Torda

Azt mondják „Tordán mindig történik valami”. Ez a mondás az idei évre még inkább érvényes lesz, mert az idén ünneplik a falu újratelepítésének 240. évfordulóját, és házigazdái lesznek a Durindónak és a Gyöngyösbokrétának.

Közben pedig – január 22-e óta – már javában zajlik a Tordai Művelődési Napok. Több rendezvényt megtartottak, március közepéig pedig minden hétvégére jut valamilyen esemény. Fellépnek testvértelepülésük, Tiszaalpár műkedvelői, az Újvidéki Színház, a topolyai Cirkalom együttes, bemutatják a 80 éves Olympia Labdarúgóklub monográfiáját, Paskó Csaba atya szakácskönyvét… A rendezvénysorozat hagyományosan a Három Torda (Aranyostorda (Románia), Bihartorda (Magyarország) és Torontáltorda műkedvelőinek közös estjével zárul, amelyre a faluból elszármazottakat is hazavárják.

Harmincegy év után újra házigazdái lesznek a Durindónak és a Gyöngyösbokrétának. Gondot okoz-e egy szórványtelepülésnek egy nagyméretű rendezvény megszervezése, kérdeztük Dobai Jánostól, Torda helyi közösség elnökétől.

– Az is mondható, hogy gond, de az is, hogy ez megtiszteltetés. A Durindó és a Gyöngyösbokréta 31 évvel ezelőtt, 1985-ben volt utoljára Tordán, de még mindig nagyon sokan emlegetik, hisz akkor valóban remek házigazdáknak bizonyultunk. Hogy most ezt sikerül-e majd megismételnünk, az majd elválik. Persze szeretnénk újra jó házigazdák lenni. Valószínűleg nem tudjuk majd mindazt megismételni, amikor házaknál voltak a csoportok elszállásolva, megvendégelve. Ott öltöztek, ott mulatoztak is. Szeretnénk, hogy elsősorban tömeges legyen a rendezvény. Hogy az eddigiekhez viszonyítva még több együttes, csoport vegyen részt rajta. Minden vendégnek megpróbálunk maradandó élményt nyújtani. A kísérőrendezvények szempontjából is próbálunk valami újat felkínálni. Június 11-én és 12-én kerül sor a szemlére. Mondhatnánk, van még idő, de azt is, hogy az idő gyorsan halad, ezért az előkészületek már folynak. Megpezsdült a falu művelődési élete is. Újra összeállt a vegyeskórus, a citerások is csatlakoztak hozzájuk, emellett a tamburazenekar is készül, egy kis tánccsoportunk is van. Szeretnénk egy fényképkiállítással visszatekinteni a 31 évvel ezelőtti szemlére. Több ezer vendéget várunk. Akárcsak Szenttamáson, nálunk is összeállnak a táncházi zenekarok – Nagy Zenekar néven. Ha minden igaz, akkor a Csík zenekar is június 11-én koncertet ad Tordán. Közben tatarozzák majd azokat az épületeket, amelyek körül, vagy amelyekben zajlik majd a rendezvény. Rengeteg embert kell megmozgatnunk, mondja Dobai János.

Torda az idén ünnepli fennállásának 240. évfordulóját is.

– Az idén lesz 240 éve annak, hogy megkezdődött a falu telepítése. Ekkor költözött ide 1776-ban Szeged környékéről 120 „gányó” – dohánytermelő család, és ekkor kezdődött a falu újratelepítése. Szerény körülmények között, de méltóképpen szeretnénk megemlékezni a jelentős évfordulóról. Minden rendezvény, kezdve a Művelődési Napoktól, a Falunapon és a Templombúcsún át a Kukoricafesztiválig, ennek a jubileumnak a jegyében zajlik majd.

A rendezvények mellett lesz-e az idén építkezés a faluban?

