Június végén fejeződött be a Hogyan működik az EU elnevezésű képzéssorozat, amelynek három állomása volt: Újvidék, Budapest és Brüsszel. A Deli Andor európai parlamenti képviselő támogatását élvező képzést a Bíró Károly Alapítvány, a Robert Schuman Intézet és a Polgári Magyarországért Alapítvány közösen szervezte. Az újvidéki állomáson harminc diplomás magyar fiatal vett részt, Budapestre és Brüsszelbe pedig tizenketten jutottak el.
Az első, újvidéki rendezvényre a Bíró Károly Alapítvány nyílt pályázati felhívása alapján 30 fiatal egyetemista és diplomás, 20 és 30 év közötti magyar fiatal jelentkezett, az élet minden területéről: jogászok, közgazdászok, tanárok, mérnökök. Az áprilisban megtartott kétnapos képzésen a résztvevők megismerkedtek az EU létrejöttének körülményeivel, intézményrendszerével, és politikájának főbb irányaival. A képzés végeztével tesztet töltöttek ki, amely alapján a képző, a Robert Schuman Intézet, tizenkét főt választott ki a budapesti és brüsszeli továbbképzésre.
NEM TÁJÉKOZTATNAK KELLŐKÉPPEN AZ EU-RÓL
A négynapos budapesti rendezvényen a résztvevők megismerkedtek Magyarország csatlakozási folyamatával, valamint betekintést nyertek a minisztériumok munkájába, azon belül is kiemelt hangsúllyal a csatlakozás okozta változásokra a mindennapi ügymenetben. Nagy Miklós, a Bíró Károly Alapítvány ügyvezetőjének elmondása szerint ez a néhány nap a jogászoknak volt különösen érdekes, hiszen megismerkedhettek a jogharmonizációs folyamatokkal, ez pedig Szerbia csatlakozásának szempontjából már most értékes tapasztalatnak számít.
Budapest után három napot Brüsszelben töltött a csapat, ahol találkoztak Deli Andor európai parlamenti képviselővel, valamint frakciótársaival, Gál Kingával és Sógor Csabával, akik elmondták, milyen helyzetben vannak a kisebbségek az Európai Unióban. Patrik Voller, az Európai Néppárt külkapcsolatokkal megbízott titkára Szerbia EU-s csatlakozási folyamatairól és az abban rejlő lehetőségekről beszélt a fiataloknak, idézte fel Nagy Miklós.
– A fiatalok a képzéssorozattal betekintést nyerhettek az EU működésébe. Egyrészt közelről volt lehetőségük látni, hogy a csatlakozás mekkora lehetőség mind az ország, mind a közösség – és azon belül a fiatalok számára –, valamint az is világossá vált számukra, hogy mennyi munkára van szükség ahhoz, hogy minden releváns tudást elsajátítsanak, és felvegyék az EU ritmusát, gondolkodásmódját. A vajdasági magyar felsőoktatásban részt vevő, vagy azt már befejező fiatalok tudása az Európai Unióról az eddigi tapasztalatok szerint hiányos. Ez nem az ő hibájuk, a szerbiai felsőoktatási intézményekben nem fektetnek kellő hangsúlyt a témára, illetve a piac egyelőre nem éli meg valós igényként ezt a tudást. Ez a helyzet gyorsan megváltozik, különös tekintettel a csatlakozási fejezetek megnyitására. Az itteni, idegen nyelveket beszélő magyar diplomások szakmai útmutatásokkal és anyaországi segítséggel, egyfajta híd szerepét tölthetnék be Szerbia eurointegrációs folyamatában. A cél az, hogy ezek a szakemberek megkerülhetetlen tényezői legyenek a csatlakozási folyamatoknak, és így mind közvetve, mind közvetetten képviselni tudják közösségünk érdekeit. Ahhoz, hogy ezek a fiatalok aktív résztvevői legyenek a folyamatoknak, képzésre van szükségük. A Bíró Károly Alapítvány egyik fő célja, hogy ezt a fenti folyamatot elősegítse. Amióta a Vajdasági Magyar Szövetség társult tagja lett az Európai Néppártnak, megnyíltak a nemzetközi együttműködési lehetőségek. Ennek eredményeképp a BKA, mint a párt alapítványa, aktív együttműködést tudott kialakítani a Robert Schuman Intézettel, a Polgári Magyarországért Alapítvánnyal, és a brüsszeli székhelyű Martens Centerrel – magyarázta Nagy Miklós.
