Kedves kis ravaszdinak mutatja be a sokak által kedvelt rajzfilmsorozat Vukot, a kis rókát, „aki”, jön, lát, győz és fut. De mégsem annyira furfangos jószág, hogy mindig túljárjon az ember eszén. Adán például az elmúlt hónapokban már több rókát is sikerült befogni elevenfogó csapdákkal, amelyeknek a kihelyezésére azért volt szükség, mert a lompos farkú vörös bundások egyre beljebb merészkedtek a településre egy kis baromficsemegére.
A kis Vuk ásít, nemrég hagyta el a kotorékot (kép: Gergely József)
Valóban találékony ragadozó állat a róka, amely ügyesen méri fel a táplálékszerzési lehetőségeket, és lévén opportunista (a könnyebb prédára hajt) ragadozó, kész kihasználni minden lehetőséget, amit a környezete, legyen az mezőgazdasági terület, erdő, park vagy éppen baromfiudvar kínál a számára. Hiába vannak a szárnyasok drótkerítéssel bekerítve, ha nem zavarja meg a házőrző kutya, a róka sebtében átjárót kapar a drót alatt és máris a kerítésen belül van, ott pedig gyorsan végez a kiszemelt áldozatával és már viszi is haza a fiainak.
A januári, februári koslatás után mostanság március végén, április elején jönnek a világra a rókakölykök, akár 4-5 is lehet egy kotorékban. A kicsik három hetes korukban kapnak először szilárd táplálékot. A szaporulat azt jelenti, hogy több táplálékra van szüksége a rókacsaládnak, tehát a tavaszi hónapokban a lakott települések környékén is több éhes róka bukkanhat fel. A téli hónapokban minden bizonnyal a kemény hideg sarkalta a rókákat a könnyebb préda után.
Az elmúlt hónapokban Ada és Mohol külterületein gyakran garázdálkodtak az éhes rókák, és megtizedelték a baromfiudvarok lakóinak a számát. Egy-egy róka az éjszakai portyája alkalmával több udvarba is belátogathat. A lakott területek szomszédságában, a bokros, gazos, nádas területeken, a csatornapartokon, valamint a Tisza közelében is elszaporodtak a rókák, sőt már a temetőkbe is bemerészkednek. Nagykikindán például a lőtéren találtak rókakotorékot. Egyértelmű, hogy az ember közelsége, hanyagsága, szemetelése, a konyhai ételmaradék, az elhullott háziállatok széthagyott teteme, mind inkább az urbánus környezetbe csalogatja a rókákat. Már a nagyvárosokba is bemerészkednek a ravaszdik, és éjjelente ott kukáznak az utcákon.
ÉLVE FOGJÁK A RÓKÁT
Adán az önkormányzat a megszaporodott lakossági bejelentések nyomán több rókacsapdát is beszerzett, amelyeket a polgárok díjmentesen kibérelhetnek tíz napra. A csapdák kölcsönzését a helyi állatorvosi állomás (064/25-56-757) intézi. A téli hónapokban háromszor volt eredményes a csapdázás, de ennél sokkal többször próbálkoztak, de nem kerültek csapdába az állatok. A rókák több esetben próbálkoztak, hozzájutottak a ketrecbe helyezett csalétekhez a ketrec rácsozatán keresztül, anélkül hogy bebújtak volna a csapda másik végén.
A rókagondokkal kapcsolatban Bárány Attila állat-egészségügyi technikussal beszélgettünk, aki egyébként vadász is:
Bárány Attila az Adán hatékonynak bizonyult rókacsapdával
– Már három ravaszdit sikerült csapdával megfogni, de ez a szám jóval nagyobb is lehetett volna. Megtörtént, hogy a csapda végébe zárt csalétekhez hozzá tudott jutni a róka. Megneszelve a veszélyt nem bújtak be a csapda nyitott végén, hanem a csapda rácslyukain benyúlva karmaikkal darabokban kiszedték a csalit. Okulva a tapasztalatokon, átalakítottuk a csapda végét, a sűrűbb rácson át nem férnek hozzá a csalétekhez. Nagyobb az esély, hogy a róka besétál a kibiztosított csapóajtón át a ketrecbe, ahol rálép a kioldószerkezetre és mögötte bezárul a fémajtó.
Újabb csapdák elkészítését is tervezzük, olyan konstrukciót készítünk, amelyen keresztül tud menni a róka, mind a két végén nyitott, így kevésbé fog gyanút. Még ha éhes is a róka, nagyon óvatos, hogy hová bújik be, ha nem érzi magát biztonságban, hogy veszély esetén könnyedén elmenekülhet, inkább otthagyja a csalétket.
