A Dr. Milan Jovanović Batut Köztársasági Közegészségügyi Intézet közleménye szerint az idén három páciensnél diagnosztizáltak nyugat-nílusi lázat. Egy személy közülük elhunyt. Az illető 81 éves volt. Zika-vírusos megbetegedést egyelőre még nem regisztráltak az idén, de maláriás megbetegedést igen. Hogy mi a közös ezekben a betegségekben, azon kívül, hogy egzotikus betegségnek számítanak, és Szerbiára még mindig nem jellemzőek, ám egyre gyakrabban jelentkeznek? Mindhárom esetben szúnyogok terjesztik őket.
A szúnyogok által terjesztett betegségekről dr. Snežana Medićtyel, a Vajdasági Közegészségügyi Intézet epidemiológusával beszélgettünk.
Erre a területre sem a nyugat-nílusi láz, sem a zikaláz, sem a malária nem jellemző betegség. Hogyan tud a mi szervezetünk megbirkózni ezekkel a vírusokkal és parazitákkal?
– A nyugat-nílusi láz 2012 óta jelen van a területünkön, minden évben (2012–2016) regisztráljuk Vajdaság területén embereknél és állatoknál, valamint szúnyogoknál is. Mint más mediterrán országokban, ahol az elmúlt tíz évben regisztrálták ezt a betegséget, az egészséges immunrendszerrel rendelkezők 80 százaléka tünetmentesen vészeli át ezt a betegséget, míg a fertőzöttek 20 százalékánál hideglelés, fejfájás, hányinger, hányás jelentkezhet, vagy bőrpír a mellkason, a háton és a hason. Ezek a tünetek legtöbbször 5 napon belül elmúlnak, habár voltak esetek, amikor a tünetek egy hétnél is tovább tartottak. 150 fertőzött személyből egynél súlyos klinikai tünetek jelentkezhetnek, amikor agyhártyagyulladás, illetve neuro-invazív megbetegedés alakul ki. A betegség súlyos formája legtöbbször az idősebb korú személyeknél jelentkezik, illetve a krónikus betegeknél, akiknek a szervezete kevésbé ellenálló. Azok esetében, akik immunszuppressziótól, vagy cukorbetegségtől, netán szív- és érrendszeri betegségtől szenvednek, nagyobb valószínűséggel jelentkezhetnek a súlyosabb tünetek.
Az utóbbi tíz évben Vajdaság tartomány területén 10 importált maláriamegbetegedést jegyeztünk azoknál, akik a francia Guineából, Nigériából, Sierra Leoneból, Gabonból, az egyenlítői Guineából, Szudánból, illetve Indiából tértek vissza. Ma Vajdaságban, szintúgy az egész országban, csak importált betegséget diagnosztizáltak azoknál, akik Ázsia, Afrika és Dél-Amerika valamelyik trópusi, vagy szubtrópusi államában jártak, ahol a malária helyi betegségnek számít.
A Zika-vírus elsősorban azok számára jelent veszélyt, akik részt vesznek a nemzetközi közlekedésben, és olyan államokban járnak, ahol ez a betegség meghonosodott. A Zika-vírus 2007 és 2014 között 67 államban honosodott meg a világon (Európa nem tartozik ezek közé, itt csak importált betegségeket jegyzetek, egyelőre).
Azok, akik megfertőződnek a nyugat-nílusi vírustól, vagy a Zika-vírustól, a későbbiekben szereznek-e immunitást ezekre a betegségekre?
– A nyugat-nílusi és a Zika-vírusos fertőzést követően olyan immunitást szerez a szervezet, ami védelmet nyújt a jövőben, és sokáig tart. A malária esetében pedig a szerzett immunitás ugyan megelőzi a súlyos klinikai tünetek és a szövődmények kialakulását, valamint a halálos kimenetelt, de nem véd a tünetmentes fertőzésektől. A malária a kezelést követően is jelentkezhet. Ennek három oka lehet. Egyrészt újra kialakulhat a betegség, mert korábban félrekezelték, vagy mert a szúnyogok újra megfertőzték az illetőt. A betegségbe való visszaesést a P. vivax és a P. ovale jellemzi, amelyek miután eltűnnek a vérből, újból megjelenhetnek a májban található latens paraziták miatt.
Mindhárom betegséget szúnyogok terjesztik, és mindhárom betegség hasonló tünetekkel jár. Mégis van olyan felismerhető különbség, ami rámutat, mely fertőzésről lehet szó? Mi alapján lehet megkülönböztetni az egyszerű megfázást ezeknek a vírusoknak a jelenlététől a szervezetben?
