Október 1. és november 30. között szervezik meg Szerbia területén a gazdaságok felmérését. Ennek keretében 120 ezer mezőgazdasági létesítmény jellegzetességeit és helyzetét mérik fel. A gazdaságok összeírására tízévente kerül sor, a legutóbbit 2012-ben bonyolították le, ötven év kihagyást követően. A felmérésnek két összeírás között háromévente kellene megvalósulnia, ugyanakkor a pénzforrás hiánya miatt 2012 óta ez lesz az első. A Köztársasági Statisztikai Hivatal hamarosan pályázatot ír ki azok számára, akik összeíróként szeretnének részt venni a felmérésben.
Speranca Rotar (Gergely József felvétele)
A Köztársasági Statisztikai Hivatal (RZZS) pályázata augusztus 15. és 21. között lesz nyitva, azzal, hogy az érdeklődők ebben az időszakban kizárólag a hivatal online felületén jelentkezhetnek, nyilatkozta lapunknak Speranca Rotar, a RZZS szabadkai kirendeltségének vezetője.
Mint az kiderült, bárki jelentkezhet, aki Szerbia állampolgára, betöltötte a tizennyolcadik életévét, legalább négyéves középiskolát végzett el, nincs folyamatban ellene vizsgálati eljárás vagy büntetőeljárás. A felmérés elvégzésével megbízandó személyek kiválasztása során előnyben részesítik azokat a jelentkezőket, akik a mezőgazdaság ágazatában végezték el iskolai tanulmányaikat, továbbá azokat, akik jártasak a laptop használatában, hiszen a felmérés során az összeíró elektronikus formában jegyzi fel a gazdától kapott adatokat. Azokat a jelentkezőket is előnyben részesítik, akik gépkocsival rendelkeznek, azzal, hogy üzemanyagköltségeiket megtéríti a statisztikai hivatal. Akik esetleg összeíróként részt vettek a gazdaságok 2012-ben megszervezett összeírásában, szintén előnyt élveznek, hiszen egy kérdéscsoport kivételével a felmérés során ugyanazokat a kérdéseket teszik fel a termelőknek, mint az összeírás során.
Vajdaságban a 2012. évi összeírás szerint 21 ezer gazdaságban 252 ezer szarvasmarhát tartottak (Gergely József felvétele)
Akik felmérőként részt szeretnének venni a projektumban, augusztus 15-től a http://popispoljoprivrede.stat.rs/popis/spg/ honlapon tölthetik ki a pályázati űrlapot.
Mint arra Speranca Rotar a beszélgetés folytatásában rámutatott, azokban a helyi önkormányzatokban, ahol egy adott kisebbség képviselői jelentős számban élnek, vagy a lakosság többségét alkotják, a felmérő kiválasztása során ezt a tényt is figyelembe veszik. A kérdőíveket a szerb mellett magyar nyelven is elkészítik, tehát a gazdák szabadon dönthetnek arról, hogy a felmérő melyik nyelven töltse ki a kérdőívet.
A felmérésben való részvétel a hivatalos statisztikáról szóló törvény értelmében kötelező. Ha a véletlenszerű mintavétellel kiválasztott gazdák, illetve gazdaságok tulajdonosai elutasítják a felmérésben való részvételt, vagy valótlan adatokat adnak meg, azzal szabálysértést követnek el és pénzbírsággal büntethetők. A jogi személyek, mezőgazdasági szövetkezetek, valamint egyesületek 150 ezer és 450 ezer dinár közötti pénzbírsággal büntethetők, a felelős személyek pedig 10 ezertől 50 ezer dinárig terjedő pénzbírsággal.
Jószágot országos szinten 497 ezer gazdaságban neveltek 2012-ben, Vajdaságban 112 ezer gazdaságban volt haszonállat (Gergely József felvétele)
A felmérés során Szabadka város területén 1520 családi gazdaságot keresnek fel a felmérők, akikből ebben az önkormányzatban összesen hetet tervez alkalmazni a statisztikai hivatal. Zenta területén két felmérő 362 gazdaságba látogat el, Kishegyes területén pedig egy felmérőt alkalmaznak majd, neki 245 családi gazdaságot kell felkeresnie. Adán 297 családi gazdaságot kapcsolnak be a felmérésbe – 2 felmérő –, Magyarkanizsa területén 650 gazdaságot – 3 felmérő –, Topolya területén pedig 646 gazdaságot – 3 felmérő. A statisztikai hivatal vállalkozási szerződést ír alá a felmérést elvégző személyekkel, akik ez alapján természetesen juttatásra lesznek jogosultak, emelte ki a beszélgetés során Speranca Rotar. Mint azt hozzátette, a felmérést az Európai Unió támogatja az IPA-alapokból, méghozzá szinte teljes egészében, nevezetesen 80 százalékban.
