Telečki Elvira mindennap hímez, köt, vagy horgol. Telente főként hímez, az év többi részében inkább köt és horgol. Munkáit különféle kiállításokon és vásárokon mutatja be a moholi Aranykezek Kézimunkázók Egyesületének tagjaként, amelynek egyébként a vezetője. November végén Belgrádban a népi étel- és italvásáron a Moja Praktika folyóirat által szervezett kézimunka-kiállításon sikeresen szerepeltek kézimunkáikkal a moholi asszonyok, köztük Telečki Elvira, aki különdíjban részesült.
– A kiállításon fehérhímzéssel, mégpedig egy kerek richelieu hímzésű terítővel különdíjat nyertem, ami egy százötven darabos fehérhímzésminta-gyűjtemény volt, a zágrábi múzeum ajándéka – magyarázta Telečki Elvira. – Amint hazaértünk, azonnal átnéztük az asszonyokkal, hogy milyen minták találhatók a gyűjteményben. Olyan fehérhímzés-mintákra leltünk, amelyekkel korábban nem találkoztunk sem drukkolásnál, sem kész terítőn. Az egyesületben egyébként ketten foglalkozunk fehérhímzéssel. Majd átrajzoljuk anyagra a hímzésmintákat, és terítőket készítünk, amelyeket szeretnénk jövő novemberben bemutatni ugyanezen a kiállításon, hogy bizonyítsuk, az idén nem hiába nyertük el a különdíjat – mondta a moholi kézimunkázó, aki szerint Szerbiában nem készítenek fehérhímzést, viszont nagyra tartják, mert ezek szép és mutatós kézimunkák.
A magyar népművészet része a fehérhímzés, amelynek egyik változata a Elvira által is művelt lyuk- és richelieu hímzés is.
– Tizenöt éves korom óta foglalkozom aktívan fehérhímzéssel, amelynek azért vagyok szerelmese, mert ennél nem kell összeválogatni a színeket, nem kell odafigyelni a színárnyalatokra. A fehérhímzés fehér színű, s ha bepiszkolódik, ki lehet forralni edényben vagy mosógépben. Közben nem kell attól tartani, hogy engedi a színt vagy nem, vagyis beszínez-e bármit is. Továbbá minden alkalomra használható, egész éven keresztül, akármilyen bútorstílushoz. Legtöbbször terítőket készítek, különféle formájúakat, köztük kör, négyzet vagy téglalap alakút. Soha nem válogatok, hogy milyen alakú lesz a munkám, én a minta alapján döntök. Ha megtetszik egy minta, akkor azt kihímzem, függetlenül a lakástextília formájától. A terítők mellett a fehérhímzéssel lehet függönyöket is készíteni, ami viszont óriási munka. Ezt a fajta függönyt nem mindenki szereti, mert sok bajlódás van vele. Ezek nem olyanok, mint a mostani függönyök, hogy beteszem a mosógépbe kimosni, majd vizesen felteszem a függönytartóra. A hímzett függönyöket keményíteni és vasalni kell. Aki ilyet szeretne, annak ezt nagyon szeretni kell, mert sok vasalással jár. A fehérhímzésből apróbb dolgokat is lehet készíteni, köztük fenyődíszeket és faldíszeket, illetve más lakástextíliákat, de a terítők a legnépszerűbbek.
– A közelmúltban megbeszéltük az egyik egyesületi taggal, hogy a jövő évi MIRK-re ledrukkol nekem egy mintát, vagyis rárajzolja az anyagra. Az volt a kérdése, hogy nagyon munkás legyen-e. Azt válaszoltam, hogy az ideitől ne legyen munkásabb, mert azon is három hónapig ültem, mire elkészült, ennyi időt igényel egy-egy terítő elkészítése. Egy kevésbé munkaigényes mintázatú terítőt is legalább egy hónapig tart elkészíteni napi nyolc óra munkával, viszont egy bonyolultabb mintázatú terítő hímzése hónapokba telhet. Én bele vagyok bolondulva a munkás mintákba, nekem az a mutatós, azt szeretem készíteni. A hímzés a hobbim. Számomra az lenne a legnagyobb büntetés, ha abba kellene hagynom a hímzést, teljesen kikészülnék, mert nem tudnék nélküle élni. A téli hónapokban délelőttönként elvégzem a házimunkát és a család körüli teendőket. Ebéd után elmosogatok, megfőzöm a kávét, és szépen beleülök a fotelomba, majd délután 3 órától egészen éjfélig, sőt olykor hajnali 1 óráig ezt csinálom. Tavasszal is kézimunkázok, akkor ugyan az egyéb teendőim miatt csak este hétkor ülök neki, de mindennap kézbe veszem. Meleg időben nem bírok hímezni, mivel megizzad a kéz, és csúszik a tű, az már olyankor szenvedés, ezért inkább horgolok vagy kötök – közölte Telečki Elvira.
A moholi Aranykezek Kézimunkázók Egyesületének kézimunkáival, köztük a fehérhímzéssel a következő évre több kiállításra kapott meghívást különböző szerbiai városokba, így Užicéra, Kruševácra, Vrnjačka Banjára és Belgrádba. Telečki Elvira megjegyezte, hogy a kiállításokon népszerűsíteni szeretnék a magyar kézimunkákat, köztük a fehérhímzést is. Továbbá 2006-ban azzal a céllal alakították meg az egyesületüket, hogy idővel pénzzé tudják tenni a kézimunkákat, viszont Vajdaságban nem találnak piacot, mivel itt sokan hímeznek és horgolnak. Mint mondta, nagyon örülnek, hogy a munkáikkal eljutnak Szerbiába, ahol ez újdonságnak számít, és a helybeliek emiatt jobban rászánják magukat a vásárlásra. Az egyesület tagjai ugyanis munkanélküliek, és kézimunkáik értékesítésével próbálják pótolni az otthoni költségvetést. Telečki Elvira szerint így is csak jóval áron alul tudják értékesíteni a kézimunkákat, amelyek a belefektetett munka alapján egyébként is megfizethetetlenek.
