Bármily furcsa, a Palicsi Állatkertben a tél végével máris megkezdődik a készülődés a következő télre, s év közben egy percig sem feledkezhetnek meg arról, hogy néhány röpke hónap után újra beköszöntenek a hideg napok. Így már októberben minden készen áll arra, hogy ha lesüllyed a hőmérséklet, átálljanak a téli szezonra.
Egyes növények fólia alatt vészelik át a telet (Fotó: Molnár Edvárd)
Óvári Krisztián, az Állatkert biológusa és az állatok jólétéért felelős személy elmondta, minden évszaknak megvannak a maga jellegzetességei, és ez magával vonja a szükséges munkálatokat, ami a tél beköszönte előtt elsősorban a teljes fűtőrendszer ellenőrzését és a takarmány, vagyis a széna, here, kukorica bekészítését jelenti, sőt az élelmezés által már az állatokat is hosszú hetek óta készítik fel a hidegre. Mivel az élelem alapját a hús, illetve a növényevőknél a sárgarépa és alma képezi, télen ez is gond nélkül beszerezhető, így az élelmezés kérdése nem okoz különösebb gondot, az idénygyümölcsök egy részét pedig lefagyasztva félreteszik a téli hónapokra, illetve szárított gallyakat is félretesznek, amiről a zsiráf és a majmok leszedik a lombokat, a megmaradt ágakat pedig elrágcsálják a tarajos sülök vagy az elefánt.
Már egy hónappal ezelőtt bekapcsolták a fűtést, hogy lássák, minden működik-e, s ha valamilyen műszaki probléma lépne fel, idejében ki tudják küszöbölni. Most már teljesen felkészülten várják a telet, a havazást, ami Krisztián elmondása szerint néha őket is meglepi, és pluszmunkát jelent, hiszen 2,7 kilométer hosszú járdaszakaszt kell megtisztítani a hótól, figyelni kell a kifeszített hálókra és a fóliákra, nehogy a hó súlyától beszakadjanak. De ezek rutin-előkészületek, s van éjszakai ügyeletes is, aki szükség szerint riasztja a többieket.
A gyűrűsfarkú makik szeretnek a falra szerelt meleg lap köré csoportosulni (Fotó: Molnár Edvárd)
– Nagyon sok tévhit van az állatokkal kapcsolatban. Sokan azt hiszik, az állatok átalusszák a telet, főleg a medve, miközben a jegesmedve nagyon élvezi a hideget. A valóság merőben más. Amikor az állat megérkezik hozzánk, harmincnapos karanténba tesszük, ahol intenzív megfigyelés alatt áll, s próbáljuk megtanulni az ő szokásait, illetve hozzászoktatni az állatkert menetrendjéhez, az etetés, itatás, látogatók, fürdetés, állatorvosi ellenőrzés, takarítás idejéhez, módjához. A tél is hozzátartozik mindehhez, s az állatoknál nagyon fontos az akklimatizálódás. A zsiráf és az elefánt is jól tudja, mi a hideg és a hó, őket is ki kell engedni, azzal, hogy kevesebbet vannak kint a szabadban. Mindegyik szervezetnek megvan a tűrőképessége, ezt vesszük figyelembe a különböző állatoknál. Ha például a csimpánzt folyamatosan bent tartanánk a harminc fokban, könnyen tüdőgyulladást kapna és elpusztulna, amint kiengednénk a hidegbe. De ha csak tizenöt fokos helyiségben tartózkodik, és mindennap kiengedjük a szabad levegőre is, akkor a szervezete megerősödik, és gond nélkül átvészeli a telet. Persze a mínusz húsz fokban nem lehet kiereszteni az állatot, de ez legfeljebb néhány napot jelent. A kézikönyv szerint viszont az antilopoknál a fűtést akkor kell bekapcsolni, ha odakint több mint 48 órája mínusz tíz fokot mérünk. A szurikátákról is azt hinnénk, hogy a Kalahári-sivatag állatai nem bírják a hideget, de arról sokan elfeledkeznek, hogy a sivatagban éjszaka nagyon hideg van, a jegesmedvékről pedig tudni kell, hogy bár a Déli-sarkon élnek, ők sem fekszenek kint egész nap a havon, ha a hőmérséklet -30 fok alá süllyed – magyarázta a biológus.
A fókák medencéje télen sem fagy be (Fotó: Molnár Edvárd)
A téli álom inkább csak szundikálás a medvéknél (Fotó: Molnár Edvárd)
Amíg például a mókus hibernációban vészeli át a hideg hónapokat, a barnamedve nem alussza át a telet, inkább csak szundikál, és könnyen felébred, sétál egyet, eszik, majd újra leheveredik. Immár otthon érzi magát új kifutójában, olyannyira, hogy már saját barlangot is ásott magának, és napközben sokat tartózkodik itt, igaz, éjszakára némi könyörgés után visszacammog a padlófűtéses lakosztályába. Az elefánt viszont érzékeny a hidegre, nagyon könnyen megfázhat, mégpedig a nagy fülei miatt, melyek eleve arra szolgálnak, hogy a nagy melegben hőt adjanak le, és ezzel hűtse magát. A madagaszkári katta majmok és a gyűrűsfarkú makik sem szeretik a hideget, a trópusi állatfajták, például a tamarinok és a kígyók különösen érzékenyek a hidegre, sőt vannak olyan állatfajták is, melyek már öt fokban is elpusztulnak.
– Több állatkifutóban, például a keselyűknél, struccoknál, elefántnál infrapanelekkel fűtünk, az oroszlánoknál radiátorok melegítenek, de vannak melegítőreflektoraink is. A koati mackók hőszigetelt házikókban laknak, egyes helyeken, például a vidráknál, barna medvénél padlófűtés van, a fókák medencéje fűthető, a zsiráfoknál pedig hőbefúvó-rendszer is működik – tudjuk meg Krisztiántól.
Az állatok tehát télen is láthatók, habár igaz, kevesebbet vannak a szabad ég alatt. Hogy az állatkert a hideg hónapok alatt is attraktív legyen, a ketreceket, kifutókat úgy próbálják kialakítani, hogy az állatok benti lakosztálya is látható legyen a látogatók számára, a botanikus kert pedig ilyenkor is szép látványt nyújt, főleg hó idején, és egy séta a friss levegőn mindig kellemes, így a Palicsi Állatkertbe télvíz idején is érdemes ellátogatni.
