2024. november 28., csütörtök

A bántalmazó nem maradhat a családban

A végrehajtó szerveknek: a rendőrségnek és az ügyészségnek gyorsabban kellene reagálniuk családon belüli erőszak esetén

Ma, miután családon belüli erőszak ügyében bejelentés érkezik a rendőrségre, melynek képviselői kiszállnak a helyszínre, gyakran a felek meghallgatása és a jegyzőkönyv elkészítése után nem történik érdemben semmi, így a bántalmazó a családban marad. Eltávolítását az államügyész rendelhetné el, ami legjobb esetben is öt napig tart, holott a bántalmazó azonnali eltávolításával nem kellene a nőknek, vagy a gyerekeknek biztonságos házba menniük. Mindemellett a bírósági eljárások során a bántalmazókra kirótt feltételes, vagy minimális büntetés a szakemberek szerint nem jár kellő eredménnyel, a bántalmazók visszatérnek erőszakos életmódjukhoz. És bár egyre több nő kér segítséget, illetve jelenti fel bántalmazóját, és a jelenség lassan a magán-, illetve családi ügyből közüggyé válik, mégis nőtt a halálos kimenetelű esetek száma. Az új törvényi előírások éppen ezért megelőzésként szigorúbb eljárásokat irányoznak elő, valamint nagyobb büntetéseket, a bántalmazó családból való azonnali eltávolítását, illetve kötelező pszichoszociális terápián való részvételét.

Az elmúlt hetek eseményeinek borzalmai – az, hogy egy férfi féltékenységből lelőtte feleségét, (aki erőszakos magatartása okán hagyta el őt), majd a férfi még számos személyt meggyilkolt, vagy megsebesített Begaszentgyörgyön; illetve a Zaječar melletti Vratarnica faluban történt tragédia, melynek során egy 28 éves férfi megerőszakolt egy hároméves kislányt, majd halálra verte – arra kényszerítették a végrehajtó hatalmat, hogy megsürgessék azoknak a törvényeknek a módosítását, amelyek tavaly óta kidolgozás alatt állnak, és amelyek újabb szigorításokat vonnak maguk után. Mindenekelőtt a büntetőtörvénybe új fogalmakat vezetnek be. Bűncselekménynek számít majd a szexuális zaklatás és a szexuális üldözés is. Emellett a gyermekek szexuális bántalmazása, valamint a magatehetetlen személyek szexuális bántalmazása esetében, illetve a nemi erőszak bűntettében növelik a kiszabható minimális, illetve a maximális büntetést. Mint arra Aleksandar Vučić kormányalakító a napokban, a téma kapcsán megtartott sajtótájékoztatón rámutatott, a szigorításra azért van szükség, mert a bírósági ítéletek a gyakorlatban különböznek. Amíg nemi erőszakért az újvidéki bíróság 10–12 vagy 20 év börtönbüntetést is kiszabott már, addig a vranjei bíróságon megtörtént, hogy csupán 6 hónap letöltendő börtönbüntetést rendeltek el. Aleksandar Vučić kormányalakító, összehasonlítva a nemi erőszak és a gyermekek szexuális bántalmazásának 2014. és 2015. évi adatait, elmondta, az esetek 58,3 százalékában a bíróság a törvény adta minimális büntetésnél enyhébb büntetést szabott ki. Feltételes büntetések is voltak, de az elkövetők legnagyobb hányada, mintegy 40 százaléka, 3–5 év letöltendő börtönbüntetést kapott. Mint kiemelte, ez csak bátorítja, mintsem elrettentené az elkövetőket.

Vučić a büntetőtörvény módosítása mellett két új törvény kidolgozását jelentette be: az ingyenes jogi segítségnyújtásról szóló törvényt, illetve a családon belüli erőszaktól való védelemről szóló törvényt. Mindkét törvény az áldozat védelmét, ugyanakkor az érintett intézmények és szervek közötti koordináció javítását szolgálja.

Eddig ugyanis családon belüli erőszak esetén legtöbbször az áldozatokat vonták ki családból, vagy éppen a bántalmazót az incidens bejelentését követően, legkorábban 5 napra rá. Ez alatt az öt nap alatt viszont a bántalmazó folytatta életét áldozatai körében. Az aktuális törvény szerint a bírósági eljárás idején a bántalmazónak el kellene hagynia a családi házat, függetlenül attól, hogy ő a ház tulajdonosa vagy sem, ám ezt a rendelkezést nagyon ritkán alkalmazzák. A családon belüli erőszaktól való védelemről szóló új törvény szerint azonban a rendőrség a bántalmazó azonnali előzetesbe helyezését rendelheti el, megvédve ezzel az áldozatokat.

Nikola Selaković igazságügyi miniszter elmondta, az új törvényes rendelkezések olyan mechanizmusok felállítását teszik majd lehetővé, amelyek megakadályozzák, hogy a jogi folyamat lefolytatása alatt a bántalmazó a családban maradjon. Így az erőszak bejelentése után az erre kiképzett rendőrök végzik el az erőszak körülményeinek felmérését. Ha az erőszakoskodó személy viselkedése veszélyeztet másokat, akkor elrendelhető 48 órás őrizetbe vétele, majd 24 órán belül az ügyészség elrendelheti a bántalmazó családból való eltávolítását. Amennyiben a bántalmazó ennek nem tesz eleget, sürgős szabálysértési eljárásban a bíróság akár 30 nap börtönbüntetést is kiszabhat. Az igazságügyi miniszter kiemelte, hogy minden bántalmazó egy adatbázisba kerül, így a rendőrök is figyelemmel kísérhetik őket.

Zagorka Dolovac ügyész kezdeményezte, hogy az erőszakoskodóknak kötelezően részt kell venniük pszichoszociális terápián. A tapasztalat szerint ugyanis a bántalmazók a büntetés ellenére nem tudják levetkőzni erőszakos viselkedésüket.

A szigorúbb intézkedések kidolgozására egy-két hónapon belül sor kerül, majd csak ez után kerülhet parlamenti eljárásba, de várhatóan már a jövő év elejétől hatályba lépnek az új törvények.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás