Az első világháborúban hadikórházat létesítettek a román határ közelében fekvő Fehértemplomon, az elesett katonákat pedig a település római katolikus temetőjének erre kijelölt parcellájában helyezték örök nyugalomra. A parcella gondozása az utóbbi évtizedekben abbamaradt, így a szentendrei Vigyázók Had- és Kultúrtörténeti Egyesület elérkezettnek látta az időt a temető rendbetételére és a sírok felújítására. A munkálatokról és a fehértemplomi haditemetőről Molnár Tibort, a Zentai Történelmi Levéltár munkatársát kérdeztük.
Mit kell tudni Fehértemplom történetéről? Hogyan jött létre a haditemető?
– Fehértemplom régi város. A török utáni időszakban, a bánság telepítése során telepítették újra a 18. században. Nagyon sokszínű volt a lakosság, a svábok és a magyarok mellett szlovákok, csehek és más nemzetiségek is lakták. Az első világháborúban nemcsak haditemetőt, de hadikórházat is létesítettek. 1914 őszén és az azt követő télen folyt az Osztrák–Magyar Monarchia Szerbia-ellenes hadjárata. A hadszíntér közel volt Fehértemplomhoz, ezért berendeztek egy hadikórházat. Állandó katonai kórházuk nem volt, de így is nagyon sok sebesültet láttak el. 1914 decemberében megjelent a tífusz, ekkor is nagyon sok katona meghalt, akiket a fehértemplomi temetőben temettek el. Ebben a katonai parcellában a monarchia egész területéről temettek el katonákat. Tehát nemcsak magyarok vannak a sírokban, hanem sok katona a mai Ausztria, Csehország területéről is itt nyugszik.
A fehértemplomi katonákról is megemlékeztek valamilyen formában?
– A haditemetőben értelemszerűen nem helybeli katonákat temettek el, a fehértemplomiak valahol messze, más csatatereken estek el. Fehértemplomon a saját halottjaik, katonáik emlékére emeltek egy emlékművet. Ez egy kereszt, aminek a négy oldalára fölvésték azoknak a fehértemplomiaknak a nevét, akik az első világháborúban elestek vagy eltűntek. Ezt a keresztet a helyi nőegylet segítségével állították. A talapzaton egy rövid versszerű idézet áll, német nyelven.
Hogy került ilyen elhanyagolt állapotba a temető?
– Amikor véget ért a háború, a trianoni békeszerződés előlátta, hogy az utódállamok a saját területükön lévő katonai temetőket rendben tartsák. Ez minden hadviselő félre vonatkozott. Fehértemplom esetében ez nem is volt gond, mert nagyon sok német meg magyar élt a településen. A németeknek volt egy nőegyletük, ők különösen nagy szerepet játszottak a temető karbantartásában. Ők gondoskodtak szinte mindenről. Valószínűleg gyűjtéseket szerveztek, és így finanszírozták a sírok rendben tartását és azt, hogy például halottak napjára virágokat vigyenek ki. Ebben az időszakban nem is volt semmi gond, rendben tartották a parcellát. 1944-ben a németek elmenekültek Fehértemplomról is, és ezzel egyidejűleg megkezdődött ennek a temetőnek a hányattatása. A hatvanas évek közepéig egyházi fönntartású volt a temető, utána került át a községhez. Akkor már nem nagyon volt se igény, se kapacitás a rendben tartására.
Molnár Tibor ( Gruik Zsuzsa felvétele)
Hogy kezdődött az együttműködés a szentendrei egyesülettel?
– Az egyesület főleg Kárpátalján dolgozik sokat. Ebből a szempontból ott nagyon szomorú a helyzet, hiszen ezeket a temetőket fölszámolják, rátemetnek a régi sírokra. Ők pedig próbálják menteni, amit még lehet. Lassan tíz éve dolgozok velük együtt, az évek során személyes kapcsolat, barátság alakult ki köztünk. A zentai hadifogoly-temető fölújítását is teljes egészében ők végezték, az önkormányzatnak nem került egy dinárjába sem. Szerintem nagyon jól sikerült ez az együttműködés. A szentendrei egyesület már az ősszel ellátogatott Fehértemplomra. Az idén februárban újra elmentünk, a polgármester fogadott bennünket, és beszéltünk a római katolikus temetőben lévő első világháborús temetőparcella felújításáról.
Hogy fog kinézni a felújítás?
– A Honvédelmi Minisztériumhoz tartozó Katonai Hagyományőrző és Hadisírgondozó Osztály munkatársaival már 2011-ben bejártuk ezt a területet. Akkor még nem volt ennyire elhanyagolt, talán azért, mert a kilencvenes évek után kitisztították. Nem újítottak föl semmit, de átfestették a kereszteket, meg valószínűleg kivágták a bozótost. Amikor ott jártunk, kisebb bokrokat, lágyszárú növényeket találtunk. Fű és gaz nőtte be a sírokat, nem volt karbantartva. De nem volt olyan rossz állapotban, mint most. Amikor tavaly ősszel az egyesülettel bejártuk a temetőt, kiderült, hogy mostanra hatalmas bokrok, fák nőttek benne. Az elképzelés az, hogy először is ezeket ki fogják vágni. Ez lesz a munka első fázisa, az idei évet erre szánjuk. Olyan terjedelmes a növényzet, hogy az egyesületnek bágert kell bérelnie, hogy kiszedjék a gyökereket. Annyi a növényzet, hogy először azt kell eltisztítani, és ezt kézi erővel már nem lehet. Körülbelül egy négyszáz négyzetméteres területről van szó. A növényzet kitisztítása várhatóan egy egyhetes munka lesz, 10-15 fővel fognak dolgozni. Ezután még két kaszálás szerepel a tervek között, tehát a tisztítás után kinőtt növényzetet még kétszer kaszálják az idén.
Mik a további tervek?
– Jövőre fölújítják az összes keresztet, amit meg lehet találni. A munkához kapcsolódik egy levéltári kutatás is. A helyi helytörténész nagyon sokat segít ebben a munkában. A régi vaskereszteken valamikor kis táblák álltak az elhunytak nevével, de ezek már elvesztek. Úgy gondolom, hogy eredetileg nem ezek a vaskeresztek jelölték a sírokat, ezeket később, a két világháború között rakhatták le. Létezik viszont egy összeírás, mert ezek a táblák az ötvenes években még megvoltak, és valaki akkor lejegyezte őket. Ezeket le kell ellenőrizni, ki kell egészíteni, erre vonatkozik a levéltári kutatás. A teljes projektum 2020-ig tart, a tervek szerint halottak napjára szentelik föl újra a temetőt. Az is fontos, hogy a központi kereszt, azaz a háború fehértemplomi áldozatainak emelt emlékmű is megroggyant már, ennek a fölújítása is tervben van. Elég magas keresztről van szó, alá kell támasztani, nehogy eldőljön. Az egyesület azt ígérte, hogy nemcsak a mostani fölújításban segítenek, hanem a fölszentelés után is részt vesznek majd a karbantartásban akár úgy, hogy ők maguk jönnek dolgozni néhány napra, akár úgy, hogy megbíznak a munkával egy helyi lakost. Tehát hosszú távban gondolkodnak.
A fehértemplomi önkormányzat támogatja a fölújítást?
– Az önkormányzat pozitívan áll hozzá a projektumhoz, már csak azért is, mert az egyesület leszögezte, hogy a községtől semmilyen anyagi támogatásra nem tartanak igényt. Mindent ők fizetnek, így hagyják őket dolgozni. A fölújítás engedélyeztetése most van folyamatban, hiszen nyilvánvalóan engedélyköteles tevékenységről van szó. Bízunk benne, hogy ennek is pozitív lesz a kimenetele. Szinte biztosak vagyunk benne, hogy ez így lesz. Ha minden jól megy, március 19-én megkezdődnek a munkálatok.
Helytörténeti szempontból miért jelentős ez a kutatás?
– A fehértemplomi levéltár rendelkezik bizonyos adatokkal, egy helyi helytörténész segít nekik a munkában. Több oka is van ennek a kutatásnak. Egyrészt kegyeleti okokból fontos, hogy azt a temetőt rendbe tegyék. Most volt az első világháború befejezésének százéves évfordulója, sokfelé újítottak föl temetőket, emlékműveket. Kissé megkésve ugyan, de Fehértemplom esetében is eljött ennek az ideje. A másik dolog, hogy nem jó az, ha egy temető elhanyagolt. Legyen rendbetéve, nézzen ki valahogy, már csak úgy általánosságban is. Emellett pedig nagyon sokan vannak a világban, akik Fehértemplomról származtak el, németek is, magyarok is. Vannak köztük, akik időről időre hazalátogatnak. Számukra is fontos, hogy amikor néhány évente meglátogatják a hozzátartozóik sírját, azt egy rendezett temetőben, rendezett parcellában tehessék meg. Mindent összevetve méltatlan, hogy egy nagy múlttal rendelkező város, egy polgári város katolikus temetője ennyire elhanyagolt állapotban legyen.
