A nemrégiben közvitára bocsátott vajdasági magyar idegenforgalmi stratégia az előterjesztő indoklása szerint azzal a céllal készült el, hogy a vajdasági magyar közösséghez köthető és az általa irányított idegenforgalmi értékek fenntartható hasznosítása révén hozzájáruljon a magyarlakta települések gazdaságélénkítő tevékenységéhez. A stratégia mentén 2019-től négyéves fejlesztési ciklus indul el, Magyarország kormánya a fejlesztésekre feltehetőleg 45 milliárd forintot biztosít. A majdani intézkedések, amelyek a vajdasági magyar közösség széles rétegét érintik, a foglalkoztatás növeléséhez is hozzájárulhatnak, nyilatkozta Juhász Bálint, a Prosperitati Alapítvány ügyvezetője.
Juhász Bálint (Gergely Árpád felvétele)
Mint azt Szabadkán, a háromállomásos közvita első helyszínén aláhúzták, a vajdasági magyarságot érintő turisztikai fejlesztéseket első ízben foglalták össze stratégiai célok és operatív programok mentén. A 81 oldalas dokumentum elemzi az ágazatban uralkodó aktuális helyzetet, felvázolja a fejlesztési lehetőségeket, továbbá konkrét projektumokat fogalmaz meg. Az ágazat, valamint annak fejlesztési prioritásai között sorolják fel a gyógy-, a fürdő-, az orvosi, a spa- és a wellnessturizmust, a kultúr- és a zarándokturizmust, továbbá a kongresszusi és üzleti turizmust, majd az etno-, a gasztro-, a bor- és a pálinkaturizmust, valamint a fesztivál- és a rendezvényturizmust, az öko-, a lovas és a vadászturizmust, a vízi turizmust, végezetül pedig a falusi turizmust.
A stratégia egyik célja az, hogy 5–10 éven belül Vajdaság, és ezen belül a magyarlakta területek, egységes és összehangolt turisztikai kínálattal rendelkezzenek. Mint arra a szerzők rámutatnak, az idegenforgalom sikere a foglalkoztatás terén is látványosan megmutatkozhat, hiszen a növekvő vendégforgalom mind a diplomás és a szakképzett munkaerő, mind az alacsonyabban képzett munkavállalók számára biztos munkalehetőséget jelent. A stratégia alapcéljai a következők: a szállás- és vendéglátóipari kapacitások fejlesztése; a szálláskapacitások szolgáltatásainak növelése; az idegenforgalom forgalmának növelése 2025-ig; a vendégek által eltöltött vendégéjszakák számának növelése; a külföldi vendégek által eltöltött vendégéjszakák számának növelése 2025-ig; az idegenforgalomból származó jövedelem részarányának növelése és annak hozzájárulása a szerbiai GDP növekedéséhez; az idegenforgalomban és az ahhoz kapcsolódó ágazatokban dolgozók számának növelése és a közvetlen idegenforgalmi beruházások növelése.
A dokumentum szorosan kapcsolódik a térség- és gazdaságfejlesztési stratégiához, annak is elsősorban a mezőgazdasági fejlesztésekre vonatkozó kitételeihez. A Prosperitati Alapítvány közreműködésével ennek a fejlesztési stratégiának a mentén az elmúlt három évben hat alkalommal írtak ki pályázati kört. Az eddigi kimutatás szerint az első négy pályázati körben több mint 7500 pályázatot nyújtottak be, ebből több mint 6700 projektum részsült támogatásban. A megvalósított projektumok összértéke 21,7 milliárd dinár, míg a vissza nem térítendő támogatás összege eléri a 10 milliárd dinárt. Az ötödik és a hatodik pályázati kör még elbírálás alatt áll.
A SAJÁTOSSÁG EGYEDIVÉ TESZ
Felmerül a kérdés – a laikusok számára mindenféleképpen – hogy miként épül rá az idegenforgalom a mezőgazdaság korábban megkezdett fejlesztésére. Juhász Bálint, a stratégia kidolgozását megrendelő Prosperitati Alapítvány ügyvezetőjének elmondása szerint a kapcsolódási pontok egyértelműek, pontosabban egyik ágazat segíti a másikat, megteremtve a gazdaságélénkítő tevékenységek teljességét.