A felmérés eredményei a mezőgazdaság jövőbeni irányainak megfogalmazására is szolgál majd (Gergely József felvétele)
– A gazdaságok összeírására tízévente kerül sor. Ez egy rendkívül hosszú időszak és tekintettel a terület fontosságára, indokolt meghatározott időközönként elvégezni a most soron következő felmérést. Sokan még biztosan arra is emlékeznek, hogy a 2012-es összeírást megelőzően szinte ötven évig egyetlen alkalommal sem került sor az összeírásra. Ennek egyik oka az, hogy az államnak nem volt pénze erre. Szintén a pénzhiány az oka annak is, hogy ez lesz az első felmérés 2012 óta, noha azt háromévente kellene elvégezni két összeírás között. A felmérés adatait rendkívül sok területen alkalmazzák, de ezek a mezőgazdasági politika alakítóinak a legfontosabbak. Ahhoz, hogy a döntéshozók célirányosan hozzák meg intézkedéseiket a mezőgazdaság területén, tudniuk kell, hogy hol tart ez az ágazat és milyen körülmények jellemzőek abban. Ha nem kerülne sor a felmérésre, a döntéshozók azt sem tudnák mérni, hogy egy-egy korábbi intézkedés sikeres volt-e. Mindemellett ezek az adatok az egyetemek, a különböző intézmények és intézetek, de maguk a gazdaságok számára is hasznosak, hiszen a különböző hazai és külföldi alapokban való pályázás során ezeket is figyelembe veszik. Éppen ezért fontos, hogy a gazdák minél pontosabban válaszoljanak majd a feltett kérdésekre, hiszen mindenkinek érdeke, hogy minél valósabb képet kapjunk a szerbiai mezőgazdaság struktúrájáról – taglalta Speranca Rotar.
Az összeírás célja, hogy minél pontosabb képet kapjunk a mezőgazdaság jelenéről (Gergely József felvétele)
A felmérés során egyebek mellett a gazdaság alaptevékenységével, elhelyezkedésével, a megművelt föld területével, annak tulajdonosi struktúrájával, a megtermelt kultúrák fajtájával, azok értékesítésével, az öntözéssel, a szerves trágya használatával, a gazdaságban dolgozók számával, valamint az esetlegesen tartott jószág fajtájával és számával kapcsolatban tesznek fel kérdéseket a gazdáknak. Az összeírás és a felmérés közötti érdemi különbség az, hogy utóbbi során nem tesznek fel kérdést a gazdaság részét képező mezőgazdasági létesítményekkel kapcsolatban, míg a többi kérdés ugyanaz, mint az összeírás 16 oldalas kérdőívén, mondta a statisztikai hivatal szabadkai hivatalának a vezetője, aki arra kér minden gazdát, hogy fogadja a felmérést elvégző személyt.
– Mindenkinek érdeke, hogy megismerjük az ágazatban uralkodó állapotokat. A felmérők azonosítóval érkeznek majd a gazdaságokba, ezen látható lesz a felmérő fényképe, és a statisztikai hivatal igazgatójának az aláírását, valamint az intézmény pecsétjét is feltüntetik a dokumentumon. A gazdákat a felmérés megkezdése előtt írásos formában értesítjük arról, hogy a véletlenszerű mintavétel során rájuk esett a választás, és ennek értelmében részt vesznek a felmérésben. A levélhez az adott gazda helyi önkormányzatában jellemző aktuális helyzetről szóló rövid kimutatást is mellékeljük. A felmérés során kapott adatokat hivatali titokként kezeljük, ami azt jelenti, hogy azokat semmilyen más célra nem használjuk fel. Emellett azt is fontos tudni, hogy a felmérés elvégzését követően senki nem férhet hozzá az adott gazdaság adataihoz, vagyis senkinek nem áll módjában megtudni, hogy a gazda például hány sertést hizlal – nyilatkozta Speranca Rotor.
Egy átlagos gazdaság 4,5 hektár területen gazdálkodik (Gergely József felvétele)
A felmérésben részt vevő 120 ezer gazdaság a szerbiai gazdaságok nagyjából 20 százalékának felel meg, legalábbis a 2012-es összeírás adatai szerint. 2012-ben 631 122 gazdaságot vettek nyilvántartásba országszerte. Ebből 628 555 a családi gazdaság, 2567 pedig vállalkozó, vagy jogi személy birtokában álló gazdaság. Vajdaságban 147 624 a gazdaságok száma. Egy átlagos gazdaság 4,5 hektár területen gazdálkodik, egy tehénnel, három birkával, négy sertéssel, 27 baromfival, egy kaptárral és egy traktorral rendelkezik.
A felmérés szerint 3,41 millió hektár termőföldet művelnek meg országszerte. Ebből 2,5 millió hektár a szántóföld (Vajdaság területén 1,2 millió hektár), 136 ezer hektáron gyümölcsösök terülnek el (Vajdaságban 16 ezer hektáron), szőlőt pedig 22 ezer hektáron termesztenek (Vajdaságban 5 ezer hektáron).
Jószágot 497 ezer gazdaságban nevelnek, Vajdaságban 112 ezer gazdaságban. Szarvasmarhát 177 252 gazdaságban tartanak, az állatállomány száma hat éve 908 ezer volt. Vajdaságban 21 ezer gazdaságban 252 ezer szarvasmarhát tartottak. Sertést az országban 355 ezer gazdaságban nevelnek (Vajdaságban 85 ezer gazdaság), a sertéspopuláció száma pedig 3,4 millió (Vajdaságban 1,3 millió). 154 ezer gazdaságban 1,7 millió birkát tartottak (Vajdaságban 15 ezer gazdaság és 271 ezer birka). Baromfit az országban 413 gazdaság nevelt (26,7 millió egyed), ezen belül Vajdaságban 92 ezer gazdaság tartott baromfit (11,9 millió egyed). A jószágként tartott állatfajták listáján a legegzotikusabb minden bizonnyal a strucc. Ezt a madarat 67 gazdaságban tenyésztették (Vajdaságban 19), az állomány pedig 299 egyedet tett ki (Vajdaságban 80). Méhészettel 31 ezer gazdaság foglalkozik (Vajdaságban 3500), ezek összesen 665 ezer kaptárat tartanak (Vajdaságban 124 ezer kaptár).