A KETTŐS ÁLLAMPOLGÁROK IS PÁLYÁZHATNAK
A kétnapos brüsszeli látogatás során először adódott lehetőség a vajdasági magyar fiatalság képviselőinek, hogy testközelből ismerkedhessenek meg az EU és intézményei működésével, hiszen többek között találkozhattak néppárti parlamenti képviselőkkel, az Európai Bizottság, a Régiók Bizottsága, a Gazdasági és Szociális Bizottság és az Európai Néppárt képviselőivel, elevenítette fel a látogatás fontosabb állomásait Deli Andor európai parlamenti képviselő. A politikus értékelése szerint a találkozók baráti légkörben zajlottak, így a közvetlen beszélgetések során a fiataloknak lehetőségük nyílt arra, hogy a tankönyvekből megszerzett tudás mellé gyakorlati tudást és tapasztalatot is gyűjtsenek, emellett a vajdasági magyarságot érintő kérdésekben is elmondhatták véleményüket.
– Egyedi esély adatott meg számukra, hogy betekintést nyerjenek az EU főbb intézményeinek mindennapi munkájába, így teljesebb képet alakíthattak ki az intézményközi együttműködésről és folyamatokról. Remélem, hogy az itt eltöltött két nap során látottak és hallottak arra ösztönzik majd őket, hogy továbbra is mélyrehatóbban foglalkozzanak az uniós ügyekkel. Nagyon fontos, hogy amikor majd Szerbia csatlakozik az unióhoz, felkészült és az EU működésében jártas fiataljaink legyenek, akik megállják helyüket az európai színtéren, és közösségünk érdekeit sikeresen tudják megjeleníteni – fejtette ki Deli Andor.
A képviselő arról is szót ejtett, hogy Brüsszel kapui már most nyitva állnak a vajdasági magyar fiatalok előtt, ha viszont be akarnak lépni ezeken a kapukon, akkor mindenféleképpen kitartónak, igyekvőnek és tanulásra nyitottnak kell lenniük. A kettős állampolgárságnak köszönthetően, amivel a vajdasági magyar fiatalok nagy része már rendelkezik, magyar állampolgárként anyaországi társaikkal egyenrangúan pályázhatnak uniós munkahelyekre és programokra, nyomatékosította Deli Andor, hozzátéve: ahogyan Szerbia halad előre a csatlakozási folyamattal, úgy adatik majd egyre több lehetőség szerb állampolgárként is uniós vagy általa fedezett tisztségek betöltésére.
– Mindenképpen szeretném a fiatalok figyelmébe ajánlani a gyakornoki programokat az uniós intézményekben, amelyek első állomásai lehetnek egy későbbi brüsszeli pályafutásnak. Nagyobb számú szakemberre a közvetlen csatlakozás előtti időszakban lesz majd szükség, amikor már az EU-s intézmények is készülnek az új tagország felvételére, befogadására. Addig is bátorítanám a vajdasági magyar fiatalokat, hogy próbáljanak minél többet tanulni, és gyakorlati tudást, tapasztalatot szerezni az Európai Unióról. Ez a tudás évek múlva sokat jelenthet egy-egy szakember kiválasztásakor. Emellett a szerb nyelv elsajátításának fontosságát is hangsúlyoznám, hiszen ennek ismerete egyike lesz a szakmai követelményeknek – fogalmazott a képviselő.
