A visegrádi négyek között hagyományos a politikai együttműködés. Több alkalommal került sor korábban arra, hogy a miniszterelnökök, illetve külügyminiszterek a különböző európai külügyi tanácsüléseket megelőzően egyeztettek egymással azzal a céllal, hogy a visegrádi négyek egy egységes álláspontot fogalmazzanak meg, ami megkönnyíti az érdekérvényesítést. Négy ország hozzávetőleg 65 millió lakossal sokkal jobban fel tud lépni az érdekérvényesítése végett, mintha azt az országok egyedül tennék. A migrációs témában kiderült, hogy Kelet-Európa érdekei egybeesnek. Sikerült azt elérni, hogy a szlovének is magukévá tegyék ezt az álláspontot. A magyar kormányzat nagyon sokat dolgozott azon, hogy Szlovéniával sikerüljön egy közös platformot létrehozni.
Úgy tűnik, hogy most már Horvátország is partner ebben, és ne felejtsük el, hogy Szerbia és Macedónia is bekapcsolódott ebbe az együttműködésbe – emelte ki Pintér Attila, Magyarország belgrádi nagykövete beszélgetésünkkor, amely során az egész világot, de elsősorban Európát érintő menekültválság okozta nehézségekről, valamint Magyarország és Szerbia politikai és gazdasági együttműködéséről beszélgettünk.
– Amíg tavaly nyáron Magyarország volt az egyetlen olyan ország, amely a határait lezárta, mára azt mondhatjuk, hogy a nyugat-balkáni országok egy része, Szerbiára, Macedóniára és Horvátországra gondolok, is egy egységes álláspontot fogadtak el ebben a kérdésben, és kialakult egy elég szoros közép-európai együttműködés. Egyelőre csak migrációs témában, de nagyon remélem, hogy más témákban is közös nevezőre tudunk majd jutni.
Úgy tűnik, hogy a felsorolt országok mellett Ausztria is közelít Magyarország migránspolitikájához.
– Az osztrákok is belátták, hogy a több százezer migráns közül nem feltétlenül akart mindenki Németországba menni, volt, aki Ausztria területén maradt, így az ország egyszerűen „megtelt”. A kialakult helyzet hozzájárult ahhoz, hogy az osztrák kormány is változtatott a korábbi álláspontján, és most már az osztrák kormány is hasonló álláspontot kezd képviselni, mint a magyar kormány, amelyet korábban elég kemény, szerintem egyébként igazságtalan kritikával illettek.
A migránskérdés megingatta az Európai Unió tagállamai közötti viszonyokat. Egyre több tagállam fontolgatja a referendum kiírását, egyesek a menekültek befogadása kapcsán tennék ezt, de az EU-tagság felbontása is szóba került.
– Referendum és referendum között van különbség. Van, amikor kötelező érvénnyel bír, van, amikor pedig véleménynyilvánító. Nem ismerem annyira minden ország jogrendjét, de számomra az irány egyértelmű. Megjelent több százezer ember Európa határainál, illetve fokozatosan Európa szívében. Nem tehetnek ezek az emberek arról, hogy el kellett hagyniuk az otthonukat, nem ők generáltak polgárháborút a szülőföldjükön, nem ők bombázták le a lakóhelyeiket. Érthető, hogy ilyen előzmények után valaki úgy dönt, hogy nem akar a romok között élni. De véleményem szerint nem biztos, hogy több ezer kilométerre arrébb kell új otthont találniuk, hanem inkább, amit a magyar külpolitika mindig is hangoztatott: a szomszédos országokban kellene megoldást találni. Ez volt annak a hármas magyar külpolitikai javaslatnak az egyike, amelyet tavaly ősszel fogalmaztunk meg, és amely szerint a válságövezettel szomszédos országokat kellene megerősíteni és támogatni. Ez a javaslat azonban süket fülekre talált. Nem mindegy, hogy néhány száz idegen jelenik meg az országunkban, akikről gondoskodni tudunk és integrálni a társadalmunkba, vagy több ezer ember, különböző kulturális körökből, különböző kulturális háttérrel. Nem biztos azonban, hogy ezeknek az embereknek egy tekintélyes része integrálódni kíván abba a társadalomba, ahová megérkezik. Magyarország nem látta azt a lehetőséget, hogy ezek az emberek valóban integrálhatók a magyar társadalomba. Másrészről pedig a magyar társadalomnak nincs meg az a tapasztalata, mint a német, francia, svéd társadalomnak vagy a hollandnak, belgának, amely évtizedek, évszázadok óta befogadó. Nem kell feltétlenül csak menekültekre, migránsokra gondolni. Például a francia vagy a belga gyarmatbirodalom elvesztése után tömegekbe érkeztek emberek, vagy például Olaszországban az észak-afrikaiak bevándorlása hosszú évekre tekint vissza. Vagy Németországban több millió vendégmunkás dolgozik. Ezek a társadalmak már megtanulták kezelni ezeket a problémákat, hagyománya van annak, hogyan kell kezelni a bevándorlókat, migránsokat. Nekünk nem volt ilyen élményünk, és Közép-Európának sem, de a szerbeknek, a horvátoknak, a szlovéneknek sem. Éppen ezért a migránsok országok közötti szétosztása, vagyis a kvótarendszer inkorrekt. Egyes politikusoktól elhangzottak olyan nyilatkozatok, amelyeket a migránsok hívó szónak értelmeztek, majd amikor az ország megtelt, belátták, hogy nem tudnak akkora tömegeket befogadni, más országokhoz fordultak segítségért. De tegyük fel, még ha Magyarország el is fogadná a kvótarendszert, ami nyilvánvalóan nem fog megtörténni, mert betarthatatlannak véli, mivel Magyarország Schengen-tag, a Schengenen belül nincs határellenőrzés, meddig tartózkodnának ezek az emberek Magyarország területén? Már másnap visszamennének Németországba. Vagyis a kvótarendszer keresztülvihetetlen.
