A népszámlálási adatok szerint a bánáti Kisorosznak 2840 lakosa volt. Az elmúlt években azonban sokan elköltöztek a faluból. Erről pontos kimutatás nincsen, de ahogy Kabók Imre tanácselnöktől hallottuk, a magyarság lélekszáma a faluban 800 alá süllyedt. A magas halálozási arány és az alacsony népszaporulat mellett most az elköltözés a legnagyobb probléma. Munkalehetőség híján a fiatalok innen is elmennek. Néha olyanok is, akiknek van munkahelye – de nem akarnak havi 200 eurónyi keresetért dolgozni.
– Tavaly és az idén mintegy harminc fiatal költözött el Kisoroszról. Nemcsak egyedül élő fiatalok, hanem házastársak és családok is. A cél rendszerint Németország, Svájc vagy Magyarország. Szerencsére ritkán számolják fel a családi vagyont. Sokan szobafestőként vagy vendéglátó-ipari dolgozóként próbálják családjuk egzisztenciáját biztosítani, az egészségügyi nővérek pedig idősek gondozását vállalják, meséli Kabók Imre, aki immár harmadik mandátumban elnöke a helyi közösség tanácsának.
A legnagyobb gond itt is az, hogy nincs munkalehetőség. A szomszédos Nagykikindán ugyanis sok gyárat bezártak. Az öntödében dolgozók közül sok kisoroszi is felmondást kapott. A környező mezőgazdasági birtokon is már csak elenyésző számban dolgoznak falubéliek. Viszont jó hír, hogy jelenleg mintegy hetven nagykikindai (köztük vannak kisorosziak is) vesz részt egy szakmai képzésen, a romániai Nagyszentmiklóson, akik egy Nagykikindán épülő kisüzemben kapnak munkát.
A többség számára marad a mezőgazdaság. De itt is nagy a rétegeződés. A nagyobb földterülettel gazdálkodók egyre erősebbek – kevés földből viszont már nehéz megélni. A faluban tíz kisebb vállalkozás is van, kezdve a tejfeldolgozó üzemtől a vendéglátóiparon és fóliasátras kertészeten át a papírcsomagoló kisüzemig.
A lehetőségekhez mérten próbálják a falu kommunális infrastruktúráját fenntartani, bővíteni. Kisoroszt az elmúlt tíz év alatt háromszor öntötte el a belvíz. Több mint kétszáz házat ért nagyobb károsodás, tíz-egynéhány épület összedőlt. Ennek az az egyik oka, hogy a településnek a múlt század húszas éveiben létesült része a régi falunál egy méterrel alacsonyabban fekszik. Ilyen gondjaik a faluban élőknek a jövőben nem lesz, mivel egy határon átnyúló (Resicabánya és Nagykikinda) IPA-pályázatból Kisorosz egy kotrógépet kapott, amellyel könnyebb a csatornahálózat karban tartása.
– Megpróbálunk jobb életkörülményeket biztosítani. Javíttatjuk az utakat és a járdákat. Tavaly átadtuk a rendeltetésének egy játszóteret. Folyamatban van egy nagy beruházás: az iskola tornatermének a bővítése. 15 millió dináros munkálatokról van szó, amelyeket remélhetőleg májusban fejeznek be. Ennek köszönhetően pedig ezentúl télen is használhatják majd a létesítményt, és lelátója is lesz. A faluban 12 civil szervezet működik sikeresen. Munkájuk finanszírozására 3,5 millió dinárt biztosított a hk. Ez folytatódik az idén is. Részt vállalunk a katolikus templom külső tatarozásában és a pravoszláv templomkert, valamint a Csernovics-féle emlékhely felújításában, mondja a tanácselnök.
A kisoroszi Csányi Géza 2010-ben feleségével és két gyerekükkel kiköltözött Magyarországra. Eladott mindent, házat, földet, gépezetet, és a szebb jövő reményében Kecskemétre költözött. Volt munkahelye itthon, de úgy gondolta, hogy a családja részére jobb jövőt biztosít majd másutt. De csalatkozott.
– Tíz hónap után úgy döntöttünk, hogy hazajövünk. Mert nem minden a pénzben van. Ráadásul ott sem kerestünk sokkal többet, mint itthon. Viszont hiányoztak a barátok, rokonok, ismerősök. Egy pékségben dolgoztam, folyamatosan éjszakai műszakban, és kezdtem azt érezni, hogy szétszakad a család. Aztán úgy döntöttünk, hogy visszajövünk. Mondhatom, hogy nem bántuk meg, a párom szinte újjászületett. Ott láttuk meg, hogy mit hagytunk itthon, hogy aztán ott egy lakásban éljünk, úgymond idegenekként. Új házat vettünk Kisoroszon, még nagyobbat, mint amekkora a miénk volt. A gazdaságot felújítottuk, visszatértem a munkahelyemre is, meséli Csányi Géza.
