2024. november 24., vasárnap

A külön választói névjegyzék a választójog alapja

Ismét fel kell iratkoznia a külön választói névjegyzékbe annak, aki a legutóbbi nemzeti tanácsi választások óta más településre költözött

Idén ősszel esedékesek a nemzeti tanácsi választások. Mint azt az ezek kiírásáért illetékes államigazgatási és helyi önkormányzati miniszter korábban bejelentette, valamikor augusztus második felében írja ki a választásokat. Annak, hogy a nemzeti kisebbségi közösségek képviselői részt vehessenek a választásokon, egyetlen alapfeltétele van, ez pedig a külön választói névjegyzékbe való feliratkozás. Aki ezt nem teszi meg, az nem választhat, és nem választhatják meg.

Fotó: Ótos András

Fotó: Ótos András

A külön választói névjegyzékbe való feliratkozástól függ úgy az aktív, mint a passzív választójog. Aki nem szerepel az adott kisebbségi közösség választói névjegyzékén, nem indulhat a választásokon jelöltként, de nem is szavazhat. Míg az általános választói névjegyzékbe a felnőttkort elérő polgárt automatikusan bejegyzik, a külön választói névjegyzékbe való feliratkozás egyéni és személyes kérvény alapján lehetséges, hiszen ezzel a polgár valójában nemzeti hovatartozását is megvallja, ez pedig a szerbiai szabályozás értelmében csakis a szabad akarat mentén lehetséges.

A választások módja is attól függ, hogy egy adott kisebbségi közösségnek hány tagja iratkozott fel saját választói névjegyzékébe.

Ahhoz, hogy a kisebbségi közösség közvetlen választások útján választhassa meg nemzeti tanácsát, az adott közösség képviselői több mint a 40 százalékának kell feliratkoznia saját külön választói névjegyzékébe, ellenkező esetben elektori választást tartanak. Alapul az utolsó népszámlálás adatait veszik. 2014-ben a horvát, a macedón és a montenegrói közösség választotta meg elektorok által nemzeti tanácsát. Szerbiában jelenleg 21 nemzeti tanácsot tartanak nyilván.

A polgárok a lakóhelyük szerint illetékes helyi önkormányzat hivatalában kérvényezhetik a feliratkozást a külön választói névjegyzékbe. Ehhez egyetlen dokumentumra, személyi igazolványra van szükségük. Aki egyszer feliratkozott valamelyik külön választói névjegyzékbe, annak ezt nem kell megismételnie minden egyes nemzeti tanácsi választást megelőzően. A választások lebonyolítása a Köztársasági Választási Bizottság hatáskörébe tartozik.

A külön választói névjegyzékbe való feliratkozás fontos, hiszen enélkül egy-egy kisebbségi közösség képviselői nem befolyásolhatják saját sorsuk alakulását, illetve azt, hogy nemzeti tanácsukban kik döntenek a közösséget érintő elemi kérdésekben, emelte ki lapunknak nyilatkozva dr. Ladóczki Gyula, a Köztársasági Választási Bizottság (RIK) tagja. Mint hozzátette, a magyar közösség esetében a korábban feliratkozottak száma meghaladja azt a számot, amely a közvetlen választások megtartásának az alapfeltétele, ugyanakkor továbbra is fontos lenne minél több vajdasági magyar polgárnak feliratkoznia a névjegyzékbe. Beszélgetőpartnerünk elmondása szerint 2014-ben több mint 130 ezer vajdasági magyar szerepelt a magyar választói névjegyzékben, az aktuális számokról viszont nem tudott beszámolni, mivel ezeket az adatokat az államigazgatási és helyi önkormányzati minisztérium tartja nyilván, utóbbi pedig egyelőre nem közölte az aktuális számokat.

A külön választói névjegyzékek frissítése a polgár lakóhelye szerint illetékes helyi önkormányzatok és az államigazgatási minisztérium feladata. A szavazópolgár életében beállt változások tényét – például halál – a helyi önkormányzatnak kellene jeleznie a minisztérium irányába, derült ki a beszélgetés folytatásában.

– Egyébként értékelésem szerint az lenne a leghatékonyabb, ha az általános és a külön választói névjegyzékeket összekötnék. A gyakorlatban a helyi önkormányzatok a polgár életében beálló változásokat, mint amilyen a lakcím megváltozása, vagy a halál ténye, bejegyzik az általános választói névjegyzékbe. Ezeket a változásokat a külön választói névjegyzékben is nyilvántartásba kell(ene) venni. Sajnos meg kell jegyeznem, hogy a külön választói névjegyzékben olykor pontatlanságok jellemzőek, éppen azért, mert külön névjegyzékről van szó. Azt is fontosnak tartom kiemelni, hogy a külön választói névjegyzékbe foglalt adatok fokozott védelmet élveznek, hiszen nemcsak a polgár személyes adatait tartalmazzák, hanem nemzeti hovatartozását is, erről pedig senki nem köteles nyilatkozni. Ha valaki a 2014-es választások óta eltelt négy évben esetleg megfeledkezett arról, hogy feliratkozott-e a névjegyzékbe, ezt a lakóhelye szerint illetékes helyi önkormányzat általános közigazgatási osztályán ellenőrizheti. Ugyanezt javaslom azoknak is, akiknek időközben megváltozott a lakcímük ugyanazon a településen belül, az érintett polgároknak ajánlatos ellenőrizniük, hogy melyik körzetben tartják őket nyilván. Korábban az államigazgatási minisztérium honlapján elektronikus formában is ellenőrizni lehetett, hogy szerepel-e valaki a választói névjegyzékben, abban viszont nem vagyok biztos, hogy ez a rendszer most is működik-e. Akinek kételye van mindezzel kapcsolatban, az mindenféleképpen keresse fel helyi önkormányzatának közigazgatási osztályát. Amit nagyon fontos kiemelni, hogy ha valaki a 2014-es választások óta más településre költözött, automatikusan törölték a választói névjegyzékből, vagyis ismét fel kell iratkoznia arra. Tehát ha valaki például Szabadkáról Adára költözött, azt a személyt törölték a külön választói névjegyzékből, erről feltehetőleg végzést is kapott, így ha részt szeretne venni a nemzeti tanácsi választásokon, akkor ismét kérvényeznie kell a feliratkozást. Mindenkinek azt tanácsolom, hogy ha bármilyen kételye van azzal kapcsolatban, hogy szerepel-e a külön választói névjegyzékben, látogasson el személyi igazolványával a lakhelye szerinti helyi önkormányzat hivatalába és ellenőrizze ezt – taglalta dr. Ladóczki Gyula.

