2024. november 25., hétfő

Zárt ajtókat döngettünk

Mi történik, történik-e valami a falak mögött?

Nem tudok mit gondolni. Július 26-án dr. Pénzes János püspök atyához intézett levélben megkértem őt, hogy mivel közeledik Szent Rókus napja, három kérdésemre röviden válaszolva szóljon olvasóinknak a Szabadkai Egyházmegyének az újvidéki Szent Rókus-plébániával kapcsolatos terveiről. (Az itt mellékelt szövegben a kérdéseket kiemeltem.)

Az 1927-ben alapított, most már 90 éves Szent Rókus- plébánia temploma (Bozsoki Valéria felvétele)

Az 1927-ben alapított, most már 90 éves Szent Rókus- plébánia temploma (Bozsoki Valéria felvétele)

Augusztus 16-a, az újvidéki Szent Rókusról (1345 k. – 1376 k.) elnevezett templom búcsújának dátuma. 2014 júliusa óta, immár három éve, a plébánián nem lakik lelkipásztor, és a hívők kis létszáma miatt csak vasárnap és ünnepnap van szentmise. A hívők 2008-tól 2014 júliusáig havonta 24 órás szentségimádást tartottak papi és szerzetesi hivatásokért. Hornyák András káplán Szegedre távozása után is ezt teszik minden hónap utolsó szombatján, csak nem 24 órás szentségimádás keretében.

A Szent Rókus-templom 1801-ben épült, barokk stílusban. Temetőkápolnaként működött egészen 1841-ig, ekkor kiszélesítették és kórházkápolna lett. 1927-től önálló plébánia.
Legutóbb 2006 és 2009 között lett felújítva a plébánia épülete, 2006-tól 2008-ig pedig a templom is kívül-belül. A falakat szigetelték a nedvesség ellen, és újrafestették, a templomtornyon a pléh borítást kicserélték vörösrézre, és villámhárítót szereltek fel.

Az említett legutóbbi renoválás során felújításra került az udvarban álló kereszt, amelyet a rózsafüzér társulat tagjai emeltek ezzel a felirattal: „Isten nagyobb dicsőségére a jámbor hívek adózásából emelte az újvidéki kath. Olvasókör 1906.”

Mindezek tudatában az alábbi kérdésekre szerettem volna választ kapni:

Ez a hívőközösség kap-e augusztus 1-jétől a lelki gondozásukkal is törődő, a Rókus-plébánián lakó lelkipásztort?

nA plébánián három teljes éve senki nem lakik, fokozatosan megy tönkre. A Szabadkai Püspökség mit tervez az épülettel, amelynek szép udvara van? Gondolt-e Ön arra, hogy alkalmas lenne lelkigyakorlatok szervezésére, missziós tevékenységre, vagy idősek egyházi ápolására, egy kisebb idősek otthonára, hiszen Szent Rókus, a plébániatemplom védőszentje az egyik legismertebb „pestises” szent, aki lemondott a gazdagságról, és felkarolta a szegényeket és a betegeket?

A hívők körében olyan hír kering, hogy bizonyos plébániai munkálatok miatt majd a kereszt elkerül az udvarból. Van-e ok aggodalomra? Mi lesz a 111 éves kereszt sorsa?

Kérdéses-e a 111 éves kereszt sorsa? (Bozsoki Valéria felvétele)

Kérdéses-e a 111 éves kereszt sorsa? (Bozsoki Valéria felvétele)

A püspök atyától nem érkezett napokig válasz. Mivel az utóbbi időben köztudottan telefonon sem érhető el, a Facebookon érdeklődtem ennek okáról. Nem ad interjút senkinek, a Mária Rádiónak sem – írta nekem őszintén. Válaszomra, hogy kihez forduljunk kérdéseinkkel, ha nem hozzá, a mi főpásztorunkhoz, jött a válasz: hajlandó magánbeszélgetésben válaszolni a kérdéseimre, ha személyesen eljövök a püspökségre. Sőt augusztus 8-án, nagy örömömre, személyesen fel is hívott telefonon, de megjegyezte, hogy azon sem érhető el. Beleegyezett, hogy fogad a fotós kolléganővel. A főszerkesztővel való időpont-egyeztetés után írásban jelentettem neki, hogy az általa felkínált időpontok közül mikor megyünk. Az egyeztetés után az augusztus 14-ei 10 órát fogadta el.

Augusztus 11-én azonban e-mail érkezett, meglepetésemre, nem Pénzes Jánostól, a Szabadkai Egyházmegye főpásztorától, hanem Német Lászlótól, a Nagybecskereki Egyházmegye püspökétől, aki szó szerint ezt írta:

„Tisztelt Bozsóki Valéria!

Dr. Pénzes János püspök úr kért meg, hogy jelentkezzem Önnél, a hétfői beszélgetéssel kapcsolatban. A Szent Rókus-templomról van szó. A felkérés oka egyszerű: az én nagybátyám, P. Suhajda Lajos SVD, évekig volt ott plébános, mellette dolgoztam én is minden nyáron pár hetet, hogy felturbózzam a zsebpénzem.

A Szent Rókus-plébánia, a komplekszus egészében véve egy gyönyörű együttes, amelyet minden áron meg kell tartanunk. Folyamatban vannak különböző munkálatok, amelyek az épületegyüttes karbantartását akarják megoldani.

Ha a dolgok a megfelelő mederbe kerülnek, mindenképpen több információ fog napvilágot látni. Addig gondolom, hogy elég a pasztorális oldalra összpontosítani: a Szabadkai Egyházmegye az újvidéki plébánián keresztül biztosítja most is a rendszeres lelkipásztori ellátást, és egy kápolna esetében ez a legfontosabb.

Tisztelettel üdvözlöm:

Dr. Német László SVD

Nagybecskereki püspök

P.S. A fent írottak értelmében Dr. Pénzes püspök úr nem tudja Önt fogadni hétfőn délelőtt.”

Három egyszerű, konkrét, közérdekű kérdést tettem fel a Szabadkai Egyházmegye főpásztorának, és „válasz” a másik egyházmegye szintén nagyra becsült főpásztorától érkezett.

Nem értem, miért nem kaptunk konkrét választ az újvidéki Szent Rókus-plébánia sorsáról az illetékes főpásztortól.

A szabadkai püspökség honlapján

http://www.suboticka-biskupija.info/zupe.php?op=display&zid=64 az újvidéki Szent Rókus-plébániáról ezek az adatok olvashatók.

Helység: Újvidék.
Főesperesség: Bácsi.
Esperesség: Újvidéki.
A plébániát 1927-ben alapították a központi plébánia területéből. A templomot 1803-ban emelték. A templom névadója: Szent Rókus hitvalló. A templom méretei: hossza 19,25 m, szélessége 8 m, a hajó magassága 7 m, a torony 18 m magas. Az anyakönyvet 1927-óta vezetik.
A fönti adatok 1968-ból származnak.
Az istentisztelet nyelve: magyar és horvát.
Hívők száma: ~ 4500.
A plébániát ellátja: Sztrikovits János Újvidék I-ből. (Mivel az adatokat nem frissítették – a sz. megjegyzése.)

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás