Egy éve nyíltak meg Vajdaságban, Újvidéken és Szabadkán a Magyar Nemzeti Kereskedőház irodái, amelyek elsődleges célja a Szerbia és a Magyarország közötti gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok elmélyítése. Az MNKH harmadik szerbiai irodája Belgrádban működik. A kereskedőház kiemelkedő feladata, hogy a Szerbiában már ismert és keresett, jó minőségű és magas hozzáadott értéket képviselő magyar termékeknek még nagyobb ismertséget és teret biztosítson. Mindemellett a magyar szakértők tapasztalatai serkenteni hivatottak a vajdasági, és ezen belül a magyar vállalkozói réteg termelékenységet, magasabb szintre emelhetik meglévő szakértelmüket, továbbá útbaigazítást adhatnak az eurointegrációs és exportfolyamatokban a szerbiai vállalkozóknak.
Oláh Zsanett (Molnár Edvárd felvétele)
A kereskedőház kötödését Vajdasághoz csak erősíti a tény, hogy élén vezérigazgatóként a vajdasági származású Oláh Zsanett áll, aki rendszeresen megtiszteli jelenlétével a kereskedőház szervezte vajdasági rendezvényeket. A vezérigazgató asszony lapunknak nyilatkozva arról az útról mesélt, amely a Magyarország külpiaci tevékenységét erősíteni hivatott, immár négy kontinens hatvan országában képviselettel rendelkező intézmény élére juttatta, de szó volt a kereskedőház vajdasági vonatkozású tevékenységéről, terveiről és a vajdasági magyar vállalkozói rétegre váró új lehetőségekről is.
Önnek a Magyar Nemzeti Kereskedőház szakmai programjain túl is erős a kötődése Vajdasághoz. Kérjük, meséljen erről, honnan, milyen úton jutott jelenlegi pozíciójába?
– Szlovéniában született és Vajdaságban nevelkedett magyarként már gyermekkoromban is az motivált, hogy egyszer majd a megfelelő eszközökkel személyesen is tehetek az országhatáron túl élő magyarságért. Az egyetemet már Budapesten végeztem el, majd szakmai tevékenységemet mindvégig a magyar vállalkozásokért végzett aktív munka jellemezte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, az AgrotechFood, a FIVOSZ vagy épp a TiJöttök tudománynépszerűsítő program keretében.
Életemet és szakmai tevékenységemet tehát végigkíséri a Közép-Európában élő magyar fiatalok és a régió magyarlakta területein működő magyar vállalkozások sikereinek elősegítése. Most, az MNKH vezérigazgatójaként számos olyan eszköz áll a rendelkezésemre, amelyekkel a gyakorlatban is szerepet tudok vállalni a magyar–magyar gazdasági kapcsolatok erősítéséért.
Ön több nyilatkozatában is arról beszélt, hogy nemzetstratégiai kérdés a Magyar Nemzeti Kereskedőház közép-európai hálózatának működése. Vajdaság tekintetében ez egészen pontosan mit jelent?
– A határon túl született és nevelkedett magyarként meggyőződésem, hogy Magyarország gazdasági sikerei csak úgy lehetnek teljesek, ha minden magyar vállalkozásnak, köztük a határon túliaknak is, lehetőséget teremtünk arra, hogy fejlesszék exportképességüket és exportsikereket érjenek el. Az elmúlt időszakban ezért arra törekedtünk, hogy egy olyan infrastruktúrát építsünk ki a közép-európai gazdasági régióban, amellyel hatékony szakmai támogatást tudunk nyújtani a térségben működő magyar vállalkozásoknak. A magyar kormány ugyanis az MNKH-t bízta meg azzal a feladattal, hogy igazodva Magyarország nemzetpolitikai és külgazdasági célkitűzéseihez, fokozza a határ menti magyar–magyar gazdasági együttműködéseket. Ennek szellemében tettük elérhetővé szolgáltatásainkat a határon túli magyar vállalkozások számára is, valamint nyitottunk meg 20 regionális irodát a szomszédos országok magyarlakta területein és Lengyelországban, így teremtve személyes kapcsolatot az anyaország és a határon túli területek gazdasági társaságai között.
Szó esett egy Kárpát-medencei Gazdasági Régió kiépítéséről, a külhoni vállalkozók bekapcsolásáról ebbe a gazdasági vérkeringésbe. Hol tart ez a kezdeményezés, és mi ennek a vajdasági vonatkozása?
