Bauer Judit 16 éves bácskossuthfalvi hölgy, aki a topolyai Mezőgazdasági Iskolába jár, állat-egészségügyi szakra. Amint elárulta, már kiskora óta nagyon szereti az állatokat, ezért választotta ezt a profilt. A középiskola befejezése után szeretne majd továbbtanulni, ugyanis állatorvos szeretne lenni. Juditnak az iskola mellett mindössze egy hobbija van: a lovaglás. Ez picit meglepő, ugyanis a családjában ő az egyetlen, akit érdekelnek a lovak. Persze, ez csöppet sem zavarja a fiatal hölgyet, aki az idén Bácskossuthfalvát fogja képviselni a Vajdasági Vágta kishuszárfutamán.
– 7–8 éve lovagolok, és 5 éve van saját lovam. Ő Szikra, egy 7 éves, tarka, herélt sportpóni, a tatámtól kaptam. Lovakkal azért kezdtem el foglalkozni, mert mindig is érdekeltek, és megkértem a szüleimet, vigyenek el lovagolni. Itt, Bácskossuthfalván is van erre lehetőség a Kósa családnál, ahova elkezdtem rendszeresen járni, végül pedig lett saját lovam. Póniversenyek nem igazán vannak a környékünkön, de tavaly már részt vettem a Kishuszárvágtán, ahol második lettem. Akkor szervezték meg először, és úgy gondoltam, hogy kipróbálom magam. Nem szeretném így előre azt mondani, hogy első akarok lenni, mert bár nekem is, és mindenki fejében megfordul a gondolat, hogy első is lehet, de ha nem úgy alakul, az sem lesz olyan nagy csalódás számomra. Maga a részvétel is egy nagyon nagy élmény és jó tapasztalat. Aki indul, az már valamilyen szinten nyert – mondta el Judit.
A fiatal bácskossuthfalvi hölgy hamarosan kinövi a pónikat, és szeretne áttérni a nagy lovakra. Természetesen a felnőtt lovasok körében is meg akarja majd állni a helyét. Már tervben van, hogy a vágta után eladják Szikrát, és vásárolnak egy nagyobb lovat. Igaz, a vásárlással óvatosak lesznek, árulta el.
– Lovagolni Szikra után is fogok, de nem biztos, hogy rögtön a saját lovamon. Nem szeretném elkapkodni a ló vásárlást, mivel meg szeretném találni az ideális lovat, amellyel igazi társak lehetünk, és azért sem szeretném elkapkodni a vásárlást, mert utána már nem tervezem a lovak váltogatását. Szikrát is megszerettem, és nehezen fogok megválni tőle. Csak jó helyre szeretném adni, ezért az eladása sem lesz sürgős, számára is szeretnék találni egy olyan társat, akivel jól meglesznek, mert azt el kell árulnom, hogy nem az a tipikus kis aranyos gyerekpóni, hanem néha igazán önfejű tud lenni. Viszont ha lemozogja a feles energiáit, akkor szépen dolgozik. Volt, hogy lovastáborokba vittük, ahol szintén gyerekek lovagolták, és nem volt vele semmi probléma – tudtuk meg Judittól, aki azért is szereti a lovassportot, mert egy élőlénnyel dolgozhat együtt, amelynek van saját akarata.
– Szikra néha elég makacs és akaratos, éppen ezért elég érdekesek vele az edzések. Mindig le kell rendeznünk az erőviszonyokat, és nem szabad ráhagynom, mert ő mindig próbálkozik. De melyik ló ne próbálkozna, hiszen mégis csak jobb lenne szabadon legelészni?!
A fiatal bácskossuthfalvi hölgy már készül a Kishuszárvágtára, de délutános az iskolában, ezért hét közben nem igazán jut rá ideje, főként hétvégén lovagol. A vágta kapcsán nem a konkurenciát tartja fő ellenfélnek.
– Nem a többi kishuszárt tartom a legnagyobb ellenfélnek, hanem saját magamat. Magamat kell ösztönöznöm, hogy minél többet edzek, mert úgy gondolom, hogy tavaly sem gyakoroltam annyit, mint amennyit bírtam volna.
