Az elmúlt hetekben Szerbia különböző vidékein a környezetre veszélyes, mérgező anyagokat tartalmazó, illegális hulladéklerakókat fedeztek fel. A televízió és a sajtó nyilvánossága előtt emelték ki a földbe elásott, gyanús tartalmú vashordókat. A nagy nyilvánosságot kapott leleplezések helyszínén maga a környezetvédelmi miniszter tett erős fogadalmat, hogy méltó büntetést fognak kapni az elkövetők.
Egyelőre csak a guberálók válogatják a szemetet Zentán (Gergely József felvétele)
Egyesek már-már hulladék-maffiáról beszélnek. A szemétben pénz van. A mérgező hulladékoktól szabadulni akarók pedig nagy összegeket fizetnek azért, hogy megszabaduljanak a veszélyes anyagok költséges és hosszan tartó tárolásától. Egyszerűen tovább adják a környezetvédelmi szabályok kijátszásában jártas, rendszerint harmadik országbeli „vállalkozóknak”, akik jó pénzért a veszélyes hulladékot átalakítják (papíron) a környezetre ártalmatlan anyagokká.
Szerbia európai uniós csatlakozási tárgyalási sorozatában hamarosan megnyílik a környezetvédelmi kérdéseket taglaló 27. fejezet. A súlyos gazdasági gondok mellett a természet- és környezetvédelem terén vár az országra a legtöbb tennivaló. Olyan magas szintű elvárásoknak kell eleget tenni, amelyek teljesítésére még hosszú évekig nem lesz képes (anyagilag) Szerbia. Ez olvasható ki az Európai Bizottság Szerbiára vonatkozó éves jelentéséből is.
A lesújtó évértékelő tükrében már érthető a környezetvédelmi minisztérium buzgósága, a látványos leleplező akciókat kísérő hírverés. Meg kell mutatni országnak-világnak, hogy az állami gépezet serényen dolgozik, és eredményeket tud felmutatni a súlyos környezetvédelmi problémák kezelése, valamint az illegális hulladéklerakók felszámolása terén.
Érkezik a „friss” konténeres szemét (Gergely József felvétele)
Az EU évértékelőjéből azonban az ellenkezője szűrhető le (bárki elolvashatja a minisztérium honlapján). Az újrahasznosított hulladék aránya nagyon alacsony. Alig történt előrelépés a 30 000-re becsült illegális szemétlerakó felszámolása terén. Fokozott erőfeszítéseket kell tenni a nem megfelelő és illegális hulladéklerakók bezárására és a hulladék szétválogatására és újrahasznosítására.
Szabadkánál elkészült ugyan a Regionális Hulladéktároló üzem, valamint az ide csatlakozó községek (Csóka, Zenta, Magyarkanizsa, Topolya, Kishegyes, Törökkanizsa) átrakó és előválogató állomásai, de évek óta csúszik az átadása. Július 5-én Goran Trivan környezetvédelmi miniszter meglátogatta a szabadkai regionális hulladéktárolót, amit legkorszerűbb létesítményként jellemezett, de arról, hogy mikor fog végre beindulni a regionális hulladékgyűjtés és feldolgozás, egy szó sem esett.
Hasonló a helyzet a nagykikindai regionális hulladéktárolóval is, amelyhez néhány éve Ada, Óbecse, Törökbecse, Csernye és Begaszentgyörgy községek csatlakoztak (az alapítók között volt Csóka és Törökkanizsa is, de belátták, hogy Szabadkára olcsóbb lesz fuvarozni a szemetet). Nagykikinda mellett ki is épült egy európai standardoknak megfelelő, akár negyedmillió lakos kommunális hulladékának a biztonságos tárolására alkalmas szemétlerakó, a projektumhoz csatlakozott községek, a magas, elsősorban szállítási költségek miatt azonban kihátráltak a projektumból (Nagykikindának évi fél millió eurójába kerül a szeméttelep). Egyszerűbb dolog kifordítani a szemetet a falu szélén, és marad minden a régiben.
MIT TALÁLTAK A NAGYKIKINDAI SZEMÉTTELEPEN?
Az egyik illegális padéi hulladéklerakóból elviszik a szemetet Csókára, ahol ugyanúgy megoldatlan a szeméttárolás (Gergely József felvétele)
A nagykikindai városi (legális) szeméttelepen több tonna mérgező, rákkeltő hatású, emberre és állatra egyaránt veszélyes hulladékot ástak el. A médiában nagy publicitást kapott ügy két gyanúsítottját, az FCC Eko vállalat két vezetőjét őrizetbe vették, majd két nap után szabadon engedték. Ugyanezt a két személyt környezetszennyezés bűncselekményének alapos gyanújával már két éve is előzetesbe helyezték. Akkor is vizsgálat indult veszélyes hulladék engedély nélküli behozatala, feldolgozása és tárolása ügyében. Egyelőre mind a két ügy kimenetele bizonytalan. Újabb, az EU nyomására történt látványos akcióról lenne szó?
Az ASA Eko (2016-tól FCC Eko) vállalat állítólag több éven keresztül, a környezetvédelmi előírásokra fittyet hányva, engedély nélkül veszélyes ipari hulladékot helyezett el a nagykikindai regionális hulladéktároló területén. A rendőrségi közlemény szerint ezzel bűncselekményt követtek el, és jelentős anyagi haszonra tettek szert. A Tartományi Környezetvédelmi Intézet becslése alapján mintegy ötezer tonna veszélyes, mérgező kőolajipari hulladékról, naftaszármazékokról lehet szó. A cégvezetés még tavaly is azt állította, hogy a szeméttelepen minden hulladékot az idevágó előírásoknak megfelelően, a mezőgazdasági és környezetvédelmi minisztérium engedélyével kezelnek és tárolnak. Ennek ellenére az FCC Eko két igazgatóját 48 órára őrizetbe vették. A hatóság begyűjtötte a szükségesnek vélt nyomozati anyagot, dokumentumokat, cégpapírokat, azzal a céllal, hogy bizonyítékokat találjanak és meg tudják alapozni az esetleges vádemelést.
