Állítólag Michelangelo, a híres Dávid-szobor reneszánsz kori alkotója mondta, hogy az anyagban, a márványban már benne van szobor, a mester dolga csak annyi, hogy kiszabadítsa onnét. Valami hasonló dolgot művelnek a vajdasági fafaragó művészeink is, köztük a zentai Puskás Ferenc, aki a kilencvenes évek végétől foglalkozik intenzíven fafaragással. A mester vésője alól, a fűrészporos műhelyből a mindennapi használati eszközöktől, fatálaktól, tányéroktól kezdve a finom művű bútordarabokon keresztül a köztéri egész alakos szobrokig a legkülönbözőbb fafaragványok kerülnek ki. Amikor Zentán a nemezjurtát készítették, a nomád őseink lakóhelyét idéző szétszedhető építmény fa váza is az ő munkája volt.
Amikor a művészt felkerestük zentai otthonában, éppen az egyik legnagyobb alkotásán dolgozott. A Munkás utcában már messziről szembeötlik a mester háza előtt álló magasodó szoborcsoport, Szent István, a felesége Gizella, és a tragikus vadászbalesetben elhunyt Imre herceg alakja bontakozik ki egyetlen matuzsálemkorú tölgyfa törzséből.
A felsőhegyi parkban álló juhász botját kitépték(Gergely József felvétele)
KÖZTÉRI ALKOTÁSOK
Hogyan lesz valakiből fafaragó?
– Mindig is szerettem faricskálni, és valahogy belülről jött a késztetés, hogy amit meglátok a fában, azt megpróbáljam kiszabadítani onnan, lefaragjam róla a felesleges faanyagot. Fafaragással intenzívebben több mint húsz éve foglalkozom. Annak idején a békebeli nagy Jugoszláviában harckocsi-szerelőnek tanultam a zágrábi katonai iskolában. A zentai kaszárnyában oktató, instruktor voltam 2005-ig, én képeztem ki a kiskatonákat a mesterek keze alá segédnek a szerelőműhelyben. Hála istenek már katonaság sincs Zentán, nem hogy tankok. A harckocsik ideje amúgy is leáldozóban van, háborúban egy perc se kell, és kilövik őket. A katonaságtól való távozásom óta kizárólag fafaragással foglalkozom. Egyedül dolgozom, mert az alkotáshoz nyugodt körülményekre van szükség.
Min dolgozik mostanában a művész?
– Mivel nem fért volna el az udvaron, a ház előtt, az utcán felállított három méter magas tekintélyes méretű, legalább kétszáz éves tölgy törzsből faragtam ki Szent Istvánt és feleségét, Gizellát, valamint fiukat, Szent Imre herceget. A három alak tulajdonképpen a tölgy három föld fölött összenőtt vastag ágából került elő. A nagyméretű faszobor a tavaly befejezett Lisieux-i Kis Szent Teréz-emléktemplom udvarán kap helyet, a felállítására és leleplezésére várhatóan tavaszra kerül sor. A famatuzsálem a Tiszához közel, a Népkertben állt, de a termálkút kifúrása miatt kivágták. A termetes fatörzs évekig hevert kihasználatlanul, majd az önkormányzat és az egyházközség elhatározása nyomán kaptam a felkérést államalapító királyunknak és családtagjainak a megformálására.
Bevásárló asszony a zentai piac átjárójában(Gergely József felvétele)
A repedések miatt a szoborkompozíciót tartósítani kell, és föléje egy kis tető készül, amit a templomot tervező építész, Tóth Vilmos elképzelései alapján állítanak fel. A mérnök úr kérte, hogy olyan alkotás kerüljön a templomkertbe, ami beleillik a meglévő épületegyüttesbe.
HASZNÁLATI ÉS DÍSZTÁRGYAK FÁBÓL
Meg lehet élni fafaragásból?
– A fafaragás nem könnyű mesterség, és sokat kell dolgozni kommerciális megrendelésekre, hogy működhessen a fafaragó műhely. El kell vállalni mindenféle egyéni megrendeléseket, széket, asztalt, polcot, amit csak rendelnek fából, én azt meg tudom csinálni, bár olyan is megtörténik, hogy már kész az asztal, amikor a megrendelő váratlanul lemondja. Meggondolta magát, mégsem kell neki a bútordarab. Egy asztal hat székkel négyszáz euróba kerül, ami egy életre kiszolgálja a tulajdonosát, nem úgy, mint a gyári konyhaasztalok és székek.
