A terrarisztika bűvöletében

Bár egy óriáspók vagy béka a terráriumban nem éppen tipikus házi kedvenc, tény, hogy egyre nagyobb népszerűségre tesznek szert az egzotikus állatok, és egyre többen döntenek valamilyen hüllő, rovar, különleges madár vagy állatritkaság tartása mellett. A kisállat-kereskedésekre azonban nem jellemző, hogy túl sok egzotikus fajt tartanának, ami egyébként példányonként akár több száz euróba is kerülhet – főleg ha ritka és különleges fajról van szó –, ez pedig sajnos csak fokozza az illegális állatkereskedelmet, mely a legtöbb esetben állatkínzással is párosul.

Kell egy kis, a bizarr dolgok iránti fogékonyság ahhoz, hogy inkább kígyót melengessünk a keblünkön, mint egy kiscicával játsszunk. Ennek ellenére sokakat, főként a fiatalabbakat lenyűgözik a különleges, nem mindennapi állatok, óriás százlábúk, leguánok, siklók, skorpiók, s nem elégszenek meg azzal, hogy csak néhanap, egy állatkerti látogatás alkalmával vethessenek rájuk egy pillantást, így aztán belevetik magukat a terrarisztika rejtelmeibe, és hamar beköltözik a házba az új kiskedvenc. Beszerezni azonban nem mindig olyan egyszerű őket, mert ha külföldön vásárolunk egzotikus állatot, kész procedúra, mire beengedik az országba, miközben az állatot nagyon megviselheti a szállítás. Viszont már Szerbiában is vannak bejegyzett hüllőtenyésztők, akiktől lehet vásárolni, és esetenként az állatkerttől is lehet szerezni egy-egy példányt, amennyiben az állomány megengedi.

KÖRÜLMÉNYES BEHOZATAL, VIRÁGZÓ CSEMPÉSZET

Mirjana Alapović, a Palicsi Állatkert koordinátora elmondta, van egy úgynevezett Washingtoni egyezmény (CITES), mely tartalmazza a védett állatfajokat és a védettség fokát is. Ez alapján szabályozzák az állatok nemzetközi szállítását és kereskedelmét is.

– Ha valaki egy állatot szeretne behozni az országba vagy éppen kivinni, az illetékes minisztériumtól kell CITES-engedélyt kérnie, melyen szerepel az állatra vonatkozó összes adat, vagyis a faja, neme, kora, mikrocsip-száma stb. Csak ezzel az engedéllyel lehet törvényesen behozni az országba egy állatot, függetlenül attól, hogy a vadonban találtak rá, vagy az egyik állatkertből kerül át a másikba. Az állatoknak, amik nincsenek ezen a listán, ugyanúgy rendelkezniük kell megfelelő állatorvosi papírokkal, igazolással, hogy az egyed egészséges, és megfelelő körülmények között kell őket szállítani, erre is vannak előírások. Amelyik állatnak nincsenek meg a megfelelő papírjai, azt a határon lefoglalják, a szállító ellen eljárást indítanak, illetve megkezdik a hiányzó dokumentumok beszerzését. A legnagyobb probléma a nagy méreteket öltő illegális állatkereskedelem, melynek során a legveszélyeztetettebb és igen ritka fajokat próbálják átcsempészni a határon, és eladni magánszemélyeknek. Nálunk elsősorban a különféle papagájokat, például arákat, kakadukat, továbbá egzotikus gyíkokat, kígyókat, rovarokat, teknősöket és tarantulákat próbálnak átcsempészni itt a horgosi határátkelőn, a legnagyobb lefoglalt állat pedig egy kajmán volt. Aki szeretne valamilyen állatot behozni, az állatorvosi felügyelőségtől is kérhet tájékoztatást – mondta el a koordinátor.

A határon lefoglalt egyedek az állatkertbe kerülnek, és a továbbiakban ott gondoskodnak róluk. Amint lejár a karantén időszaka, illetve helyrejönnek az állatok, hiszen sokszor tarthatatlan körülmények között sínylődnek gazdájuknál vagy az eladónál, a nagyközönség is megtekintheti őket.

KÍGYÓK ÉS CSÓTÁNYOK KÖZÖTT

Márki Erik immár két éve dolgozik az állatkertben állatgondozóként, és a hüllők, rovarok között telnek napjai. Az általuk csak Kukacházként nevezett, tücsökciripeléstől hangos épületben számos egzotikus lény lakik a terráriumokban, főként növendék állatok, így ottjártunkkor láttunk nemrég született boákat, bébi leopárd gekkókat és madagaszkári bütykös csótányokat is, melyek igen különleges, sistergő hangot adnak ki, amikor az ember megfogja őket.