– Az elmúlt években jelentős kommunális beruházásokat valósítottunk meg. Ide sorolható a Torda–Udvarnok közötti út aszfaltozása, a központi vízvezeték kiépítése a kúttal, gázvezeték kiépítése, vadászotthon újjáépítése, halastó létesítése, a templom és a kápolna felújítása. Az idei tervek között van a Kultúrotthon felújítása, labdarúgó-pálya és az öltöző felújítása. Mindezt anyaországi, tartományi és községi támogatásokból tervezzük megvalósítani. Emellett lesznek kisebb munkálatok is, mint a járdák, parkolóhelyek, átkelők építése, az esővíz-elvezető csatornahálózat felújítása, a határutak javítása, középületek tatarozása, fásítás és általában falurendezés. Van egy nagy álmunk is: az iskola tornatermének a megépítése, tartományi támogatásból szeretnénk megvalósítani. 

Tordáról beszélve nem hagyhatjuk ki a gyógyvíz újbóli hasznosításával kapcsolatos kérdést sem.

– Próbáljuk napirenden tartani a kérdést, mert számunkra ez az egyetlen esély a megmaradásra. Tavaly a bégaszentgyörgyi község támogatásával próbafúrásokat végeztek a falu több pontján 10–50 méter mélységig, ugyanis a gyógyvíz viszonylag közel van a felszínhez. Egy évig tart majd a vízminták elemzése. Az első eredmények pozitívak, gyógyvizet találtak nemcsak a falunak azon a részén, ahol eddig voltak gyógyvízforrások, hanem más területen is. Remélem, hogy hamarosan megtudjuk azt, hogy mekkora kapacitású forrásokról van szó, vagyis, hogy lehet-e nagyobb mennyiségben palackozni. Elképzelésünk szerint a víz palackozása egy melléktevékenység lehetne. Szeretnénk egy kisebb rekreációs gyógyfürdőt kiépíteni, ahol a termálvizet is tudnánk hasznosítani. A jövő héten egy újabb lehetséges beruházóval tárgyalunk. Bízom abban, hogy ha másképpen nem sikerül, akkor a magyar kormány támogatásából kölcsön formájában igényelni tudunk támogatást erre a célra.

Tordának a múlt század húszas éveiben ötezer lakosa volt. Az utolsó népszámlálás szerint 1430-an éltek a faluban.

– Azóta elmúlt már öt év és az megtette a magáét. Az elvándorlás innen is elindult. Nem tudunk munkahelyeket biztosítani, beruházást idehozni – a fiatalok viszont keresik a jövőjüket. A gyógyfürdő megállítaná az elvándorlást. Az elmúlt időszakban több mint száz fiatal költözött el a faluból. Közben kevés az újszülött és magas az elhalálozás. Számításaink szerint 200–250 személlyel vagyunk kevesebben, mint a legutóbbi népszámláláskor voltunk, mondja Dobai János.

Ezt megerősítette Tapolcsányi Emmanuel plébános is, akitől megtudtuk, hogy tavaly négy keresztelő, öt esküvő és harmincöt temetés volt a faluban. A szentmisék látogatottságán még nem érződik annyira a fogyatkozás. Vasárnaponként szentmisén átlagban 60–70-en vannak a templomban. Az is jó hír, hogy az idén több mint húsz első áldozó lesz.

Az Ady Endre Általános Iskolának 112 diákja van. Összesen 11 elsősük van, ebből hárman a szerb tagozaton tanulnak. Ahogy Kovács Zsuzsanna igazgatónőtől hallottuk, őszre 11 magyar elsőst várnak, ami azt jelenti, hogy az összevonás egyelőre nem veszélyezteti őket.

A Tordaiak Klubja 1998-ban alakult meg. Legfontosabb feladatai a Tordáról elszármazottak felkutatása, azokkal való kapcsolattartás a rendszeresen kiadott Tordai Újságon révén. Rendezvényeiken gyakori eset, hogy egyes korábbi ismerősök, volt osztálytársak, gyermekkori barátok 20–30 év elteltével találkoznak újra. Lázár György alelnöktől megtudtuk, hogy március 4-én az Ady Endre Általános Iskola előcsarnokában dr. Berényi János Emlékestet szerveznek. Az egyetemi tanár és elismert növénynemesítő szakember bejárta a nagyvilágot, de szíve csücske szülőfaluja, Torda volt.