Fából készült cégtáblákat faragok beleégetett betűkkel. Most készítettem egy ilyen táblát az egyik pálinkafőzőnek. Vendéglősöknek és vásári eladásra szinte sorozatban készítem a különböző méretű fa tálcákat, tányérokat, tálaló edényeket. Ezekbe is bele égetem az étterem nevét és emblémáját, ami jól mutat a felszolgált húsok mellett, és egyfajta reklám is. A fatányérokkal, egyéb konyhai fa eszközökkel kirakodó vásárokba is eljárok. A zentai és a topolyai vásárokba járok, a tálcáktól és tányéroktól a hólapátig sokféle eszköz készülhet fából, ami kellemes tapintású természetes anyag, és helyettesíti a sok műanya kacatot. A használati tárgyak készítése, hogy úgy mondjam, övön aluli feladat, de ezt is kell csinálni a megélhetés érdekében.
Egy-egy egész alakos szobor kifaragásáért itthon nem lehet 500 eurónál többet kérni, de ebben még nincs benne a faanyag. Vannak vajdasági fafaragók, akik külföldre, például Felvidékre is dolgoztak, ahol ugyanezért a munkáért a többszörösét is megadják.
A vastag deszkákból összeállított asztal erezete jól fog mutatni(Gergely József felvétele)
A köztéri alkotások közül hol és mit láthatunk?
– Aracson, a pusztatemplomnál, amikor volt a fafaragó tábor, az ott készült kopjafán én is dolgoztam. Magyarországon, Rákóczifalván áll egy két és fél méter magas kopjafám. Felsőhegyen a falu központjában lévő parkban a játszótér mellett áll egy kissé megviselt egész alakos juhász szobor, amint a botjára támaszkodik. Sajnos már megrongálták, kitépték a botot a kezéből. A zentai Anna Panzióban is van egy juhász szobor az udvaron. A Felsőhegyhez tartozó Gombosfaluban a Hanák-tanyán az egyik szobában a tanya melletti egyik hatalmas akácfa törzséből faragott tartóoszlopot készítettem, ami nemcsak dísze a lakásnak, hanem a plafon terhét is hordozza.
Vásárokba is el kell járnia a fafaragónak(Gergely József felvétele)
A zentai piacon a zöldségpiacról az árupiacra vezető fedett átjáróban áll egy nénike kosárral a karján, amint a piacra igyekszik. A kommunális vállalat rendelt egy szobrot az átjáróba, de én nem konkrét személyt mintáztam meg, hanem egy idősebb, kendős asszony alakját faragtam ki, karján a bevásárló kosárral.A Tisza-parton kialakított zentai csata emlékharang és emlékmű együttese egy ovális teret határol be. Ezen a terület korábban tölgyoszlopok voltak leásva, majd akáccal cseréltem fel, de ez sem bírta sokáig, jövőre újakkal kell kirakni az emlékharang és az emlékmű közti teret. A városi parkba kérték a padokon a megrongált kétcolos deszka staflik cseréjét, a szándékos rongálás mellett nagy gond a Népkertben a falopás, a tolvajok már annyira elszemtelenedtek, hogy a padok kétcolos deszka ülőkéit is motorfűrésszel levágják és elviszik tűzrevalónak. Ezek cseréjével is foglalkozom.
A részletek kidolgozása Szent Imre alakján(Gergely József felvétele)
Régebben többet jártam alkotótáborokba, ahol több fafaragóval együtt jó hangulatban, társaságban együtt dolgoztunk. Alapító tagja vagyok az idén jubiláló, tíz éve éltre hívott zentai Rozetta Kézműves Társaságnak. Az óbecsei Ars in Ligno, azaz a művészet a fában elnevezésű alkotói csoporttal voltak közös műhelymunkák és kiállítások. Berentai Jenő, az Ars in Ligno egyesület alapítója és vezetője közreműködésével rendszeresen szerveznek közös kiállításokat a vajdasági fafaragók számára, ezeken korábban én is részt vettem – mondta Puskás Ferenc fafaragó.
