A legtöbben már belenyugodtak a ténybe, hogy az előző évekhez képest idén keményre sikeredett tél felhizlalja a fűtés- és villanyszámlákat, és nem gondolták, hogy a családi költségvetés állapotával kapcsolatos aggodalmaik tovább fokozódhatnak. Mindaddig, amíg kézhez nem kapták a január közepén kézbesített decemberi villanyszámlákat. Voltak olyan települések – elsősorban Belgrád és Niš környékén –, ahol bizonyos fogyasztók az előző hónaphoz képest 100 százalékkal, vagy akár 150 százalékkal nagyobb összegű számlát találtak postaládájukban. Több mint százan fordultak panasszal a szerb kormány elnökéhez, aki múlt heti sajtótájékoztatóján beszélt az ügyről, vizsgálatot és leváltásokat helyezve kilátásba. A leváltások azóta meg is történtek, Nišben, Jagodinán, Kraljevóban és Belgrádban leváltották a Szerbiai Villanygazdaság összesen nyolc részlegvezetőjét.
Fotó: Gergely Árpád
Ezekben a napokban még ott tartottunk, hogy a hatalmas összegű számlákért a villanyórák leolvasásával megbízott ügynökségek tehetők felelőssé, mert vagy nem pontosan írták le az állást, vagy pedig az újévi ünnepek miatt csak január első napjaiban írták össze az állást, tél közepén pedig egyáltalán nem mindegy, ha a hónap néhány nappal meghosszabbodik, különösen akkor nem, ha az ember emiatt „átcsúszik” az úgynevezett ominózus piros zónába. Az EPS megbízott igazgatója, Milorad Grčić – aki kávézó és pecsenyesütő tulajdonosából először a Kolubarai Szénbánya igazgatójává vált, majd az EPS élére került, egyébként pedig a Szerb Haladó Párt tagja –, azt is elismerte, hogy nem csak a villanyórák leolvasásával megbízott ügynökségek munkatársai hibáztak, hanem házon belül is történtek szabálytalanságok, majd mindenkit megnyugtatott, hogy ezeket kivizsgálják.
| Szerdai nyilatkozata szerint az országban nyilvántartott 3,6 millió fogyasztóból eddig 1880 fogalmazott meg panaszt a decemberi számlával kapcsolatban. A megbízott igazgató mindenkit arra biztat, hogy csak bátran reklamáljon, az ezzel kapcsolatban megszabott határidőt egészen január végéig kitolták. Ha bizonyítást nyer, hogy valakit valóban megkárosítottak, annak februárban kevesebbet kell fizetnie, ígérte. |
Ezt követően jutott a Blic napilap olyan értesülések birtokába, hogy szó sincs semmiféle tévedésről, az EPS munkatársai szándékosan manipuláltak a villanyórák állásával. Mindennek egyetlen oka van: így szerették volna mesterségesen csökkenteni a vállalat veszteségét. A bennfentes azt nyilatkozta, hogy a belső ellenőrzés során bizonyítást nyert, hogy bizonyos fogyasztók óraállását utólag korrigálták, természetesen nem le-, hanem felfelé. Az egyik háztartás villanyórája 687 kilowattot mutatott az ellenőrzés pillanatában, később azonban ezt a számot, már az EPS helyiségeiben, 760 kilowattra javították, állítja a bennfentes, akiről nem derült ki, hogy a villanygazdaság melyik regionális kirendeltségének, vagy osztályának a munkatársa. A történet legnagyobb tragédiája az, hogy az átlagember feltehetőleg minden további nélkül elhiszi ezeket az állításokat.
Véget ér a gyakorlat, hogy a hatalmi pártok az állami vállalatokat kínálják fel áldozati ajándékként leghűségesebb katonáiknak és támogatóiknak, ígérte a szerb kormányfő 2014-ben és 2016-ban is székfoglaló beszédében, valamint azt követően folyamatosan, mondván, hogy az állami rendszerhez tartozó vállalatok szakmailag megpatkolt vezetőket kapnak, akik képesek lesznek nyereségessé tennie ezeket. Az ígéretek mentén a Szerbiai Képviselőház tavaly február 24-én új törvényt fogadott el az állami vállalatokról. A jogszabály 2016. március 4-én lépett hatályba. A rendelkezések értelmében az illetékes köztársasági, tartományi és helyi önkormányzati hatalmi szerveknek onnantól számítva egy évük van lebonyolítani – nem kiírni, hanem befejezni – a pályázatokat az állam alapításában működő vállalatok igazgatói tisztségére. A pályázatoknak 30 napig kell nyitva lenniük, ezt megelőzően legfeljebb nyolc nap telhet el a pályázat kiírásáról szóló döntés meghozatala és a pályázat megjelentetése között. Vagyis az illetékeseket igencsak szorítják a határidők, legalábbis akkor, ha tiszteletben kívánják tartani a törvényes rendelkezéseket.
A nyereséges szerbiai állami vállalat az egyik legritkább és legveszélyeztetettebb fajta vállalat. 2015-ben a három legsikeresebb Szerbiában működő vállalat közül egyetlen volt állami, a Telekom, míg a három legveszteségesebb közül kettő is az állam kezében áll, a Srbijagas és a Szerbiai Vasutak. A Cégnyilvántartó Ügynökség (APR) kimutatása szerint 2015-ben a legsikeresebb 100 vállalat közül 12 volt állami. A Költségvetési Tanács adatai szerint az Azotara, a Galenika, a resavicai bánya, a Bori Szénbánya, a Politika, a Jumko és a nagykikindai MSK 15 milliárd és 20 milliárd dinár közötti összeggel tartozik két másik állami vállalatnak, a Srbijagasnak és a Villanygazdaságnak.
Nem elég, hogy tartoznak, hanem költségvetési infúzió nélkül még a túlélésre is képtelenek. A Szerbiai Vasutak és a Resavica 2012 és 2016 vége között közel 78,2 milliárd dinár közvetlen állami támogatást kapott a köztársasági költségvetésből. A Resavica 2003 óta működik az állami költségvetés terhére. Abban az évben vált ki az EPS-ből. Azóta bevételeiből még az alkalmazottak bérét sem tudja finanszírozni. Sajtóértesülések szerint a Resavica 2016-ban 4,39 milliárd dinár értékben fogyasztott el villanyáramot, ennek viszont csak nagyjából 0,015 százalékát, 650 ezer dinárt térített meg. Az állami vállalatok hitelei miatt vállalt állami garanciákra a büdzséből 2012 és 2017 között 114,3 milliárd dinárt különítettek el. Ehhez képest a szomszédomban élő kisnyugdíjastól 2000 dinár tartozás miatt meg akarták vonni az áramellátást. A néni azt mondta, következő életében állami vállalat szeretne lenni Szerbiában.
