2024. november 25., hétfő

Érinthetetlen hústolvajok?

"Sertésmaffia” veszélyezteti a közegészségügyet, de még csak szabálysértési eljárás sem indul ellenük – Lopott sertéstetemek húsát értékesítik a gyakran ismert elkövetők

Döbbenetes videofilm jelent meg néhány nappal ezelőtt a legnagyobb videomegosztón, ezen ismeretlen férfiak sárban darabolnak egy sertéstetemet. A felvétel az óbecsei PIK Bečej Mezőgazdasági Kombinát egyik sertésfarmja előtt készült. Vajon kinek a tányérjába kerülnek ezek az emberi fogyasztásra nem alkalmas húsok?

Az, hogy a sertésfarmokon elpusztult állatok jelentős részének a húsa illegális módon kerül forgalomba, nem új keletű probléma Szerbiában. Az ország legnagyobb farmja az óbecsei PIK-é. A kombinát keretében összesen hét sertésfarm működik, háromban nevelnek hízókat, és a százezer sertésből évente 3000–4000 pusztul el. Petar Maksimović, a PIK csődbiztosának a segédje szerint ez egy átlagos és elfogadható szám, az állatok leginkább “technológiai” okokból pusztulnak el: megfulladnak, túlzabálják magukat, eltörik a végtagjuk stb., de ott dolgozók nyilatkozata szerint elviheti őket például hasmenés vagy vérhas is.

– Több évtizedes problémáról van szó, amely jóformán minden szerbiai farmot érint. Az utóbbi egy évben – valószínűleg az elszegényedés következtében – rosszabbodott a helyzet. Ezt a gondot mi egyedül nem tudjuk megoldani, ehhez a farmtulajdonosnak, a rendőrségnek, az ügyészségnek, az állategészségügyi felügyelőségnek és az önkormányzatnak az összefogására van szükség. Európában ezeknek az elhullott állatoknak a biztonságos tárolását hűtőházakkal oldják meg, de nem tudom, Szerbiában van-e erre példa. Mi dróthálóval elkerített, zárt konténerekbe helyezzük ki a tetemeket, ezt a Proteinka és az Energozelena cég szállítja el a farmokról 2-3 naponta, de a tolvajok késekkel, bozótvágókkal felszerelkezve, fényes nappal jönnek ki a farmokhoz szinte minden áldott nap. A Szenttamási úti farmon található az állatállományunk fele, ott tavaly 170 alkalommal érték tetten a tolvajokat az őreink, akik a rendőrséget is többször kihívták. A tettesek a helyszínen készült fotókhoz készségesen pózolnak, aztán elmennek, majd valamivel később ismét visszajönnek. Szabadkai, nagykikindai rendszámú autókkal érkeznek, de valószínűleg óbecseiek is vannak közöttük. Nem túlzás sertésmaffiáról beszélni: próbáltuk velük felvenni a harcot, de reménytelen – állítja Petar Maksimović.

A botrány kirobbanása óta a vállalatban 24 órás őrzést rendeltek el a konténerek mellett, és táblákat helyeznek majd ki, amelyek arra a nyilvánvaló tényre hívják fel a figyelmet, miszerint ezek a konténerek emberi fogyasztásra veszélyes húst tartalmaznak. Folyamatban van a korszerűbb és biztonságosabb konténerek beszerzése is, amelyek automatikusan záródnak, bár ezeket sem lehetetlen feltörni. Néhány PIK-es farmon egyébként nemrég óta már ilyen konténerek találhatók, ezeken a helyeken ritkultak is a lopások, de lecserélni a régieket csak ott érdemes, ahol akkora mértékű sertéspusztulás van, hogy a konténereket meg is lehet tölteni. Az elképzelések szerint egyébként belátható időn belül színezőanyagot fecskendeznek be a húsba így fogják megkönnyíteni az ellopott hús nyomon követését.

– Én úgy gondolom: nem baj, hogy erre a jelenségre fény derült. Eddig nem fordult elő mérgezés, de bármikor megeshet. Most talán közös erővel elejét vehetjük ezeknek a lopásoknak, a napokban is folytatunk erről magas szinten megbeszéléseket – teszi hozzá Maksimović.