Erik látható élvezettel emeli ki az állatokat a terráriumból vagy a dobozból, az ebédnek szánt afrikai tücskök és a lateralis csótányok között igyekszik megfogni egy nőstényt és egy hímet, majd leemeli a biztonsági üveget, és óriáspókot hergel egy hosszú üvegpálcával. Persze csak módjával.

– Az állatkertben működik egy vadállat-befogadó központ, és a legtöbb itt látható állat úgy került hozzánk, hogy lefoglalták a határon, illetve sokan nekünk adják kedvenceiket, mert nem tudnak megfelelően gondoskodni róluk vagy rájuk untak. Tavaly egy egész utazótáska tele volt kígyókkal, néhány mérges kígyó is volt közöttük, s így akarták őket behozni az országba. Azt a pörge farkú leguánt is a határon foglalták le, és úgyszintén nálunk kötött ki. Sajnos, amikor nem megfelelő körülmények között tartják vagy szállítják az állatokat, nagyon könnyen elpusztulnak. Néhányan annyira súlyos állapotban érkeznek hozzánk, hogy nem tudjuk mindet megmenteni. Ezért nagyon fontos, hogy még mielőtt egy különlegesebb igényű, egzotikus állat tartása mellett döntenénk, alaposan nézzünk utána, milyen életkörülményeket kell megteremteni számukra, hogy egészségesek legyenek, és jól érezzék magukat, mit esznek, mit szeretnek, a viselkedés vagy valamilyen elváltozás mire utal. Ma már az interneten szinte minden információ megtalálható, így a terrarisztikáról nagyon sokat megtudhatunk.

A pörge farkú leguánt egy kaliforniai királysikló követi, ami megszökött gazdájától. Az állatkert emberei fogták be, és náluk is maradt. Egy afrikai sün szendergett a következő üvegfal mögött, akire szintén ráuntak gazdái. A leopárd gekkók családja alig másfél hete bővült, és míg a felnőtt példányokat fekete pöttyök borítják, a kicsik ezzel szemben színes sávokat viselnek, és alig öt centiméteresek. Az Ausztráliában honos, magát homoknak vagy kőnek álcázó szakállas agáma is békésen tűrte, hogy gondozója kiemelje őt otthonából, és megsimogassa hegyes tüskét imitáló bőrképződményeit.

– Az egzotikus állatok természetesen nem olyanok, mint egy kiskutya, de mindenképpen kézhez kell szoktatni őket, mert etetjük őket, tisztítjuk a terráriumot, és bár felismerik gazdájukat, nem lehet tőlük elvárni, hogy maguk odamenjenek az emberhez. Nincs rá igényük. Ugyanakkor figyelni kell minden mozdulatukat, a fejtartásukat vagy az óriáspókoknál a potroh helyzetét, mert ebből derül ki, mire készülnek. A kígyók például S alakot vesznek fel, ha támadni akarnak – mondja a szakértő, majd a vörös szalagos siklóval ismertet össze minket, amit úgyszintén lefoglaltak, azután a homoki boát csalogatja elő a homokból, végül a bütykös csótányok kerülnek elő, melyek lenyűgöző, habár kissé horrorisztikus érzetet keltő lények. Ennek ellenére igen sokan tartják őket otthon, mint ahogyan a pókok is sokakat elvarázsolnak méreteikkel. Pókokat még picin kell megvenni Ervin szerint.

IGÉNYES ÁLLATOK

A Kukacházban öt fajta csótányt, lisztbogarakat, afrikai tücsköket és szöcskéket is tenyésztenek. A zöldségfélék, mint a sárgarépa, uborka stb. mellett tücskökkel és csótányokkal táplálják a gyíkokat, melyek nagyon is igénylik a változatosságot, egyeseknek mindennapi ásványianyag- és vitamin-kiegészítésre is szükségük van.

A fiatal kígyókat napos egerekkel, napos patkányokkal, a nagyobbakat már kifejlett egerekkel táplálják koruktól függően pár naponta, pár hetente. A pók tücsköt, csótányt és napos egeret kap, a teknős pedig zöldségfélék mellett csirkemellet is fogyaszt. A különlegesebb falatokat nem lehet akármelyik boltban beszerezni, ezért aki egzotikus állatot akar tartani, annak az élelem kitenyésztéséről is gondoskodnia kell. Emellett biztosítani kell elegendő helyet, a megfelelő hőmérsékletet, páratartalmat, fényt, UV-lámpákat, hiszen mindez befolyásolja az állatok élettartamát.

– A helytelen étrend miatt könnyen legyöngülnek, megbetegszenek ezek az állatok, de túletetni sem szabad őket. Figyelni kell, hogy a tücskök, mint táplálékok, egészségesek legyenek. Egyébként nálunk ezeknek az állatoknak a gyógyítása, ellátása még gyerekcipőben jár, mostanában kezdenek, főleg a fiatalabb állatorvosok a hüllőkre is szakosodni, van még azonban hová fejlődni – teszi hozzá Erik.

További képek a galériában