Torda ünnepel

Tordán emléktábla-avatással, művelődési műsorral, Szikora Róbert és az R-GO együttes, valamint a temerini a 3+2 együttes és az újszentesi (Románia) 4+2 Aszinkron lakodalmas együttesek fellépésével, főző-, horgász és sportversenyekkel ünneplik ezen a hétvégén a falunapot és a templombúcsút. A templombúcsúi ünnepi szentmisét május 16-án mutatják be.
A mintegy 1100 lakosú bánáti faluban ezekben a napokban felpezsdült az élet. Nagy a készülődés: csinosítják az otthonukat, sütnek-főznek. Ilyenkor az emberek igyekeznek megfeledkezni a mindennapi gondokról. Sok elvándorolt is hazalátogatott. A szervezők pedig mindent megtagadnak annak élrdekében, minél tartalmasabb műsorral várják a vendégeket. Minden helybéli, minden civil szervezet, mondhatni, a falu apraja-nagyja ilyenkor kiveszi a részét a munkából.
– Az ünnepre mindig találunk okot. Nemcsak azért, hogy most összejöjjünk, hanem ez alkalom arra is, hogy kicsikét hátratekintsünk, és az elmúlt egy év eseményeit, egy év beruházásait is értékeljük. Úgy gondolom, hogy nem kell szégyenkeznünk, hisz valóban megteszünk mindent az itteni közösségért. Ha munkahelyeket nem is nagyon tudunk teremteni, de legalább az életkörülmények legyenek kicsit jobbak. Ennek érdekében az elmúlt évben is tovább folytattuk az utaknak, a járdáknak, a középületeknek a felújítását. Külön kiemelném, hogy az iskolában jelentős beruházások folytak és folynak – hallottuk, Dobai Jánostól, Torda helyi közösség elnökétől.
Az ünnep az idén jelentős jubileumok jegyében zajlik. A falu újratelepítése 1776-ban kezdődött, amikor Mária Terézia Szeged, Makó környékéről betelepített ide 120 gányó családot. A betelepítés 1798-ban fejeződött be, amikor Pejácsevics gróf a szomszédos Basahídon kiosztotta a tordaiaknak mint béreseknek a gazdálkodásra járó földet. Ugyanakkor Torda visszakapta a szerződéses helységnevét. Már az 1300-as évekből vannak följegyzések arról, hogy Torda néven létezett település, de több mint kétszáz év alatt elnéptelenedett, a Torda név is erre az időre elveszett. Az újratelepítés befejezésének a 220. éve mellett két kisebb jubileumot is ünnepelnek. Az idén 170 éve annak, hogy a mai, Nepomuki Szent János nevét viselő plébániatemplom, fölépült és felszentelték. 215 éve annak, hogy az első templom és az első iskola 1803-ban felépült a faluban.
A templomot az utóbbi években sikerült felújítani. Az idei ünnepre a parókia és a temetőkápolna is megújult. A tordai templom védőszentje Nepomuki Szent János.
– Ami a legfontosabb, hogy a gyónási titok védszentje is. Ami a búcsúnapot illeti, mint ahogy a nevében is össze van foglalva: búcsúzunk valamitől. Nincs bűn nélküli ember. S a búcsúnak nemcsak itt, Tordán, hanem mindenhol az a lényege, hogy az ember, a hívő elvégzi a szentgyónását, hogy teljes búcsúban tudjon részesülni. Ez pontosabban összefoglalva azt is jelenti, hogy „én búcsúzok az eddigi életformától”, pontosabban attól, amit eddig helytelenül végeztem, csináltam. Búcsúzok a bűneimtől. Hogyha ezt tényleg lelkiismeretesen, Isten nevében teszem, vagy tesszük, akkor az Isten megadja számomra azt a kegyelmet, hogy valóban egy új utat tudjak kezdeni, a régit lezárva, magam mögött hagyva. Új eséllyel kezdhetek új életet, amit az Isten tetszésére fogok élni – mondja Tapolcsányi Emánuel plébános.