Migránsok (Diósi Árpád felvétele)
A kialakult helyzet miatt Törökország előtérbe került, amely tulajdonképpen az egész menekülthullám kapuját képezi, és nyilván nagy teher nehezedik rá is már évek óta. A török és a német fél közötti tárgyalások azonban azt a benyomást keltik, hogy nem értik meg egymást a felek.
– Nyilvánvaló, hogy nem értik egymást. Itt emberekről van szó. Az a gondolat, hogy embereket cseréljünk ki egy másikra, olyan, mintha háborús helyzetben a hadifoglyok cseréjéről beszélnénk. Az ilyen elképzelés méltatlan. Azzal, hogy az elmúlt napokban a nyugat-balkáni országok is lezárták a határaikat, megváltozott a helyzet. Azok a megfontolások, amelyek Törökországgal voltak kapcsolatosak, az új helyzet miatt új értelmezést nyertek. A magyar külpolitika továbbra is azt mondja, amit hónapokkal korábban is képviselt, hogy Görögországot kell megerősíteni. Illetve segíteni kell a nyugat-balkáni országoknak abban, hogy határaikat megvédhessék.
A Nyugat-Balkánt említi, de Románia és Bulgária hogyan tud a menekültáradattal megküzdeni, különösen azóta, amióta lezárták a balkáni útvonalat a menekültek előtt. Ők vannak Törökországhoz a legközelebb?
– Bulgária és Románia bizonyos szempontból speciálisnak bizonyulnak, mert EU-tagok...
Görögország is az.
– Görögország is az. Látva a román és a bolgár reakciókat, igazán a menekültkérdés ódiumát nem kívánja egyikük sem magára venni. Ami teljesen érthető, mindketten védekeznek az ellen, hogy migrációs útvonallá váljon az országuk.
A migránshelyzet nem csak külpolitikai kérdés, hiszen kihat más területekre is, így a gazdaság alakulására is. Befolyásolta a magyar–szerb kereskedelmi és gazdasági együttműködést?
– A gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok szempontjából 2015-ben újabb rekordot sikerült megdönteni. Úgy sikerült 1,8 milliárd eurós forgalmat realizálni, hogy amíg a magyar kivitel csökkent, a Magyarországra irányuló szerb kivitel 24 százalékkal nőtt, ami 100 milliós növekedést jelent.
Milyen jellegű kivitelt valósít meg Szerbia Magyarországra?
– Az egyik legfontosabb a villamosenergia. 2014-ben pontosan ez a tétel csökkent az árvizek miatt. Azok a kapacitások, amelyek ezt a villamosenergia-exportot lehetővé tették, víz alatt voltak. 2015-re sikerült ezeket a problémákat kezelni és megerősíteni a villamosenergia-kivitelt. Nem szabad azonban megfeledkezni arról sem, hogy 2015-ben két jelentős beruházás valósult meg a Vajdaságban. A szerb kormányzat támogatásával a szabadkai Masterplast bővítette az üzemét, illetve ugyancsak szerbiai támogatással megvalósulhatott a zentai Tisza Automotive befektetése. Ezek nemcsak szignifikáns beruházások, hanem jelentős munkahelyteremtő beruházások is. Mindkét beruházás lendületet adott a Magyarországra irányuló szerb kivitelnek.
A magyar export 2,6 százalékkal csökkent, mert a kőolaj és a földgáz világpiaci ára jelentősen visszaesett, ami 30-40 százalékos mérséklődést jelent. De az, hogy a magyar export csak ennyivel csökkent Szerbia irányában, annak köszönhető, hogy a feldolgozott termékek szerbiai behozatala jelentős, 20 százalékot is meghaladó mértékben emelkedett. A feldolgozott termékek kereskedelméből a magyar államnak jelentős bevételei vannak, illetve ebből Magyarországon munkahelyek keletkeztek, illetve olyan termékeket állítottunk elő, amelyek szakértelmet igényelnek.
Ahhoz, hogy valóban át tudjuk lépni ezt a 2 milliárd eurós határt, és megtartsuk azt, már jelentős befektetésekre lesz szükség, mind magyar, mind szerb részről. A magyar kormányzat, amikor megindította a Vajdaság fejlesztési támogatását, jelentős lépést hajtott végre ebben a tekintetben, hiszen 160 millió euró támogatás fog néhány év leforgása alatt Szerbiába érkezni.