– A nyugat-nílusi és a Zika-vírus is a Flavivirus csoportjába tartozik, így a tünetek is, meg a könnyebb betegségek tünetei is hasonlóak, de nem különböznek egymástól más vírusos jellegű influenzától, vagy megfázást okozó vírustól sem. Nem lehet a tünetek alapján megkülönböztetni, hogy egyszerű megfázásról, vagy a nyugat-nílusi lázról, esetleg a zikaláz enyhe fertőzéséről van szó. Hideglelés, fejfájás, hányinger, hányás, mellkasi, hasi és háti bőrpír jelentkezhet a nyugat-nílusi és a Zika-vírus esetében is. A malária esetében súlyosabb kórkép mutatkozik, magas láz, fejfájás, fáradtság, erősebb izzadás, hányás, de jelentkezhet száraz köhögés, izomfájdalom, megnagyobbodik a máj, idegi rendellenességek és eszméletvesztés is jelentkezhet.
Csak az alapján lehet behatárolni, hogy melyik betegségről lehet szó, hogy a beteg járt-e olyan államban, ahol a zikaláz és a malária gyakori betegség. Ha tipikus tüneteket produkál az illető, akkor érdemes letesztelni ezekre a kórokozókra. A nyugat-nílusi láz esetén a súlyos kórkép esetében magas láz, agyhártyagyulladás jelentkezik. Ezeknél a tüneteknél mindig leteszteljük a beteget a nyugat-nílusi lázra.
Ezeknek a betegségeknek lehet olyan szövődményük, amelyek a hátralévő időszakban is gyógykezelést igényelnek?
– A nyugat-nílusi láz és a malária esetében szövődmények az idősebb polgároknál és a krónikus betegeknél jelentkezhetnek. Sajnos az ő esetükben nagyobb a veszélye annak, hogy agyhártyagyulladás alakuljon ki, ami paralízist, mozgásképtelenséget, vagy más jellegű rokkantságot okozhat.
A maláriások elhalálozási aránya 20 százalék, míg a nyugat-nílusi láz esetében akár 14 százalék is lehet, a beteg életkorától és a társuló betegségektől függően. A Zika-vírus esetében a halálos kimenetel nagyon ritka. Jelenleg kutatások folynak a dél-amerikai államokban a mikorcefália és a Zika-vírus összefüggésének feltárásában. De a Guillain–Barré szindrómát is ehhez a vírushoz kötik.
A betegségeket kizárólag szúnyog terjeszti. A hazai szúnyogok is terjeszthetik a fertőzést?
– A világon 3000 fajta szúnyog létezik. A mi területünkön jelen van mind a három, amelyek terjeszthetik a betegségeket. Így a Culex, ami a nyugat-nílusi lázat terjeszti, az Aedes, ami a Zika-vírus hordozója lehet, és az Anopheles, ami pedig a maláriát terjeszti. Habár a nyugat-nílusi láz már meghonosodott, a zikaláz és a malária még mindig a trópusi területekhez köthető inkább, de ez nem azt jelenti, hogy a globális felmelegedéssel nem lesznek a mi területeinkre is jellemző betegségek.
A migrációk időszakát éljük, amikor országunkon keresztül több ezer Ázsiából és Afrikából érkező ember halad át. Legyengült immunrendszerrel. Ezek az emberek a malária, a nyugat-nílusi láz és a zikaláz esetében járványveszélyt jelentenek-e?
– Ami a maláriát illeti, a nagyobb számú menekült érkezése és hosszabb ideig való itt-tartózkodása megnöveli a malária importját, illetve annak terjedését is. A zikaláz esetében lehetőség nyílik a betegség importjára, míg a nyugat-nílusi láz már jelen van ezen a területen, elsősorban az állatoknál, különösen a szúnyogoknál. Hogy a betegség mennyire terjed el nálunk, az a klímaváltozástól, a levegő páratartalmától, a szúnyogok jelenlététől és számától, valamint a fertőző gócok mennyiségétől is függ.
Az ember is lehet a fertőzés forrása?
