Száraz, hideg, fagyos, szeles januárral kezdődött a tél, legalábbis a Tisza-vidéken kevés csapadék, hó hullott, azt is magával sodorta az északi szél. Nyugat- és Dél-Bácskában több hó esett az elmúlt napokban, de a kemény éjszakai fagyok ott is próbára teszik a növény- és állatvilágot, az őszi vetéseket, a gyümölcsösöket és szőlőültetvényeket.
(Gergely József felvétele)
Érdeklődésünkre, a zentai Mezőgazdasági Szakszolgálatban Duško Kenđur, növénytermesztésre szakosodott mezőgazdasági mérnök a vetések állapotával, áttelelési esélyeivel kapcsolatban elmondta, hogy:
– Az időben elvetett búza és őszi árpa még a kemény fagyok beállta előtt a bokrosodás fázisába lépett, tehát meg tudott erősödni a tél kezdetéig. A Tisza mentén a határt járva számos olyan parcellát lehet látni, amelyeken a búza még egy-két levélben volt, amikor beköszöntött a tél. Ez mutatja, hogy nem tudták a gazdák valamilyen oknál fogva optimális időben elvetni a gabonát, ami nagyban csökkenti az áttelelés esélyeit, azaz ki fog hatni a terméshozamokra.
Októberben gyakran kaptunk csapadékot, nem voltak ideálisak a feltételek a magágy előkészítésére, az eső hátráltatta az őszi munkálatokat, emiatt sokan csak novemberben vetették el a búzát, ezért aztán a lassan kelő növényeknek nem maradt idejük kifejlődni, a búza nem érte el a teleléshez szükséges ideális fejlettségi állapotot. Még el sem kezdődött a bokrosodás, amikor már az alacsony hőmérséklet miatt leállt a vegetáció – mondta a mezőgazdasági szakember.
A zentai Mezőgazdasági Szakszolgálathoz tartozó négy község, Ada, Zenta, Magyarkanizsa és Csóka területén mind ezidáig, mindössze egy-két centiméternyi hó hullott, az is nagyrészt elolvadt vagy a szél elhordta. A vetésre jól jött volna legalább tíz centméteres vagy akár ennél is vastagabb hótakaró, különösen vonatkozik ez a mínusz 10–15 fokos, hosszan tartó, száraz fagyoknak kitett, a bokrosodás előtti fázisban lévő búzavetésekre. A védtelen és fejletlen növények tavaszra hátrányos helyzetből indulnak, ami a szakemberek szerint akár 20–30 vagy még annál is nagyobb mértékű hozamkieséshez, gyöngébb terméseredményekhez vezethet. A búzatermesztők egy része bizonyára kénytelen lesz kiszántani a késő ősszel elvetett őszi árpát és kenyérnek valót, hiszen átlagon felüli gabonatermésre lenne szükség ahhoz, hogy az ismert gabonaárak mellett valamicske haszonra tegyenek szert a gazdák.
A nyár végén, ősszel viszonylag elég nagy területen vetettek a földművesek olajrepcét, amelynek népszerűsége a kedvező ára miatt az elmúlt néhány évben folyamatos növekedést mutat. Az olajrepce tavaly viszonylag jól termett, ami jövedelmezőnek bizonyult, ezért aztán egyre többen, egyre nagyobb területen próbálkoznak meg a termesztésével. A repcét augusztus végétől kezdik vetni a kalászosok után előkészített magágyba. A tavaly idejében, szeptember közepéig elvetett repce szépen fejlődésnek indult, a kifejlett levelek beborították a talajt és a növények szára is fejlődésnek indult.
A Mezőgazdasági Szakszolgálat általunk megkérdezett szakembere a határt járva a repceültetvényeken tapasztalt fagykárokról is beszámolt lapunknak. Mint mondta, az őszi csapadéknak köszönhetően a repce szépen kifejlődött, sőt a legkorábban elvetett repce egyes területeken már szárba szökött, ami a legérzékenyebb része e növények. A kemény fagyok miatt a szárhajtások egy része elfagyott, elhalt. Azok a repceparcellák vannak a legjobb állapotban, amelyeket szeptember közepe táján, a repce optimális vetési idejének vége felé vetettek el. A repcére is jól jött volna a téli csapadék, a közvetlen fagyhatást enyhítő hótakaró.
A GYÜMÖLCSFÁK EGYELŐRE MEGÚSSZÁK
A szakszolgálat gyümölcstermesztésre szakosodott alkalmazottjától, Bábity Andrea mezőgazdasági mérnöktől a gyümölcsösök és szőlőültetvények állapota, az esetleges fagykárok iránt érdeklődtünk:
(Gergely József felvétele)
– A gyümölcsfák nedvkeringése a tél kezdetére teljesen leállt, felkészülten várták be a telet és a keményebb fagyok sem tehetnek bennük jelentősebb kárt. Mindaddig nem kell tartanunk a fagyok hatásától, amíg nem indul el a fák szállítóedényeiben a nedvkeringés. Lehet akár mínusz 20 fokos hideg is, a fákat nem tudja károsítani a tél.
Januárban és februárban is szokott lenni egy-egy enyhébb periódus, amely több napon át tarthat, és ilyenkor akár plusz tíz fok fölé is emelkedhet a hőmérséklet, ami felébreszti a növényeket, megindul a nedvkeringés az ágakban és megduzzadnak a rügyek. Ha ilyen állapotban érkezik az újabb erős éjszakai fagyokkal kísért lehűlés, abban az estben már számolni kell fagykárral a gyümölcsösökben és a szőlőkben – mondta a szakember.
A HÁZIÁLLATOK A HIDEGBEN
A tenyésztett háziállatok zöme jól tűri a hideget, és akár a mínusz 20 fokot is tartósan elviselik. A Mezőgazdaság Szakszolgálat állattenyésztési tanácsadója, Vartus Szabolcs, a téli tennivalókkal kapcsolatban elmondta, hogy:
– A szarvasmarha jól tűri a száraz hideget, sokkal inkább ártalmas az állatok egészségére, ha huzatos és nedves helyen tartják őket. Amikor extrém alacsony hőmérséklet uralkodik heteken keresztül, akkor természetesen erősebb takarmányon kell tartani a jószágokat, hogy többletenergiát tudjon előállítani a szervezetük, és stabilizálni tudják a hőháztartásukat. A hideg ellen sűrűbb szőrzettel is védekezik a jószág.
A birkák szélvédett helyen várják a jobb időt (Gergely József felvétele)
A birkák ellése ilyentájt esedékes, a téli hónapokban jobban oda kell rájuk figyelni. Januárban és februárban már nem hajtanak ki, de azért vannak kivételek. A juhászok tudják, hogyan kell ellátni a frissen világra jött bárányokat. A legfontosabb, hogy ne hagyják kint a fagyon a bárányokat, mert az végzetes lehet. Szélvédett, fagymentes helyre ajánlatos bevinni az épen megszületett bárányokat.
A téli fagyokra, az alacsony hőmérsékletre a háziállatok közül legérzékenyebbek a malacok. A világra jött kismalacoknak nincs veleszületett hőszabályozásuk, az majd csak később alakul ki. Ezért a fialás előtt az anyakocának száraz 18–20 fokos, fialása alkalmas helyet kell biztosítani – mondta az állattenyésztési szakember.
A nagyobb jószágfarmokon, mint amilyen a padéi Sövényházi László jószágfarmja, a kemény januári hidegben megszaporodtak a tennivalók. Befagyott a vízvezeték, a csapok és a tehenek önitatói, az érzékenyebb állatokat zárt helyre vitték.
– A birkák bent vannak szélvédett, félig nyitott fészer alatt, száraz helyen, de az odafigyelés ellenére több bárány is elpusztult a dermesztő hidegben. Mintegy kétszáz egyedből álló juhnyájat tartok fenn, és a napokban végeztük el a birkák körmölését, amire a közelgő kihajtás miatt volt szükség, és hogy ne sántuljanak le jószágok. Padén Bakaity István és Pertik Lajos tapasztalt körmölőnek számít a faluban, szakszerűen végzik ezt a munkát. Padén mintegy kétezer birkát tartanak a gazdák, a környező legelők eltartó képessége azonban ennél jóval nagyobb számú állat számára is elegendő lenne.
A fejőstehenek teje megcsappant a téli hónapokban, ami tejet adnak, azt megitatjuk a borjúkkal, majd ha kitavaszodik, akkor esetleg kötök szerződést valamelyik tejgyárral.
A lovakat betereltük védett helyre, bár a zárt istállóhoz nincsenek hozzászokva, túl párás a számukra, hiszen egyébként egész évben kint tartózkodnak a szabadban. Amint enged a fagy szorítása, kihajtjuk őket a nyitott karámba, ott is van szélvédett, fedett hely a számukra – mondta Sövényházi gazda, aki a tenyésztett háziállatok mellett tart lámákat, bivalyokat, dámvadat, antilopot és más egzotikus emlősállatot. Sokféle vízimadár, vadkacsák, vadliba, emu és strucc is él a farmon, nem beszélve a nagyszámú papagájról és egyéb madarakról.