A Magyar Nemzeti Kereskedőház Belgrádban, majd Újvidéken és Szabadkán is nyitott képviseletet. Milyen eredményekkel büszkélkedhet a szerbiai kereskedelmi képviselet a két ország kereskedelmi együttműködése terén?
– A kétoldalú kereskedelmi áruforgalmi adatok önmagukért beszélnek. A tavalyi évben sikerült 4 százalékos emelkedést elérni és 1,8 milliárd eurós forgalmat realizálni. A magyar export részaránya a kétoldalú forgalomban meghaladta a 70 százalékot, kereskedelmi többletünk 726 millió eurót tett ki úgy, hogy közben a Magyarországra irányuló szerb kivitel 24 százalékkal nőtt. Szerbiával fenntartott kiváló kereskedelmi kapcsolatainkat tovább kívánjuk erősíteni, ezt támasztja alá az Ön által is említett három kereskedőházi képviselet megnyitása is. A kereskedőházak feladata nem kizárólagosan a kereskedelmi kapcsolatok további erősítése, hanem adatbázisok, termelők, szolgáltatók felkutatása és azok összeköttetése a magyar kis- és középvállalkozásokkal. Ez a munka megkezdődött, folyamatos a gazdasági és kereskedelmi lehetőségek, információk továbbítása a Vajdaságból és Szerbiából. Fontos kiemelni, hogy az említett kereskedőházi képviseleteken kívül februárban megkezdte munkáját az EXIMBANK belgrádi képviselete is, amelynek jelentősége óriási, hiszen a magyar exporthitelezést biztosító állami banknak a szomszédos országok közül egyedül Szerbiában van képviselete.
A magyarországi vállalkozók érdeklődése mely gazdasági ágazatok felé irányul Szerbiában?
– A magyar vállalkozók Szerbiára nemcsak fontos kereskedelmi partnerként, hanem befektetésre alkalmas országként is tekintenek. Az úgynevezett magyar gyökerű zászlóshajók, azaz a MOL, az OTP Bank, a Richter Nyrt. évek óta sikeresen működnek Szerbiában, ugyanúgy, mint a 400-nál is több magyar–szerb vegyesvállalat. A sikeres működéshez minden feltétel adott, hiszen a politikai és gazdasági kapcsolatok rendezettek, kétoldalú kapcsolatainkban nincsenek nyitott kérdések. A vajdasági magyarok nyelvtudásukkal, a szerbiai törvények és jogszabályok ismereteivel minden téren segíteni tudják azokat magyar cégeket, amelyek érdeklődnek a szerbiai piac iránt. Külön nem emelnék ki egyetlen gazdasági ágazatot sem, hiszen a nagykövetség külgazdasági irodájába eljutó megkeresések azt mutatják, hogy a gazdaság minden szegletéből érkeznek kérések, alapvető információkra vonatkozó tájékoztatást kérő levelek, ami azt jelzi, hogy a magyar vállalatok hisznek a szerb piacban, bíznak a szerb gazdaság jelenlegi irányvonalában.
Magyarország kormánya jelentős összeget különített el azoknak a szerbiai magyar vállalkozóknak a számára, akik szülőhelyükön szeretnének boldogulni. Mekkora érdeklődésre számítanak, és milyen hozadéka lesz ennek a támogatásnak Magyarország, illetve Szerbia tekintetében?
– A magyar kormány 50 milliárd forintos, mintegy 160 millió eurós gazdaságfejlesztési programot indított el idén a Vajdaságban. A programra fordított összeg nagyobb része hitelprogramot, kisebb része pedig vissza nem térítendő állami támogatásokat finanszíroz. A program fő célkitűzése, hogy segítse a gazdák piacra jutását. Kiemelt célként jelenik meg a mezőgazdasági integrációs és értékesítési intézményrendszer felállítása, továbbá a vajdasági kis- és középvállalkozók, valamint a mezőgazdasági turizmus támogatása is. A program ötéves időszakot ölel fel, és illeszkedik a szerbiai, a vajdasági és a magyarországi fejlesztési elképzelésekhez.
A szerb kormány nem emelt kifogást a programmal szemben, hiszen abban érdekelt, hogy polgárai szülőföldjükön boldoguljanak, ott és oda adózzanak, ott vállalkozzanak, ott teremtsenek további munkahelyeket. Így ugyanis Szerbia fejlődéséhez is hozzájárulnak, adóbefizetéseik pedig a szerb államkasszát gyarapítják. A tervezet tehát a magyar–szerb együttműködést is előreviszi.
A 2016. évre előirányzott 5 milliárd forintos keret legalább két részletben kerül kiírásra. Az első, 1 milliárd forint összértékű felhívást a Prosperitati Alapítvány honlapján 2016. február 1-jén tette közzé. Az érdeklődés ismereteim szerint a vártnál is nagyobb, de mivel még nem került lezárásra az első felhívás, végleges adatokról még nem tudok beszámolni. Az első kifizetésekre április végén vagy május elején kerülhet sor.