A Torontál Magyar Oktatási Művelődési és Ifjúsági Központ 2004 óta létezik. Ez a falu közösségi háza. Hímző-szövő csoport működik benne, amelyben 15 helybéli asszony hetente kétszer találkozik. A létesítmény egyben Szórványközpont is, három község (Nagykikinda, Magyarcsernye és Bégaszentgyörgy) tíz településének negyven civil szervezetét segíti pályázatírásban és más kérdésekben.
Egyben tájház is, nyitott étterem, van egy szép tava, pavilonnal. Tavaly óta teniszpályával is rendelkezik. A szórványmagyarság egyik legnagyobb táborát tartják itt – az idén immár tizenhatodszor. Ez a Kisoroszi Népművészeti Tábor, amelyben 120 szórványtelepülésről érkező gyerek tanulja a fazekasság, gyöngyfűzés, fafaragás, kosárfonás, nemezelés fortélyait. A tábor kiállítással zárul. Számos gasztronómiai rendezvényt is tartanak a gulyásfőző versenytől, a gombóckészítő és baracklekvárfőző rendezvényekig. Évente mintegy 2500 vendég fordul meg ezeken a rendezvényeken. .
– Augusztusban egy új táborunk is lesz: Kiskunfélegyházával közösen szervezzük meg, és célja a Tájegységi Értéktár létrehozása. Magyarországi, szerbiai és romániai egyetemisták hét nap alatt a szórványtelepüléseket körbejárva kutatják majd a helyi értékeket. A tábor kiállítással és gasztronómiai fesztivállal zárul, amelyen 25-féle régi étel kerül kóstolóra. Közben próbáljuk a falusi turizmus útját is egyengetni: van egy szálláshelyünk, két háromágyas szobával, és a napokban németországi vendégek érkeznek (vadászok). Ez egy munkahely-teremtési lehetőség is lehet. Felkínálhatnánk termékeinket a vendégeknek, mondja Talpai Sándor, a Torontál elnöke, hangsúlyozva a faluban élőknek az összefogását. Mert például az adventi vasárnapokon – a legnagyobb hidegben is – minden egyes műsornak 250 nézője van.
A faluban működik a Testvériség-egység ME. Az egyesületben sikerült újra összehozni a színjátszó csoportot, amely részt vesz a Vajdasági Magyar Amatőr Színjátszók magyarcsernyei szemléjén, Kocsis Diána Csilla Petőfi-ösztöndíjas rendezésével.
Agrária név alatt új civil szervezetet alakult meg a faluban. Előadásokat szerveznek a földművesek számára, és tájékoztatják a gazdákat a pályázati lehetőségekről.
A Gligorije Popov ÁI citeracsoportja a vajdasági szemléken kiemelkedő helyezéseket ér el. Sajnos a továbbtanulás miatt sokan elmennek, és így felnőtt citeracsoportjuk nincsen. Az iskolának jelenleg három magyar elsőse van. Mint hallottuk, soha ilyen kevés még nem volt (4-5-ös létszám már igen). Ennek ellenére a magyar érdekvédelem kiharcolta, hogy megmaradjanak az önálló osztályok. Az alsós tagozatokba 21 magyar gyerek jár.
Kisoroszon 18 évig nem volt helyben élő plébános. Augusztusban lesz két éve annak, hogy Király Tibor atya a faluba került. Kisorosz mellett Tóbán, Szerbcsernyén és Klárin (Radojevo) végez szolgálatot.
Valamikor minden falunak volt plébánosa, aki ott élt az emberek között. Ismerte minden örömüket, gondjukat, s úgy jobban végezhette a lelki gondozásukat is. Ha a pap csak időnként megy misét bemutatni vagy egyéb szertartást végezni, az nem ismerheti meg igazán az ott élőket. Úgy gondolom, hogy az elmúlt bő másfél év alatt megismertem az itt élő híveket és próbálom őket közelebb hozni nemcsak egymáshoz, hanem a környező szórványtelepülésen élőkhöz is. Igyekezünk szervezetten eljárni a kisebb közösségekbe. Ezek a zarándoklatok erőt és hitet adnak az embereknek. Az egyházi anyakönyvi adatok nem biztatóak, de az elvándorlás jobban elviszi az embereket, mint az, hogy többen meghalnak, mint amennyi gyerek születik. A napokban is elköltözött egy fiatal család. Tavaly 14 temetés volt és két esküvő. Reménykeltő, hogy az idénre (eddig) három egyházi házasságkötést jelentettek be – mondja a plébános.
A helybeli általános iskolába járó közel ötven magyar diák mindegyike a hitoktatást választotta. Sokan járnak az egyházi hittanórákra is. Közben tervben van a Szent Péter és Pál templom külső tatarozása, illetve szeretnék felújítani a padlózatát is.