– A vajdasági magyar közösség terület- és gazdaságfejlesztési stratégiájában már célként jelent meg az idegenforgalom fejlesztése. Ezzel összhangban a három éve kezdődő fejlesztési ciklusban ehhez az ágazathoz kapcsolódóan is pályázatok jelentek meg. Két pályázati kiírásban 60 projektum bizonyult érdemesnek a támogatásra, ezek némelyike vitathatatlanul ígéretes, ugyanakkor azt is megfigyeltük, hogy ezek a fejlesztések egymástól elszigeteltek és felaprózottak, a turizmus pedig van annyira összetett ágazat, hogy ekképpen nem lehet fejleszteni. Az idegenforgalom nemcsak a most elkészített stratégia, hanem a valóság által is kapcsolódik a mezőgazdasághoz. A gazdaságfejlesztési stratégiában az egészséges és a kiemelt minőségű élelem előállítása, valamint a munkaintenzív növénytermesztés támogatása jelent meg prioritásként. Ehhez kapcsolódóan több pályázati kör is bizonyította, hogy Vajdaságban vannak sikeres családi gazdaságok, amelyek az elsődleges mezőgazdasági termékek feldolgozására alapozták jövőjüket. Itt jutunk el a lényegig, vagyis a tényig, hogy a turizmus a gasztronómia által kapcsolódik a mezőgazdasághoz. A minőségi élelmiszer fontos szerepet tölt be a turizmusban, hiszen egyebek mellett úgy lehet turistákat Vajdaságba csalogatni, majd itt tartani, ha mindenből, így értelemszerűen élelemből is, a legjobbat kapják, vagy olyan élelmet kínálnak fel számukra, amit máshol nem. Vegyük példaként Isztriát, ahol a Malvázia szőlőfajtából készítenek bort. Utóbbi mára elnyerte a szóban forgó idegenforgalmi térség zászlós borának státuszát, noha a borászat és a borászok világában ismeretes a tény, hogy nem a szóban forgó szőlőfajta és bor a minőség szinonimája. Ennek ellenére mégis a Malvázia Isztria, mint idegenforgalmi térség, egyik szimbóluma. Az említett térség vonatkozásában a szarvasgombáról sem feledkezhetünk meg. Ez a térség másik gasztronómiai különlegessége, illetve sajátossága, amely megkülönbözteti a régiót a többi idegenforgalmi térségtől. Vajdaságnak is vannak hasonló sajátosságai. Itt a Kadarka, amelyből a legkiválóbb bort a Duna–Kőrös–Maros–Tisza Eurorégióban állítják elő, azon belül is itt, Vajdaságban, Romániában pedig a Ménes borvidéken. A Kövidinka szintén tájjellegű szőlőfajta, amelyből Vajdaságban jó minőségű bort lehet előállítani. A magyar közösség emellett ismét hangsúlyozottan felfedezheti maga számára a térségre jellemző állatfajokat, mint amilyen a juh vagy a szarvasmarha. Ezen a ponton érkezünk el a tipikus magyar, illetve vajdasági étkekhez. Ezek elkészítéséhez minőségi zöldségfélékre és fűszernövényekre is szükség van, utóbbiakat pedig szintén megtermelik gazdáink – taglalta Juhász Bálint.
Az épülő palicsi wellnessközponthoz a Prosperitati Alapítvány támogatásával a kapcsolódó tartalmakhoz tudnak bekapcsolódni a pályázók (Gergely Árpád felvétele)
HÁROM TERÜLET INTEGRÁLÁSA
Ahogyan a gazdaságfejlesztési stratégia, úgy az idegenforgalmi stratégia megvalósításának is egyik alappillére az integráció, azaz az integrált fejlesztés. Juhász Bálint elmondása szerint az integrált fejlesztés ebben az esetben legalább három szegmens hangsúlyozott és egymással összefonódó fejlesztését jelenti. Ennek szellemiségében cél a turisztikai tartalom kibővítése, valamint a turisztikai kapacitások bővítése, továbbá a turisztikai intézményrendszer megerősítése.
