Gratulálunk, Ön nyert, halljuk egyre gyakrabban, amikor felvesszük a telefonunkat, a különféle termékeket értékesíteni kívánó csoportok vagy vállalkozások munkatársaitól, ám ha nem vagyunk eléggé elővigyázatosak, ahelyett hogy nyernénk, jókora összeget veszíthetünk. Nemcsak azért, mert olyan árucikkek megvásárlására bírhatnak rá bennünket, amelyekre egyébként semmi szükségünk sincs, hanem azért is, mert mindezt olyan összegért tehetjük meg, amely jóval magasabb az adott termék valós értékénél.
A Zentai Fogyasztóvédelmi Központ irodájában minden munkanapon fogadják az ügyfeleket
Valahogy így kezdődött olvasónk kálváriája is, aki azzal keresett meg bennünket, hogy átverés áldozata lett. A története sokunk számára ismerős lehet, mert sajnos korántsem tekinthető egyedinek. Egyszer csak csörgött a telefonja, a vonal másik oldaláról egy ismeretlen hang gratulált neki, mondván, nyert egy vacsorát egy impozáns étteremben, ahova még egy személyt magával vihet, ráadásul mindeközben egy olyan különleges terméket is megismerhet, amely megváltoztathatja az egész életét. Ahogyan az ilyenkor lenni szokott, nagyon megörült, hiszen korábban soha nem volt jellemző rá, hogy különösebben nagy szerencséje lett volna az ilyen dolgokban. Ezúttal viszont kétszeresen is az volt, hiszen a helyszínen is „kedveztek neki” az égiek: a sorsolás során kihúzták a számát, és így „féláron” juthatott hozzá a „fantasztikus termékhez”.
– Mai szemmel már nem értem, hogyan dőlhettem be nekik. Nagyon meggyőzőek voltak, és mivel alapvetően jóhiszemű ember vagyok, elhittem nekik mindazt, amit mondtak, aztán többekkel egyetemben magam is aláírtam a termék megvásárlására vonatkozó szerződést. Amikor néhány nap múlva rájöttem, hogy becsaptak, annyira szégyelltem magam, hogy igyekeztem titokban tartani, ahelyett hogy segítséget kértem volna valakitől, aki otthonosabban mozog a témában, mint én. Ma már tudom, hogy ez legalább akkora hiba volt, mint a meghívás elfogadása és a szerződés aláírása, hiszen mire összeszedtem a bátorságomat, és félretettem a büszkeségemet, hogy jogi tanácsot kérjek, kiderült, már késő, minden törvény által szavatolt határidő lejárt, így hát nem volt mit tenni, ki kellett fizetnem a megrendelt árut, ami igencsak megterhelte a családi költségvetést – meséli történetét olvasónk, aki nevét nem szeretné nyilvánosságra hozni. Azt azonban nem tagadja, az eset még ma is heves indulatokat vált ki belőle.
A fogyasztói tudatosság terén ugyan tapasztalható némi javulás, de még jócskán van hová fejlődni
– Én még szerencsés helyzetben voltam, hiszen volt egy kis megtakarított pénzem, és abból tudtam törleszteni a részleteket. De mi van azokkal, akik egyik napról a másikra élnek? Ők vajon hogyan tudnak kikerülni egy ilyen csapdából? – teszi fel a kérdést, amire valóban nehéz kézzelfogható választ találni.
Király István, a Zentai Fogyasztóvédelmi Központ elnöke szerint sajnos egyáltalán nem egyedi esetről van szó, sokkal inkább olyan jelenségről, amely egyre többeket érint térségünkben. Mint mondja, az elmúlt hónapok során hozzájuk is többen fordultak hasonló problémával.
– Mi megértjük, hogy a termékek eladási módja változik. Megértjük azt is, hogy azok, akik különféle termékeket árulnak, mindent megtesznek annak érdekében, hogy az általuk kínált terméket minél hatékonyabban eljuttassák a fogyasztókhoz, és minél nagyobb arányban értékesítsék is. A másik oldalról viszont el kell ismernünk azt is, hogy az ilyen típusú telefonhívások esetében az adott csoport vagy vállalkozás képviselői olykor túlságosan is agresszívak, nagyon sokszor zaklatásnak is beillő erőszakossággal próbálják rávenni a potenciális fogyasztókat arra, hogy tegyenek eleget a meghívásuknak, amire éppen ezért sokan képtelenek nemet mondani. Azt nem állíthatjuk, hogy becsapásról lenne szó, hiszen azokban az esetekben, amelyekben azzal hívnak fel valakit telefonon, hogy nyert egy vacsorát vagy egy ajándékot, akkor a megbeszélt időben és a megbeszélt helyen a legtöbb esetben valóban várja vagy egy vacsora vagy egy kisebb ajándék. Ezzel azonban nem ér véget a dolog, hiszen ezután próbálják meg eladni neki az általuk kínált termékeket, és mivel ezt általában olyan jól kiképzett személyek próbálják megtenni, akik megnyerőek, ugyanakkor igen meggyőzően érvelnek, könnyen zsákutcába vihetik a gyanútlan vásárlókat. Hozzánk általában azok fordulnak, akik miután aludtak rá egyet vagy kettőt, rájönnek egyrészt arra, hogy milyen kötelezettséget is vállaltak magukra, másrészt arra, hogy anélkül, amit megvásároltak, addig is kiválóan megvoltak, és azután is kiválóan meglennének. Az igazi döbbenet azonban általában akkor következik be, amikor rájönnek arra, hogy ugyanazt az árut, amelyhez óriási kedvezménnyel jutottak hozzá, valójában fele annyiért is megvehették volna, mint amennyiért a termékbemutatón harminc, negyven vagy ötven százalékos, vagy esetleg még ennél is nagyobb kedvezménnyel jutottak hozzá – hangsúlyozza a Zentai Fogyasztóvédelmi Központ elnöke.
