Miért nincs ponty Szerbiában?

Halhiány van Szerbiában. Ponty, süllő és harcsa már szinte alig van a piacon. Azért is, mert a halászok a jegesedés miatt nem tudnak vízre szállni. De ahogy az Écska halgazdaságban hallottuk, a halhiánynak egyéb okai is vannak.

Az Écska halgazdaságban a halászoknak ezekben a napokban egyetlen feladatuk van: hogy folyamatosan vágják a lékeket a telelőkben. Mint ahogy Majoros Károly, az egyik legidősebb lukácsfalvi halász mondja, az idei év nem tartozik a legnehezebbek közé. Mert volt, amikor a jég vastagsága elérte a 30 centimétert is. A napokban mért jégvastagság viszont 15 cm. Négy dolgozó folyamatosan töri a jeget, úgyhogy halpusztulás nem fenyeget.

A ponty a legkeresettebb halfajta. Nemrég megdrágult és 440 dinár a kilogrammonkénti nagybani ára. Ennek ellenére a napokban hiába keresik a vevők. Ahogy Sós János, a nagybecskereki Baglyas lakótelepen levő halüzlet üzletvezetője mondja, a hét eleje óta náluk nincsen ponty eladó. A friss halak közül csak pisztrángot, tőkehalat, meg tengeri halat, valamint halászlé-csomagokat kínálnak a vásárlóknak. Azt árulnak, ami van, a vevők többsége pedig a pontyot keresi.

Pintér Zsolt, az Écska halgazdaság termelésvezetője szerint az időjárási viszontagságok mellett egyéb okai is vannak a halhiánynak. Nem mindenki tenyészti ugyanis három évig a pontyot.
– Az év eleje számunkra a halászati év befejezését is jelenti. Most fejeztük be a hal lehalászását és egyben az eladását is. Az Écska halgazdaság 1300 hektáron tevékenykedik és 95 százalékban pontyot tenyésztünk tavainkban. Az összes pontyot el is tudjuk adni a hazai piacon. A tavalyi év elég nehéz volt a táp beszerzése szempontjából, meg az időjárási viszontagságok miatt is. Ehhez képest mégis elég jó évet zártunk. Több mint 120 vagon halat tenyésztettünk, ebből több mint 90 vagonnal el is adtunk. Ami megmaradt, az előnevelésre, illetve továbbnevelésre szánt egyéves és kétnyaras ponty. A piacra szánt mennyiséget teljes egészében eladtuk. Ennek nagyobb része az ortodox ünnepek táján került eladásra. A tenyésztésben gondot okoz az, hogy már az idén se volt elegendő kétnyaras ponty a piacon beültetésre. Ebből kifolyólag más halastavakban is 30–40 százalékkal kevesebbet ültettek be, mint amennyit a területek megengednének. Úgyhogy a jövő évre nézve is ez gond lesz. Egynyaras halból lesz elég, de kétnyarasból nem. 

A drágítás a jelenlegi életszínvonal mellett igencsak népszerűtlen intézkedés. A vásárlóknak el kellene itt mondani azt, amit sokan nem tudnak, hogy az a ponty, ami az asztalra kerül, minimum hároméves. Tehát egy ponty tenyésztése három évig tart. Az első év végén a ponty százgrammos, a második év végén olyan nyolcszáz grammostól egy kilogrammos, és csak a harmadik évben éri el azt a két-három kilogrammos súlyt, amivel a boltokba kerül. Tehát emiatt is másképp kellene, hogy megítéljék a ponty árát. Mindig a csirke árával hasonlítják össze. De mint tudjuk, azt 60 nap alatt fel lehet nevelni, a pontyot meg csak három év alatt. Látni kell, hogy mi miért kerül ennyibe. Vagyis, a hal nem is kerül olyan sokba, ahhoz képest, hogy mennyi időbe telik és mennyibe kerül a tenyésztése. Tavaly 230–240 dinár volt a nagybani eladási ára a pontynak. Olcsóbban adták el a pontyot, mint amennyibe került az előállítása. Ha ez így marad, akkor teljesen tönkre tette volna a haltenyésztést. Most történt meg először, hogy a haltenyésztők leültek és megbeszélték, hogy mennyi az a minimálisan kifizetődő ár, amit kérni fognak és meg is kértek érte – mondta Pintér Zsolt.
A mostani hiányt sokan a befagyott vizekkel magyarázzák.
–  Az igazsághoz tartozik az is, hogy a termelésben nem gondolkodtak célszerűen, hogy elég egynyaras, kétnyaras halat ültessenek be. Hanem minden haltenyésztő azt nézte, hogy minél gyorsabban pénzhez jusson. Ezért kétnyaras pontyot ültettek a tavakba, nem ivadékot és előnevelt halat. Ez már több éves folyamat, és egyre inkább megmutatkozik az ivadék hiánya a haltenyésztésében – szögezte le a termelésvezető.

Kérdésünkre, hogy a fagyok okoztak-e komolyabb gondot a halászoknak, azt válaszolta, hogy a nagy hideg jó is meg rossz is.
– A kemény tél okoz gondokat, másrészt meg hasznos, mert a nagy tavaink most szárazon vannak, és jól kifagynak. Ez kihat a planktonok produkciójára, vagyis hasznos dezinfekció. Persze a jégréteg megnehezítette a munkánkat, amikor a legfagyosabb időkben a jég alól húztunk ki 30–40 vagonnyi halat a telelőkből. Ez embert próbáló munka, amely kétszer nehezebb az amúgy is nehéz „hagyományos” halászatnál – avatott be minket a szakember a halászat nehézségeibe, de hozzátette, hogy jövőre várhatóan bővül a haltenyésztés területe, és a feldolgozásban is terveznek bővítést.
– Az elmúlt idényben egy kétszáz hektáros tó termelésen kívül maradt. Az idei évben ezt is be fogjuk vonni a termelésbe. Ez majd sokat fog jelenteni a piacon. Jelen pillanatban pont ez a mennyiség, ami hiányzik, hogy az év első felében, tavaszig kielégítsük a piaci igényeket. Továbbá négy éve annak, hogy elkezdtük feldolgozni a halat, hogy hozzáférhetőbbé tegyük a fogyasztóknak. A halászlé-csomag, füstölt ponty megtalálhatók a nagyobb üzletláncokban. Tervezzük ezeknek a termékeknek a bővítését is – mondta Pintér Zsolt.

A kiviteli lehetőségeket nem fontolgatják, okkal, mert itthon mindet eladnak.

– A kivitelről nem gondolkozunk, mert a hazai, a szerbiai piacon vevőre talál a teljes itthoni haltermelés. Valójában a szerbiai halastavak ki se tudják elégíteni a szerbiai piacot. Nyilván emiatt is, az ár nálunk sokkal magasabb, mint a környező országokban, ahol úgyszintén kevés most a hal. De ha összehasonlítjuk, hogy Magyarországon a nagybani eladási ára a pontynak 600–650 forint, nálunk pedig 440 dinár, akkor egyszerűen nincs ok arra, hogy bárhova is szállítsunk ki halat – tudtuk meg az Écska halgazdaság termelésvezetőjétől.   

A több mint egy évszázados múltra visszatekintő Écska halgazdaságot Európa legnagyobb édesvízi halastavaként tartják számon. A fél-intenzív (részben etetik a halat, részben pedig azt természetes élelemmel látják el) módon tenyésztett hal nem tartalmaz emberi egészségre káros anyagokat, és nem túl zsíros.