A feketicsi fekete

Nemrég meggynapot tartottak Bácsfeketehegyen. A vendégeknek alkalmuk nyílt megkóstolni a meggyből készült kiváló termékeket, de amint kiderült, kevés meggy van a faluban. Noha minden ház előtt láthatunk egy-két meggyfát, de hol van az a valamikor 5000 fás meggyültetvényektől! A Horkai család 500 meggyfával ma nagytermelőnek számít. A családfő András mosolyogva mondja, hogy annak idején édesapja a 600 fájával még kistermelő volt. A meggytermesztés hagyományát András fia, Zsolt is továbbviszi, annak ellenére, hogy a meggytermelő gazdák helyzete nem épp könnyű.

– A feketicsi (bácsfeketehegyi) meggy története a régi időkbe nyúlik vissza – mondta András. – Próbáltam kideríteni a feketicsi meggy eredetét. Körbejártam a valamikori legnagyobb termelőket, és sok emberrel elbeszélgettem. Egyesek szerint Kecskemét környékéről került ide, mások szerint Boszniából. A szakértők végül is a boszniai meggyfajta csoportjába sorolják a mi meggyünket. Úgy gondoljuk, hogy az itteni föld és éghajlat mutálásával lett ilyen. Én már beleszülettem a meggytermelésbe, a szüleimnek már nagyon sok meggyfájuk volt.

Az egész úgy kezdődött, hogy a bácsfeketehegyi szőlősgazdák a szőlő közé meggyet ültettek. A szőlő egy olyan növénykultúra, amely nem nagyon tűri el a fa árnyékát, s mivel egyre több lett a meggyfa, sokan úgy döntöttek, hogy kipusztítják a szőlőt. Így a szőlők lassan átalakultak meggyültetvényekké. Gyermekkoromban szőlőskertünk volt, végül meggyes lett belőle – számolt be meggyes gazda.

Bácsfeketehegyen egyre több meggyültetvény létesült, az 1970-es évekre vagyunk a legbüszkébbek.

– Nagyon sok helzbeli az összes földterületét, még a határban lévőt is, beültette meggyel. Ahogy szaporodott a meggy, úgy bővült a felvásárlás is, a szövetkezet megvette a meggyet, és elszállította. A szedőket rendszerint akkor fizettük ki, amikor mi is megkaptuk a pénzt, 2-3 héttel az átadás után. Így befektetés nélkül tudtuk megoldani meggyszedést, ami annak idején elvitte körülbelül a bevétel felét. Akkor ez olyan jól jövedelmezett, hogy sokan szabadságot vettek ki meggyszedéskor, a gyerekek pedig kimaradoztak az iskolából. A meggy volt a bácsfeketehegyiek első bevételi forrása a tél elmúltával, ezért jobban ráfigyeltek.Akkor még kevesebbet permetezték a meggyet, szinte hozzá sem nyúltak, és majdnem minden évben jól termett. Tíz évente egyszer történt meg, hogy kevés termett – emlékezett vissza András gazda –, most viszont tíz évente dicsekedhetünk jó terméssel. A meggynek köszönhető jólét ugyanis nem tartott soká, a 70-es évek végén már érezhető volt némi fennakadás a meggytermelésben. A szövetkezet lassan beszüntette a felvásárlást, más felvásárlóknál pedig nagy kockázati tényező volt, hogy mikor fizetnek, vagy fizetnek-e egyáltalán. Ekkor sokan úgy kezdtek gondolkodni, hogy ha szántóföldi növényeket teszek a földbe, az is jövedelmez annyit, és nincs macera a szedéssel és az átadással. Először a szántóföldön lévő meggyültetvényeket szüntették meg. Nekünk kb. 600 meggyfánk volt a határban, amiket az apám és én traktorral kihúztunk. Ez volt a meggytermesztés első nagy krízise, ami napjainkig többször is megismétlődött. Többször kaptunk ígéreteket, amik nem jöttek be, és utána pusztítottunk. Az idei évben is krízist látok, mert igazi felvásárló nem volt a faluban, pálinkafőzésre meg kisebb mennyiség is elég. 1500 kiló felett már fejfájást okoz a meggy, mert az ember nem tudja hol értékesíteni – panaszolta el a meggyes gazda.