A Magyar Nemzeti Kereskedőház első határon túli Exportakadémiáját Szabadkán tartotta (Molnár Edvárd felvétele)
– Közép-európai irodahálózatunkat 2015-ben kezdtük kiépíteni, a célul kitűzött 22 iroda közül mostanra már 20 regionális képviselet kezdte meg a működését Romániában, Szlovákiában, Szerbiában, Ukrajnában, Lengyelországban, Szlovéniában és Horvátországban. Vajdaságban – Szabadkán és Újvidéken – két képviselet segíti elő a magyarországi és a vajdasági vállalkozások közti exportcélú együttműködést, illetve nyújtja azokat a magas hozzáadott értéket képviselő szolgáltatásokat, melyekkel a szerbiai magyar cégek növelhetik versenyképességüket és képessé válhatnak exportpiaci sikerek elérésére. Többek között konferenciák és B2B tárgyalások szervezésével, szakkiállításokon és vásárokon való megjelenési lehetőség biztosításával, termelési együttműködések kialakításával, konkrét üzleti lehetőségek, üzleti partnerek felkutatásával segítjük a magyar vállalkozások külpiacra lépését és exporttevékenységük sikeres megkezdését. Sőt, 2016 utolsó negyedévében vállalkozásfejlesztési képzésünket is elvittük a Vajdaságba, abból a célból, hogy olyan gyakorlati, külpiac-orientált ismereteket adjunk át, amelyek birtokában magabiztosan léphetnek ki a magyar vállalkozások a nemzetközi piacokra. Az irodák aktív szakmai munkájának köszönhetően már számos területen alakultak ki együttműködések, valamint több projekt is előkészítés vagy megvalósítás alatt áll. Az irodák egyéves működése alatt kiemelt figyelmet kapott például a magyar–szerb klaszter kapcsolatok dinamizálása, melynek eredményeként a hazai, illetve a szerb klaszterek 2016-ban már több pályázaton is közösen vettek részt. Folyamatban van továbbá több vajdasági város távhő-szolgáltatási rendszerének felújítására vonatkozó projektek kidolgozása, melyben több magyar vállalkozás is részt fog venni.
Vajdaság egyik nagy értéke a rendkívül jó termőföldje. Milyen lehetőségeket lát a mezőgazdaságban dolgozók termékeinek külföldi értékesítésére?
– Vajdaságban találhatók a világ legkiválóbb minőségű termőföldjei, melyek biotermelésre és kiváló minőségű, prémium kategóriás élelmiszerek előállítására is alkalmasak. Ez egy olyan adottság, melynek hatékony kiaknázásával jelentős nemzetközi sikerekre számíthatnak a vajdasági termelők, vállalkozók. A világ számos pontján keresettek a kiváló minőségű magyar élelmiszer-ipari, mezőgazdasági termékek, és a kereskedőháznak rendelkezésére áll minden olyan eszköz, amellyel elő tudja segíteni, hogy a magyar termékek megjelenjenek ezeken a piacokon. Közös árualap létrehozásával a külpiacokon jelentkező nagyobb mennyiségi igényeknek is meg tudunk felelni, valamint létrehoztuk az Áldomás elnevezésű közösségi márkát is, mellyel kizárólag a prémium kategóriás, GMO-mentes magyar élelmiszerek bel- és külpiacokra történő eljuttatására törekszünk.
Meggyőződésem, hogy helye van a vajdasági termékeknek a kiváló minőségű magyar élelmiszerek között, és törekedni fogok arra, hogy megjelenjenek az Áldomás termékportfóliójában is.
Az MNKH a világ számos pontján igyekszik piacokat felkutatni. A vajdasági termékek hová juthatnak el? Minek a függvénye a nemzetközi érvényesülés?
– Általánosságban elmondható, a sikeres külpiacra lépéshez elengedhetetlen a megfelelő piacismeret, az adott célország kereskedelmi szabályainak ismerete, illetve a kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszer. Ezek a feltételek nem állnak teljes körűen a magyar vállalkozások rendelkezésére, ám komplex szolgáltatásaink révén mi mindezt egy kézben fogjuk össze és nyújtjuk partnereink számára.
Immáron a közép-európai irodahálózattal kiegészülve több mint 60 országban rendelkezünk helyi kereskedőházzal, melynek révén pontos információink vannak arról, hogy mely országokban, régiókban milyen magyar termékekre nyílik kereslet. Sőt, megújult szolgáltatási portfóliónk középpontjába egy cégre szabott exportfejlesztési akcióterv elkészítését állítottuk, melynek révén minden partnerünk képességeinek és preferenciáinak megfelelően veheti igénybe szolgáltatásainkat.
Ezzel a hatékony szakmai támogatással a vajdasági termelők képessé válnak arra, hogy kiváló minőségű termékeiket eljuttassák az európai, vagy akár a keleti és déli régiók fejlődő piacaira is.
A magyar kormány 50 milliárd forintos gazdaságélénkítő támogatásának hasznosulását is segíti a Magyar Nemzeti Kereskedőház, például az Exportakadémiához hasonló képzéssel. Mi a szóban forgó képzés további menete? Terveznek-e esetleg külön a mezőgazdasági termelőkre összpontosítani?
-Míg a 2015-ös évben és 2016 első felében a közép-európai térségben az infrastruktúra kialakítására fókuszáltunk, addig 2016 második felében már a gyakorlati ismeretek átadását helyeztük előtérbe. Elindult a határon túli képzési program, mely idén két helyszínre, Szabadkára és Csíkszeredára látogatott el. Az első két állomáson összesen több mint 100 határon túli vállalkozó vett részt, akik tudáshoz, exportpiaci orientációhoz és élő kapcsolatrendszerhez jutottak. Az Exportakadémia tervezetten egy programsorozattá válik 2017-re, hiszen a Kereskedőház célja, hogy Magyarország Főkonzulátusával, valamint a helyi önkormányzatokkal szoros együttműködésben folyamatosan biztosítsa a sikeres exporttevékenységhez szükséges információkat és kapcsolatrendszert a határon túli magyar vállalkozások számára. Az MNKH Exportakadémiáján elsajátított tudással a helyi, vajdasági vállalkozások pedig még hatékonyabban tudják felhasználni a magyar kormány által biztosított 50 milliárd forint keretösszegű gazdaságfejlesztésre fordítható forrást, melynek célja a vállalkozások megerősítése, a régió versenyképességének növelése, valamint az országok közti együttműködések még szorosabbra fűzése.