– A turisztikai tartalom kibővítésének célja az épített örökség, a természeti kincsek és látványosságok, a biciklis turizmus, a halászat és vadászat, vagy a fesztiválturizmus területén is felismerhető. Ami a turisztikai kapacitások bővítését illeti, ez alatt elsősorban az étkeztetési és altatási kapacitások növelését, illetve minőségének javítását értjük. A turisztikai intézményrendszer erősítése azért fontos, mert onnantól kezdve, hogy adottak a megfelelő tartalmak és az azokhoz tartozó kapacitások, turisztikai csomagokat kell kialakítani, majd népszerűsíteni, végül pedig értékesíteni, de ide tartozik a minőség-ellenőrzés is, hiszen a turizmust csakis a kiegyensúlyozott, állandó minőség fenntartásával lehet fejleszteni. Ezt valakinek ellenőriznie kell. Ez a három terület szorosan összefonódik egymással, hiszen például a kapacitás önmagában nem elegendő ahhoz, hogy a vendég Vajdaságba látogasson, a vendégnek változatos tartalmakat kell felkínálni. Hatalmas lehetőséget látok például a történelmi emlékhelyek tekintetében, hiszen a történelem kedvelőinek számára biztosan érdekes lenne az 1848/49-es szabadságharc olyan fontosabb vajdasági állomásainak a meglátogatása, mint amilyen Zombor, Kishegyes, Szabadka vagy Elemér. A Zentai csata is van annyira gigantikus történelmi esemény, amely kiaknázható ebből a szempontból. Emellett a térség természeti adottságai is vonzóak, erre szintén építhetünk – fogalmazott Juhász Bálint.
Ami a foglalkoztatás növelését és a stratégia intézkedései mentén érintett vállalkozókat, vagy jövőbeni munkaadókat, esetleg munkavállalókat illeti, a Prosperitati Alapítvány ügyvezetőjének szavai szerint egyelőre nehéz lenne pontos számokat mondani, az viszont már most tény, hogy a stratégia a vajdasági magyar közösség széles rétegét érinti, a turisztikai látványosságok területén élőket ugyanúgy, mint a vállalkozókat, vagyis az egész közösséget. A társadalom ezen széles érintettségétől lesz a stratégia tervrendszere a vajdasági magyar közösség turisztikai fejlesztésének az együttese, szögezte le Juhász Bálint, hozzátéve, hogy az idegenforgalom fejlesztése mindenkinek érdeke, úgy a szálláshelyet, éttermet, vagy kávézót működtető vállalkozónak, mint a helyi önkormányzatoknak, a vegyeskereskedéseknek, a taxivállalatoknak, vagy a biciklikölcsönzők tulajdonosainak. A lehetőségek határtalanok, azaz a határokat egyedül a közösség kreativitása szabja meg, tette hozzá beszélgetőpartnerünk.
– A fejlesztések és a pályázati kiírások vonatkozásában a folytonosság elvét szeretnénk érvényesíteni. Természetesen lesznek olyan fejlesztések, amelyek túlnőnek a Prosperitati Alapítványon, azaz egy-egy történelmi emlékhelyen történő, vagy infrastrukturális beruházás a mi felhasználóink mellett egyéb szereplőket is megszólít. Gondolok itt például a bicikliturizmus szempontjából nélkülözhetetlen kerékpárutak kiépítésére. Ezek akár határon átnyúló támogatási eszközökből is megvalósulhatnak, több, nemcsak szerbiai, hanem horvátországi, magyarországi és romániai helyi önkormányzat részvételével. Az ehhez hasonló projektumok hozzájárulhatnak a turizmus Vajdaságban történő fejlődéséhez, mi pedig erre kapcsolódhatunk rá. A város- és faluképek kialakítása a helyi önkormányzatok és a helyi lakosok – úgy a turizmusból élők, mint mindenki más – közös feladata. Az eddigi kereteken belül megvalósuló és az azokon túlmutató együttműködésre is szükség van ahhoz, hogy a tervezett fejlesztéseket megvalósítsuk – magyarázta Juhász Bálint.