Sokan a vadászokra hárítják a rókaproblémát, mondván, hogy vannak puskáink és kilőhetnénk a rókákat. A vadászati törvény előírja, hogy lakott településen és kétszáz méteres körzetében sem szabad lőfegyvert használni vagy vadászni, ezért döntöttünk a csapdázás mellett, ami igazolta az elvárásainkat. Csapdát állítani azonban csak olyan helyen szabad, ahol a polgároknak módjukban áll felügyelni a szerkezetre, mert megtörténhet, hogy ellopják, és akkor ki kell fizetni az árát.
Májusban a virágos réten találkozhatunk a kíváncsi kis rókákkal
Előfordul, hogy az éjszaka kóborló kutyák és macskák kerülnek csapdába. A cirmosokat szabadon engedjük, a kutyákat előbb megvizsgáljuk, majd menhelyre kerülnek, de ha az eb rendelkezik azonosító mikrocsippel, akkor visszaadjuk az ebet a gazdájának. A befogott rókákkal már más a helyzet, a szabadkai állat-egészségügyi intézetbe küldjük őket, ahol a mintákon elvégzik a veszettségtesztet – mondta az állatorvosi technikus.
Az adai példa ragadós, Kúlán is hasonló problémával küzdenek, amikor látták az adai rókacsapdát az újságban, kapcsolatba léptek az adai vadászokkal, és az itteni mintára ott is megkezdték a település külterületeit fosztogató rókák csapdázását. A róka nyers hússal vagy élő állattal csalizható be, de a halat is kedveli. Ha a ravaszdi rákapott a baromfira, akkor galambot vagy kisebb tyúkot érdemes a csapdába rakni, ami felkelti a portyázó lompos farkú érdeklődését.
RÓKÁK A SPORTKÖZPONTBAN
Nagykikindán már hosszabb ideje gondot okoznak a város belterületeire, például a sportközpont környékre bemerészkedő, tanyát verő rókák. A környéken élők már többször panaszkodtak az önkormányzatnál a rókák állandó jelenlétére. Annyira felbátorodtak, hogy már fényes nappal is találkozhatunk Nagykikindán nyugodtan sétáló rókával. Mintha csak tudnák, hogy nem fognak rájuk lőni, tapasztalatból tanulnak és alkalmazkodnak az adott körülményekhez, ami a túlélési képességeik magas szintjét bizonyítja. A sportközpontba edzésre látogató gyerekeket féltik a szüleik a rókáktól, pedig a róka sokszorta jobban fél az embertől, ha csak teheti, kerüli a találkozást.
A rühes róka sokat szenved a bőrében élősködő rühatkáktól, a szőre kihullik és el is pusztulhat
A nagykikindai sportcsarnok közelében az Öregtónál már háziállatnak számítanak a rókák, annyira jól érzik itt magukat. A lövölde környékén koncentráltan vannak jelen, itt több lakott rókakotorék is van. Vlado Petković tyúkjait például már megtizedelték a rókák, a gazda elmondta, hogy amikor a rókát meglátta a baromfiól tetején, a négylábú nem is mutatott félelmet, nyugodtan leugrott a tetőről és lassan eloldalgott. A rókaügy kapcsán panasszal fordultak a nagykikindai környezetvédelmi titkársághoz, amelynek titkára, Miroslava Krnić az ügyet átadta a szerinte illetékes nagykikindai vadászegyesületnek. A vadászok azonban nem sokat tehetnek, lakott területen nem szervezhetnek hajtóvadászatot a rókák után, ezért aztán Nagykikindán egyelőre a ravaszditársadalom él és virul, nem fenyegeti őket semmilyen veszély, amit élelmes módon ki is használnak. Bánátban példát vehetnének az adai község találékonyságáról rókaügyben.
Kivételes esetben veszettség vírusát is hordozhatja, azaz megbetegedhet tőle a róka, amely a rágcsálóktól kapja el a vírust. A veszett róka nem természetes módon viselkedik, nem reagál a riasztásra sem. Mindenesetre, ha valaki gyanús, bizalmasan viselkedő rókával találkozik, kerülje el és jelentse a hatóságnak az esetet. Vajdaságban ritkán üti fel a fejét a veszettség, de még mindig jelen van a vadon élő állatok körében. A hagyományosan veszettségterjesztőnek kikiáltott róka mellett akár a háziállatok is lehetnek a vírus hordozói. A közelmúltban például Magyarországon kecskében mutatták ki a veszettség vírusát, de hogy honnan kaphatta el a betegséget, nem derült ki.