A Magyar Nemzeti Tanács 35 mandátumáért az elmúlt választáson 4 lista versengett (Gergely Árpád felvétele)

A Magyar Nemzeti Tanács 35 mandátumáért az elmúlt választáson 4 lista versengett (Gergely Árpád felvétele)

A választói névjegyzékekbe bármikor fel lehet iratkozni, viszont azokat a választások kiírása előtti 24 órában lezárják, hogy a minisztérium meg tudja állapítani, mely kisebbségi közösség választhatja meg közvetlen választásokon nemzeti tanácsát és mely elektori választások útján, ám a választások kiírását követően ismét megnyitják a külön választói névjegyzékeket. A későbbiekben 15 nappal a választások előtt zárják le a névjegyzékeket és ekkor továbbítják az azokban szereplő adatokat a RIK-nek, emelte ki dr. Ladóczki Gyula, mondván, hogy onnantól kezdve már csak külön minisztériumi végzéssel lehet feliratkozni a névjegyzékbe – ez ritka eset, leggyakrabban akkor fordul elő, ha valaki időközben tölti be 18. életévét. Utóbbi rendkívüli eset semmiben nem befolyásolja a polgárt, neki ekkor is helyi önkormányzatának a hivatalában kell kérvényeznie a külön választói névjegyzékbe való feliratkozást.

A beszélgetés során azt is megtudtuk, hogy ha valaki korábban feliratkozott egy adott nemzeti kisebbségi közösség külön választói névjegyzékébe, most viszont egy másik közösség választói névjegyzékében szeretne szerepelni, akkor személyesen kérvényeznie kell a törlést, illetve a feliratkozást a másik névjegyzékbe, hiszen egy személy csak egy külön választói névjegyzéken szerepelhet.

A Szerbiai Képviselőház a közelmúltban elfogadta az anyakönyvekről szóló törvény módosítását – 2019. január 1-től alkalmazzák –, amelynek egyik hozadéka az, hogy Szerbia polgárai a születési anyakönyvben is kérhetik majd nemzeti hovatartozásuk bejegyzését. Ez és a külön választói névjegyzékbe való feliratkozás között semmiféle összefüggés nincsen, a választói névjegyzékbe való feliratkozás, vagy beírás semmilyen körülmények között nem az automatizmus elve mentén valósul meg. Ennek értelmében ha valaki a születési anyakönyvben megvallja nemzeti hovatartozását, később nem köteles ugyanazon nemzeti közösség választói névjegyzékébe feliratkozni, azaz bármelyik választói névjegyzékbe feliratkozhat, de azt is megteheti, hogy egyikbe sem iratkozik fel, magyarázta dr. Ladóczki Gyula.

Magával a választások kiírásával kapcsolatban beszélgetőpartnerünk elmondta, hogy az illetékes miniszternek az utolsóként megalakult nemzeti tanács megalakulásától számítva legkésőbb 90 nappal korábban kell kiírnia a választásokat – leghamarabb 120 nappal korábban teheti ezt meg –, azzal, hogy azokat 15 nappal az utolsóként megalakult nemzeti tanács mandátumának a lejárta előtt meg kell tartani. Négy évvel ezelőtt utolsóként a bosnyák nemzeti tanács alakult meg, november 27-én, ettől a dátumtól kell visszafelé számolni 90 napot, amikor legkésőbb ki kell írni a választásokat, vagyis ez augusztus 27. lenne, a választásokat pedig legkésőbb november 12-ig kell megtartani, közölte a RIK tagja.

– Listát olyan politikai párt állíthat, amelynek céljai között szerepel az adott kisebbségi közösség védelme, illetve érdekérvényesítése, továbbá legalább három személy alapította polgárok csoportja – mindhárom személynek szerepelnie kell a külön választói névjegyzékben –, valamint a nemzeti kisebbségi közösség védelmét és érdekérvényesítését célul kitűző egyesületek. Jelölt csakis olyan személy lehet, aki szerepel az adott nemzeti kisebbségi közösség külön választói névjegyzékében – magyarázta dr. Ladóczki Gyula.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás

Nyitókép: Fotó: Ótos András