A nehéz időszakok ellenére a Horkai család jól kitartott a meggy mellett, mindig volt 200-300 meggyfájuk. Miután a felvásárlók és vevők elmaradtak, a család a meggy feldolgozásával kezdett foglalkozni. Meggybort, -pálinkát és -likőrt készítettek, így értékesítették a meggyet. Egy ideig erre volt lehetőségük, de a törvény megváltozott, és olyan feltételeket szabtak, amiket csak a nagytermelők tudnak teljesíteni. András fia, Zsolt, aki örökölte a meggytermesztés családi hagyományát, a nehézségek ellenére a feketicsi meggytermesztésben látja a jövőjét. A bácsfeketehegyi meggynek számos pozitív tulajdonságát emeli ki.

- A feketicsi meggy legjobb tulajdonsága, hogy teljesen ellenálló a betegségekkel szemben. Emellett korán érik, június elején, és nagyon értékes a gyümölcse. A termés 22-23 milliméter átmérőjű, sötétbordó, szinte fekete a héja. Teljes érésben a húsa is sötétbordó színű és erőteljesen festő levű. Nagyon magas az antioxidáns tartalma, és katekin nevű vegyület is található benne, ami a zöld tea egyik legismertebb antioxidánsa. Nagyon kedvező, harmonikus a cukor-sav aránya, teljes érésben 16-18 százalék cukortartalmat is el tud érni. Teljes körű feldolgozásra alkalmas: szörp, lekvár, befőtt, pálinka, bor, likőr készülhet belőle. A szárából tea készíthető, a meggymagból pedig anatómiai párna – sorolta fel Zsolt mindazt, ami értékessé teszi a feketicsi meggyet, amit már önálló fajtaként is elismertek.

A fiatal termelőtől azt is megtudtuk, hogy gyökérsarjról és magról is lehet szaporítani, épp ezért különböző változatai alakultak ki.

– Apró eltérésekkel nagyon sok fajta meggy lelhető fel itt Bácsfeketehegyen. 2005-ben ezekből kiválasztottuk az értékesebbeket. Ez a munka három évvel ezelőtt hozta meg az első sikert, egy fajtát levédettünk Prima néven. Feketicsi fekete meggy néven szerettük volna, de a minisztérium nem hagyta jóvá, mert törvény szerint a fajta elnevezésekben nem szerepelhet a település neve. Így kapta a feketicsi meggy a Prima nevet, a fajta tulajdonosa pedig a Bácsfeketehegyi Gazdakör lett – számolt be Zsolt. Meglátása szerint az önálló fajtaként elismert feketicsi meggy megélhetést biztosító bevételi forrás is lehetne.

– Hosszú távon megélhetést jelenthet a feketicsi meggy, mert alkalmas a biotermesztésre, ugyanis nem igényel vegyszeres kezelést. Emellett egy faiskola létrehozása is szintén bevételi forrássá válhatna, de ösztönzést is adhatna a telepítésre. A feketicsi meggy mint primőr áru keresett lenne a külföldi piacokon. Aki nagy mennyiségben tud meggyet felkínálni, az jó árat kap érte pl. az orosz piacon. Egyedüli gond, hogy nekünk nincs kellő mennyiségünk. Hosszú távon találnunk kell egy felvásárlót, aki friss gyümölcsként értékesíti, de a feldolgozás talán még ennél is jobb megoldás lehetne. Így még magasabb áron tudnánk értékesíteni a gyümölcsünket. Ezzel már évek óta próbálkozunk. Saját levédett meggypálinkánk is van Meggy targyi néven, továbbá meggyborunk és -likőrünk, de szeretnénk a kínálatot bővíteni meggyszörppel, -lekvárral, -kompóttal és frissen facsart meggylével. Emellett babaételeket készíthetnénk,a feketicsi meggy első osztályú alapanyaga lenne ezeknek a biotermékeknek. Mindehhez arra lenne szükség, hogy valaki egy komolyabb pénzösszeget fektessen be az üzletbe. Az olyan pályázatok, mint pl. a Prosperitati, erre jó lehetőséget nyújtanak, és bízok benne, hogy valahol megtaláljuk benne a számítást. Az első két körben nem tudtunk pályázni, de talán most erre is lehetőség nyílik. Úgy látom, hogy külső segítéség nélkül nem tudunk komoly kapacitású feldolgozó üzemet létesíteni, és másoktól is felvásárolni a meggyet. Ha sikerülne egy ilyen üzemet felszerelni, akkor nem csak a meggyet, hanem más gyümölcsöket is fel tudnánk dolgozni, és egész idényben több ember számára nyújtani megélhetést – fogalmazott a fiatal meggytermelő, aki bízik benne, hogy az új kormány felismerni a kistermelők jelentőségét, és támogatni fogja őket.