Joggal vetődik fel a kérdés, mit tehet az ember, ha idejében rájön arra, hogy átverés áldozata lett, amivel kapcsolatban rendkívül fontos a megfelelő tájékozottság, hiszen az aláírt szerződés ellenére is van lehetőség arra, hogy az illető elálljon a vásárlástól. Király István két olyan határidőre hívja fel a figyelmet, amelyeket különösen érdemes megjegyezni.
– Az első jelentős határidő a tizennégy nap. A törvény ugyanis úgy rendelkezik, hogy minden olyan áru esetében, amelynek a megvásárlására üzlethelyiségen kívül kerül sor, az adásvételi szerződés feltételesen köttetett meg, hiszen mivel a vásárló nem kapja azonnal kézhez az árut, nem is tudja azt a helyszínen megvizsgálni. Amikor leszállítják, és meggyőződik arról, hogy valóban azt kapta, amit szeretett volna, illetve az a valami valóban képes mindarra, amit ígértek neki, akkor az üzletkötés az előzetes megállapodás értelmében folyik tovább. Ha viszont bármilyen kifogás merül fel benne a leszállított termékkel kapcsolatban, akkor az ilyen módon megrendelt árut minden különösebb magyarázat nélkül tizennégy napig vissza lehet küldeni. Ilyenkor a vásárlónak vissza kell igényelnie a befizetett összeget, az árut pedig vagy át sem kell vennie, vagy ha már átvette, akkor vissza kell csomagolnia, és vissza kell küldenie. Ebben az esetben a visszaszállítás költségei ugyan őt terhelik, de ezek elenyészőek a termék árához viszonyított költségekhez képest. A másik fontos határidő a harminc nap. Az eladó ugyanis az adásvételi szerződés megkötését követő harminc napon belül köteles leszállítani azt az árut, amelynek az eladásáról megállapodtak. Amennyiben az eladó vagy a forgalmazó ezt nem teljesíti, akkor a vevőnek joga van arra, hogy ne vegye át, hanem azonnal küldje vissza az árut. Ilyenkor a visszaszállítás költségei sem őt terhelik, hanem a feladót – magyarázza Király István, aki szerint a fogyasztói tudatosság terén ugyan tapasztalható némi javulás napjainkban, azt azonban nem tagadja, igen sok még a tennivaló ezen a téren, hiszen manapság is sokan fordulnak hozzájuk különféle panaszokkal.
– A legtöbben továbbra is a távfűtéssel kapcsolatos problémákkal fordulnak hozzánk, amelynek kapcsán a fogyasztók érdekeinek minél hatékonyabb képviselete érdekében eredményes együttműködést alakítottunk ki a Zentai Házi Tanácsok Elnökeinek Egyesületével, azzal azonban mindenkinek tisztában kell lennie, hogy a távfűtéssel kapcsolatos problémákat már csak jogkörüknél fogva sem a különböző szervezetek fogják megoldani, hanem ez a feladat a döntéshozókra vár majd. A második helyen továbbra is a különféle háztartási cikkekkel kapcsolatos megkeresések, a harmadik helyen pedig az élelmiszerekkel kapcsolatos panaszok állnak, de gyakoriak a telekommunikációs eszközökkel, valamint a ruházati cikkekkel és a lábbelikkel kapcsolatos reklamációk is, igaz, az utóbbiak száma csökkent az előző években tapasztaltakhoz képest. Ami az általános adásvételt illeti, igyekszünk nagyon sokat tenni azért, hogy ezt az ún. kétirányú utcát megpróbáljuk minden fél számára minél inkább járhatóvá tenni. A kereskedők esetében meg kell értenünk, hogy nem ők felelnek az áru minőségéért, hiszen nekik is beszállítóik vannak. A kereskedők azok, akik a gyártók és a vevők közötti közvetítés során olyan tevékenységet fejtenek ki, ami lehetővé teszi számukra azt, hogy saját jövedelmet valósítsanak meg. Éppen ezért nekik is fel kellene ismerniük, hogy nem az a megfelelő magatartás, hogy amikor valaki panasszal fordul hozzájuk, akkor a fogyasztó érdekei ellenében próbálnak meg kibúvót keresni. A kereskedők számára ugyanis rendkívül fontos a biztos törzsvásárlói réteg kialakítása, hiszen ők is a vásárlóktól függenek, így aztán inkább segíteniük kellene őket akkor, amikor az ezer eladott áru közül egynél valamilyen probléma merül fel. Annak érdekében kellene tevékenykedniük, hogy a vásárló szempontjából pozitív végkimenetele lehessen a dolognak – fogalmaz Király István, aki szerint rendkívül fontos lenne, hogy a fiatalok figyelmét is minél eredményesebben fel tudják hívni a tudatos fogyasztói magatartás fontosságára, annak érdekében, hogy inkább nyertesei, mintsem vesztesei legyenek annak, hogy egyre korábban – sőt, talán túl korán – a fogyasztói társadalom részeseivé válnak.
Olvasónk, aki ugyan már nem tekinthető fiatalnak, azt mondja, egy életre megtanulta, hogy nem szabad bedőlnie az ilyen jellegű telefonhívásoknak, igaz – ahogyan fogalmaz –, igen nagy árat fizetett érte, éppen ezért azt szeretné, ha a kárán mások is tanulnának, és nem követnék el ugyanazokat a hibákat, amelyeket ő elkövetett.