A Magyar Nemzeti Tanács támogatásának köszönhetően pénteken két emléktáblát avattak fel. Az egyiket a temetőkápolnán, az első világháború tordai áldozatainak emlékére, a másikat pedig Dobai József helytörténésznek emlékére, a családi házán.
Az első világháború kezdetén mintegy négyszáz tordait mozgósítottak. Elsősorban az orosz és az olasz harctereken harcoltak. Mintegy 150-en estek el ezekben a harcokban, tehát majdnem egyharmaduk a mozgósítottaknak. Az elesettek közül 117 nevet ismernek. Emléküket őrzi majd az emléktábla. Voltak, akik a háború elől megszöktek, hazajöttek. A hatóságok egyiküket nyilvánosan főbe lövette, elrettentő céllal. A háború alatt a faluban a gyerekek és a nők maradtak, a vidék elszegényedett. Nagy volt az elkeseredés, több tüntetést is szerveztek annak céljából, hogy visszahozzák a katonákat. Persze ezek a próbálkozások sikertelenek voltak. Arról viszont nincs adat, hogy hányan estek hadifogságba. De biztosan voltak ilyenek is, hisz nem tért mindenki haza a frontról.
Dobai József (1927–2009) helytörténész emlékére a családi házon állítottak emléktáblát. A falu múltjáról tanúskodó összegyűjtött adatok, dokumentumok, értékek fontosak nem Torda múltja, hanem a jelene és a jövője szempontjából is. Dobai József három monográfiát írt a faluról, egy kiadványa pedig a falu templomának és az iskolájának lett szentelve. Emellett évtizedeken keresztül szolgalmas tudósítója volt a Magyar Szónak és a Bánáti Híradónak.
Az Ady Endre Általános Iskolának 112 tanulója van, eggyel több, mint ahányan az ősszel elkezdték a tanévet. Az is jó hír, hogy az idén sikerült két magyar ötödik osztályt nyitni. Kovács Zsuzsanna tagozatvezetőtől hallottuk, hogy őszre tíz elsős kezdi meg iskoláztatását. Közülük kilenc diák fog a magyar osztályba iratkozni.

Tordán két éve nincs labdarúgócsapat. Sokan elmentek külföldre, a klubnak pedig nincs anyagi lehetősége arra, hogy máshonnan hozzon játékosokat. Pósa Nándor, a nyolcvanéves múltra visszatekintő Olympia Labdarúgóklub elnöke nem tudja megmondani, mikor lesz majd a faluban újra felnőtt labdarúgó mérkőzés. Reménykeltő viszont, hogy nemrég sikerült felújítani az öltözőjüket, és ami ennél is fontosabb, hogy vannak fiatalok. A húsztagú pionírcsapattal Rúzsa Tibor foglalkozik.
A hétvégi rendezvény sem múlhat el a helybeli néptáncosok fellépése nélkül. Egyedülálló, hogy az ezernél alig több lakosú faluban százan járnak néptáncra, és működik a népdalcsoport is. A 2016-os Gyöngyösbokréta és Durindó házigazdái voltak, de azóta is nagy az érdeklődés a népi kultúra iránt. Ahogy Sági Kukli Krisztina, a Petőfi Sándor ME elnöke mondja, jelenleg négy korcsoportban, szeptembertől pedig már öt korosztályban folyik majd a néptáncoktatás. A fő hangsúly a középső csoporton van, akik mindennap itthon vannak. A középső és a kisebbek csoportja a jövő hétvégi Kőketáncra készül, a nagycsoport pedig az idén is fellép a Gyöngyösbokrétán.
Farkas Éva, az Orgonavirág hagyományápoló egyesület vezetője elmondta, hogy a szombati főzőversenyre rekordszámú, több mint negyven csapat jelentkezett. Nagy érdeklődésre számít az ugyancsak szombaton megrendezendő házi termékek kiállítása is, amit először szerveznek meg. A csoport egy kicsit megfogyatkozott, mert tagságuk főleg idős személyekből áll. Készülnek a kukoricafesztiválra, amelynek tízedik alkalommal lesznek a házigazdái. A tagság emellett kézimunkával foglalkozik és tájházat is működtet.
A fogyatkozó közösségnek az elmúlt két-három év alatt sikerült egy horgásztavat létesítenie a „nagygödör” néven ismert, faluszéli szeméttelep helyén. Az idén harmadszor szerveztek horgászversenyt. A három és fél hektáros tavat szeretnék héthektárosra bővíteni. Kocsis Róberttól, az egyesület titkárától megtudtuk, hogy egyre többen járnak horgászni a tavukra, amelyben ponty, amur, harcsa, kárász, fogható. Idei legfontosabb tervük egy kútnak a fúrása, amelyből a nyári hónapokban a szükséges vízmennyiséget nyerhetik. 
Tordán az elmúlt években az összes középületet felújították, kivéve az Ifjúsági Otthont. Remélhetőleg rövidesen arra is sor kerül, hiszen a 13 civil szervezet többségének nincsen székháza. A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásából hamarosan felújítják az épület tetőszerkezetét, de további munkálatok is szükségesek. 
További terveik közé tartozik, hogy újabb többnyelvű, tájékoztató táblát helyezzenek a faluba, amely egyébként elég fontos közlekedési útvonalon fekszik.
Két és fél év után hamarosan újból beindul a karađorđevói Gimelnet kábelszolgáltató által a helyi magyar nyelvű tájékoztató program, amely korábban nagyon népszerű volt. Kezdeményezni fogják azt is, hogy a faluban nézhető legyen a Pannon RTV. 
A Tordai Újság az idén húszéves. Ennek kapcsán júniusban ünnepséget szerveznek. Nem sok kistelepülésnek van ugyanis két évtized óta folyamatosan megjelenő, igen színvonalas helyi újságja.