– A nyugat-nílusi láz esetében az ember valóban egyike lehet a fertőző gócoknak, de a betegség terjesztésében nem jellemző, inkább a madarak, az emlősök és a szúnyogok felelősek ezért. A Zika-vírus azonban szexuális úton is terjedhet. Mindkét vírus esetében a vérátömlesztés is veszélyforrás lehet, de hogy a fertőzés kialakulásában az ember és az emlősök milyen mértékben vesznek részt, még kutatás tárgyát képezi. Ezért ki kell hangsúlyozni, hogy elsősorban a szúnyogok terjesztik a betegséget, a fertőzést pedig leggyakrabban a madarak hordozzák magukban.
Mi a helyzet a malária esetében? Hiszen a legutóbbi hírek szerint az országukban jelenlevő menekültek körében regisztráltak maláriát. A szúnyogok továbbvihetik a betegséget?
– Ha jelen vannak azok a szúnyogok, amelyek terjesztik a betegséget, akkor a betegség is terjedhet. Ez azonban nem gyakori eset. Ugyanis ahhoz, hogy az ilyen jellegű fertőzés egy nemzetre veszélyt jelentsen, a betegek jelentősen nagy számára van szükség, illetve az adott szúnyogok nagy számú jelenlétére. És arra, hogy ne végezzenek szúnyogirtást. Körülbelül ötven éve sikerült kiirtani ezen a területen a maláriát, akkor talajfertőtlenítéssel sikerült az adott szúnyogok számát a minimálisra csökkenteni. Így nem hiszem, hogy újra felütheti a fejét a betegség. A klímaváltozás azonban idővel a szúnyogok számának megnövekedéséhez is vezethet, és akkor megnő a maláriás betegek száma is, akik nemcsak áthaladóban vannak, hanem itt is maradnak, akkor már esetleg gondot jelenthet ez a jelenség. Jelen pillanatban nincs ok az aggodalomra.
A diagnosztizált betegek karanténba kerülnek?
– Nem, nincs erre szükség. Csak fokozott ellenőrzés alatt tartjuk őket.
Az említett betegség esetében milyen Vajdaság kórképe? Hányan fertőződtek meg? Várható, hogy megnő a betegek száma az elkövetkező időszakban?
– A tartomány területén 2012-től 2016. augusztus 4-ig összesen 140 esetben regisztrálták a nyugat-nílusi láz jelenlétét, amely 21 esetben halálos kimenetelű volt. Eddig a tartomány minden körzetében regisztráltak megbetegedést, de Dél-Bánátban, Szerémségben és Dél-Bácskában nagyobb számban jelentkezett a betegség. Az első esetet 2012 nyarán jegyeztük, akkor 16 beteg személyt regisztráltunk. Jelentősen megnőtt 2013-ban a nyugat-nílusi lázban megbetegedettek száma, és az elhunytak száma is. Akkor 90 beteg közül 12-en elhunytak. Ez után 2014-ben 23 beteget jelentettek be, közülük 3-an elhunytak. Majd 2015-ben már csak 9 beteget jegyeztünk, egy személy elhunyt. Az év eleje óta Vajdaság területén, Dél-Bánátban 2 személynél jelentkezett nyugat-nílusi láz, egy személy elhunyt. Előrejelzések szerint az elkövetkező időszakban újabb megbetegedésekkel kell számolnunk, elsősorban azokon a területeken, ahol folyó, tó, mocsár található, amelyek a madarak migrációs útvonalán helyezkednek el.
Zikalázas megbetegedést nem regisztráltunk a tartomány területén, de megtörténhet a betegség importja. A malária esetében is fennáll a betegség importjának veszélye.
Hogyan előzhetik meg a polgárok a fertőzött szúnyogcsípést?
– A szúnyogok számának csökkentésével, irtással a zárt helyiségben, bőrre szúnyogcsípés ellen alkalmas szerek alkalmazásával, szúnyoghálóval és olyan illatokkal, amelyek megakadályozzák, hogy a szúnyogok bejöjjenek a zárt helyiségbe. Különösen naplementekor, alkonyatkor fontos a szúnyogok elleni védelem. A szabadban való tartózkodásnál pedig a bőrre használt riasztók mellett javasolt a végtagok eltakarása. Nyaraláskor olyan helyet válasszunk, ahol végeznek szúnyogirtást.
Jelenleg sem a nyugat-nílusi láz sem a zikaláz, szintúgy a malária ellen sincs védőoltás, de a kutatások már folyamatban vannak. Az Egészségügyi Világszervezet stratégiája szerint fontos ezeknek a betegségeknek a gyors felismerése, illetve az új gyógyszerek és oltóanyagok kifejlesztése, a szúnyogirtás és a betegségek tudományos kutatása.
