, a halhatatlan, szoftver alapú emberek, végül pedig egy hihetetlenül magas szintű intelligencia, amely fénysebességgel terjed az univerzumban. Mindez már csak abból a szempontból is elképzelhető, hogy az általunk ismert élet legalapvetőbb építőkockája, a DNS, nem más, mint információ-tároló molekula. A végső kérdés talán nem az lesz, hogy az MI öntudatra ébred-e egyáltalán, vagy ki fog fellázadni először – az MI, vagy az ember –, hanem az, hogy lesz-e egyáltalán kérdés. Ezzel az utóbbival pedig maga az emberiség létének értelme kérdőjeleződik meg.