Az idegenforgalmi stratégia első közvitáját Szabadkán tartották. A következőt Újvidéken,majd Magyarkanizsán szervezik meg. (Gergely Árpád felvétele)
NÉGY ÉV – 45 MILLIÁRD FORINT
Az idegenforgalmi stratégia mentén 2019-től négyéves fejlesztési ciklus kezdődik. A fejlesztésekre feltehetőleg az eddig felhasznált keret kétszeresét, azaz nagyjából 45 milliárd forintot hívhat le az alapítvány, illetve a pályázók, emelte ki Juhász Bálint. Mint hozzátette, a fejlesztési ciklus időtartama és a keretösszeg is hitelesen szemlélteti, hogy mekkora kihívás előtt áll úgy a vajdasági magyar közösség, mint a Prosperitati Alapítvány. Ennek értelmében ismét fontos aláhúzni, hogy inkább a kreativitás és a forrásfelhasználási képesség fogja meghatározni a projektumokat, illetve a fejlesztések alakulását, mintsem a lehetőség, hiszen az adott.
Azzal kapcsolatban, hogy mennyire készült fel a vajdasági magyar közösség az idegenforgalmi jellegű fejlesztésekre, hiszen a turisztika területe valamelyest távolabb áll vidékünktől, mint a mezőgazdaságé, Juhász Bálint leszögezte, hogy az idegenforgalom vonatkozásában valóban szükség lesz képzésekre, de a forráslehívó készség, vagy a projektírás területén nélkülözhetetlen tudástőke tekintetében is hasznos lenne a képzés. Persze az idegenforgalomnak a Vajdaságban is van bizonyos hagyománya, még a volt Jugoszlávia idejéből, ez a tapasztalattőke a Duna és a Tisza mentén, valamint a fürdővárosokban a leggazdagabb, tette hozzá Juhász Bálint.
A stratégiában a gyógyfürdők és a wellness-turizmus témájában megjelenik a majdani topolyai és a palicsi wellnessközpont, vagy a magyarkanizsai gyógyfürdő. Amikor Juhász Bálintot arról kérdeztük, hogy ezeknek a projektumoknak a megvalósításához miként csatlakozhatna az idegenforgalmi stratégia, illetve a Prosperitati Alapítvány támogatási rendszere, arra emlékeztetett, hogy egy-egy fürdő projektumának a vonatkozásában már régóta megjelent vagy a helyi önkormányzati tőke, vagy a magántőke. Nem biztos, hogy kizárólag a Prosperitati Alapítvány projektumairól van szó, ebben a tekintetben több modell elképzelhető, jegyezte meg az ügyvezető, aki szerint a majdani palicsi wellnessközponthoz hasonló projektumok tekintetében az alapítvány elsősorban a kapcsolódó tartalmak fejlesztéséhez tud hozzájárulni. A Prosperitati Alapítványnál például a szálláshelyek, vagy a vendéglátóipari létesítmények tulajdonosai pályázhatnak majd, hogy amire elkészül valamelyik wellnessközpont, több kapacitást, vagy jobb minőséget kínálhassanak fel a vendégeknek, magyarázta Juhász Bálint, a folytatásban pedig arról ejtett szót, hogy mikor számíthatunk a turisztikai stratégia első eredményeire.
– A most záruló fejlesztési ciklus keretében 2017 augusztusában, majd októberében és végül idén februárjában kötöttük meg a nagy léptékű támogatásokra a szerződéseket. Már idén ősszel azt láthatjuk, hogy ezek a projektumok szépen haladtak előre, egyesek már le is zárultak. A munkahelyteremtés tekintetében azt tapasztaltuk, hogy ezeknél a pályázóknál folyamatosan új munkahelyek nyílnak, legtöbben arról beszélnek, hogy a fejlesztést követően több munkást alkalmaztak a tervezettnél. A rövid távú hatás azonnal érezhető lesz, a beszállítóknál és a kivitelezőknél biztosan, de részben a munkavállalóknál is. Ahhoz, hogy egy-egy projektum teljes egészében kiteljesedjen, feltehetőleg 3–4 évnek legalább el kell majd telnie. Ha meg is épül egy fürdő, annak felfutásához több évre lesz szükség – fejtette ki Juhász Bálint.