A vakvágányon rozsdásodnak a tartálykocsik, szerencsére üresen, de szárnyra kelt már többször is a hír, hogy ezekben veszélyes hulladék lehet (Gergely József felvétele)
A hatóságok a sajtóban megjelent információk szerint megállapították, hogy a mérgező hulladékot elásták, mésszel öntötték le, majd földréteggel takarták be, hogy a felszínen nyoma se maradjon. Az ASA Eko mindezt cáfolja, sőt kijelentették, hogy a szeméttároló terültén tárolt anyagok nem jelentenek veszélyt a környezetre, nem kell tartani ökológiai incidenstől.
A nagykikindai hulladéktároló terültének 27 pontján vett mintákban a Vinčai atomkutató intézet szakemberei szerint nem találhatók radioaktivitást mutató összetevők. A Nagykikindától a román határ közelében mintegy két kilométerre a termőföldek között található a regionális hulladéktároló. Területén nemcsak kommunális hulladékot tárolnak, hanem engedélyük van veszélytelen, tehát az élővilágra nem mérgező ipari hulladék és azbeszt – zárt csomagolásban – való tárolására is.
A cégvezetés a sajtónak eljuttatott közleményében többek között arra hivatkozik, hogy az FCC Eko vállalat 2022-ig érvényes működési engedéllyel dolgozik, és a környezetre nem veszélyes kommunális hulladék begyűjtése és tárolása mellett egyes veszélyes hulladékokat is átvehetnek és tárolhatnak a regionális depónia területén. Az akkreditált laboratóriumok rendszeresen mintákat vesznek és ellenőrzéseket végeznek a szemétlerakat területén, beleértve a talajvíz ellenőrzését és a gázkibocsátást is.
A fokozott ellenőrzés mellett hogyan lehetséges, hogy több ezer tonna veszélyes (?) hulladékot ástak el a hulladéktároló területén? Kíváncsian várjuk a nyomozás eredményeit, két év után, a második próbálkozásra már illene eredményt felmutatni.
HOVÁ TEGYÜK A SZEMETET?
A magyarkanizsai strandnál a búvároknak volt mit kitakarítani a Tiszából (Gergely József felvétele)
Legyen szó kis faluról vagy nagyvárosról, a háztartási és egyéb hulladék begyűjtése, elszállítása és biztonságos, környezetbarát tárolása napi szinten okoz gondot. A legtöbb település vezetése egyszerűen kijelölte a legközelebbi alkalmasnak vélt, mezőgazdasági és egyéb célra „haszontalan” földterületet, felhagyott bányagödröt stb. és oda öntik le a polgárok és cégek szemetét. Nagyon nehéz ellenőrizni, ki mit és mennyit önt le a rakásba, gödörbe.
Újvidék bejáratánál, a Temerini út mellett a hulladékhegy lassan megközelíti a gízai piramisok méretét, pedig itt fél évszázada az Újvidéki-rétben gazdag vízi világ létezett, nagy gémtelepekkel.
Ügyeletes vagy portásféle (bűzös egy munkahely!) felügyeli ugyan a szeméttel érkező kamionokat, magánjárműveket, pótkocsis traktorokat, utánfutót vontató személyautókat, de ember legyen a talpán, aki a szeméttelepi káoszban ki tudja szűrni azokat, akik esetleg veszélyes hulladékot próbálnak lerakni kisebb vagy nagyobb méretben.
A zentai szeméttelepre például magánszemély a saját szállítóeszközével kiviheti a házban és a ház körül összegyűjtött szemetet, hulladékot. Az építési törmeléket megadott helyre irányítja az ügyelő, a buldózer gépkezelője, aki, amikor már nagy a rakás, odébb túrja és a lánctalpassal tömöríti is.
A vállalatok kötelesek előre bejelenteni, hogy milyen jellegű hulladékot szándékoznak kivinni a téglagyári gödörből kialakított városi szeméttelepre. Lelkük rajta, hogy ne kerüljön veszélyes hulladéknak minősülő anyag a többi szemét és termelési hulladék, lejárt szavatosságú élelmiszer, alapanyag stb. közé.
Amint azt a kommunális vállalat igazgatója, Bodó József elmondta, igazából nem áll módjukban szigorúan ellenőrizni minden egyéni és vállalati szemétrakományt. A hamarosan feltöltődő téglagyári gödör Zenta ipari övezetében már több ezer tonna kommunális és egyéb szeméttel van tele. A gödör alján vízzáró réteg van, elvileg tehát a talajvízbe nem kellene semmilyen, a természetre káros anyagnak beszivárognia.
A szeméttelep bejáratánál a már elkészült, de használaton kívül álló hulladékátrakó állomás közelében valaki nejlonzsákokba csomagolt hulladékot dobott ki. Nem vette a fáradságot, hogy 20 méterrel arrébb dobja le a többi szemét tetejére. Ezek vagyunk mi. Ez a kép jellemzi talán legjobban a pillanatnyi hulladéktárolási-feldolgozási helyzetet. Van is Regionális Hulladéktárolónk, meg nincs is, egyelőre teljes a káosz szemétügyben. Addig, amíg sokan vannak közöttünk olyanok, akik nem szégyellik a szemetüket az útszéli árokba dobni, addig nem fog csökkenni a harmincezerre becsült illegális szemétlerakók száma, és még hosszú évekig fogunk tárgyalni a jelen pillanatban teljesíthetetlennek látszó 27. fejezetről.