A TUDÁST DIÁKOKKAL IS MEGOSZTHATJÁK
A képzés egyik résztvevője az adai Gecse Attila okleveles mérnök-informatikus, aki jelenleg a Medialink vállalat piackutatással foglalkozó munkatársa, valamint az adai Körkép tudósítója. Mindemellett a Vajdasági Magyar Szövetség színeiben politizál Adán.
Elmondása szerint sok és hasznos tapasztalatot szerzett a képzéssorozaton. Mivel tanulmányai során nem tanult az Európai Unióról, és nem tanulmányozta mélyrehatóan a működését, így a képzésen elhangzottak teljesen új ismeretekkel gazdagították.
– A diákok számára ismeretterjesztő előadásokat, prezentációkat lehetne szervezni Vajdaság-szerte, egyfajta felkészítésként azok számára, akik a politikában képzelik el a jövőjüket, és érdekli őket az EU intézményrendszere, annak működése, valamint az aktuálpolitikai kérdések. Ezeken az előadásokon mi is megoszthatnánk tapasztalatainkat. Az EU-ban rengeteg kihasználatlan lehetőség rejlik. Közvetlenül a képzést megelőzően részt vettem Zentán, a Bevezetés az európai uniós források rendszerébe című rendezvényen a Bíró Károly Alapítvány és a Magyar Fejlesztési Központ szervezésében, amelynek az volt a célja, hogy megismertesse a hallgatóságot a brüsszeli pályázatokkal, illetve a minél sikeresebb pályázás titkaival – fogalmazott Gecse Attila.
Brüsszel és az EU intézményrendszere sokak szerint a bürokrácia fellegvára. Ezzel kapcsolatos kérdésünkre válaszolva a fiatal szakember egy tanulmányt említett példaként: két tanár közös kutatásában az Európai Bizottság keretében dolgozó bürokraták hozzáállását kutatta, azt vizsgálva, hogy a tisztségviselők mennyire maradnak lojálisak az őket delegáló nemzetállamaikhoz, illetve mennyiben alakul ki bennük új, európai identitás. Az eredmények fényében kijelenthető, hogy a kétféle identitással rendelkező tisztségviselők sokszor egyaránt meg akarnak felelni a delegáló államuk nemzeti érdekeinek és az uniós intézményrendszer által támasztott szupernacionális elvárásoknak. A rendszer működését talán úgy lehetne jobban megérteni, ha magunk is ténylegesen része vagyunk a rendszernek, belülről valószínűleg minden oldalról átlátnánk a helyzetet, véli Gecse Attila, aki szerint semmi akadálya annak, hogy vajdasági magyar fiatalok is részévé váljanak a brüsszeli gépezetnek.
– Az újvidéki Európa Kollégium diákjai számára rendszeresen van lehetőség, hogy kiutazzanak Brüsszelbe, illetve Strasbourgba. Bízom benne, hogy a közeljövőben még sok fiatal, majdani politikus ismerkedhet meg az EU-val, és juthat el Brüsszelbe, mondjuk úgy, hogy megpályázza Deli Andor képviselői irodájában a szakmai gyakornoki lehetőséget, ami egy hónapos kinn tartózkodást jelent. Számomra Deli Andor személye példaértékű, hiszen nyelvtudásával, szakmai felkészültségével, a vajdasági magyarság sorsa iránti elkötelezettségével hatékonyan dolgozik, és bizonyítja, hogy sok munkával, tenni akarással képviselőként is el lehet jutni Brüsszelbe. Mivel személyesen is volt alkalmam megismerni, hozzátenném, hogy pozitív kisugárzásával, közvetlenségével rám is inspirálóan hatott. Több képviselővel, tisztségviselővel is volt alkalmunk megismerkedni a képzéssorozat alatt, kapcsolatokra tettünk szert, a későbbiekben minden csak rajtunk múlik – taglalta Gecse Attila, aki írásban válaszolt lapunk kérdéseire.