Željko Plavšić, Vuk Radojević polgármester kommunális ügyekkel megbízott segédje érdeklődésünkre elmondta: tavaly áprilisban a községi válságstáb rendes ülésén is napirendre tűzték ezt a problémát, azon részt vett a rendőrség és a dél-bácskai állategészségügyi felügyelőség képviselője is.

– A célunk az volt, hogy a PIK-kel közösen megoldjuk ezt a problémát, vagy csökkentsük a veszélyt. Az állategészségügyi felügyelőség szerint a PIK eleget tesz a törvényes elvárásoknak, de a kapu, a konténerlakat és az őr sem elég óvintézkedés, mert a tolvajok felfegyverkezve érkeznek, megrongálják a kerítést, leverik a lakatot, és megfélemlítik az őröket. Júliusban a Szenttamási úti farmnál személyesen is tanúja voltam egy esetnek, amikor szanaszét hevertek a húsdarabok, akkor kihívtam a dél-bácskai felügyelőség vezetőjét, aki másnap további biztonsági intézkedésekre kötelezte a vállalatot. Erre a farmra akkor biztonságosabb konténer érkezett. Bár egy magánvállalatról van szó, a mostani videofelvétel közzététele után az önkormányzat ismét felvette a kapcsolatot a rendőrséggel, az állategészségügyi felügyelőséggel és a PIK csődbiztosával, de mi ténylegesen csupán annyit tehettünk, hogy megkértük a mezőőrszolgálatunkat, jobban figyeljenek oda a farmokra is – jelentette ki Plavšić.

Az óbecsei Alapfokú Ügyészség megbízott vezetője, Branislav Lepotić a Magyar Szó érdeklődésére közölte: tavaly és az idei év januárjában ezekkel a lopásokkal kapcsolatban egyetlen szabálysértési feljelentés sem született, de az Informer című lapban az üggyel kapcsolatosan megjelent cikk nyomán ellenőrzést végeznek, és igyekeznek fényt deríteni a nyilvánosságra hozott eset körülményeire.

Bár az üggyel kapcsolatosan Petar Maksimović lopást említ, ezek az esetek eddig nem minősültek annak, hiszen a tulajdonosnak nem származik kára abból, hogy elemelik a döglött állatokat. Erről Sanja Čelebićanin, a mezőgazdasági minisztérium állategészégügyi felügyelőségének a vezetője úgy nyilatkozott a B92-nek: az ügyészség és a bírók megítélése szerint ezekben az esetekben csupán magánterület-sértésről, és nem a közegészségügy veszélyeztetéséről van szó, de ezt a gyakorlatot meg kell változtatni. Mivel a tetten ért elkövetők azt állítják, hogy a húsból állateledel készül, következmények nélkül megússzák a feljelentéseket. Maksimović elmondása szerint azonban a felvételen is jól látszik: a férfiak csak a sonkakészítésre alkalmas combrészeket vágják ki, az állat többi részét a sárban hagyják. A tetemek feldarabolásának ez a módja egyértelműen arra utal, hogy a húst emberi fogyasztásra készítik elő. Márpedig Čelebićanin szerint ezek a húsok nem kerülhetnek senkinek az asztalára, ezért igenis közegészségügyet veszélyeztet az, aki a döglött állat húsát emberi felhasználásra dolgozza fel. Szakértők szerint valóságos biológiai bombáról van szó, komoly fertőzéseket, hasmenést, gyomorpanaszokat, de idegrendszeri károsodást, paralízist és halált is okozhat ilyen húskészítmény. Sava Lazić újvidéki professzor magyarázata szerint az elpusztult állatok maradványaiban mérgek halmozódnak fel, ezeket hőkezeléssel sem lehet megsemmisíteni, ezért lehet végzetes egy ilyen termék fogyasztása.

A szóbeszéd szerint a lopott húst elszállítják Óbecséről, így feltehetőleg nem a helybéliek vásárolják fel. Egyelőre arról is csupán találgatások folynak a világhálón, hogy a húst csak piacokon értékesítik-e vagy vendéglők asztalára is kerül belőle. Hivatalos személy és volt biztonsági alkalmazott is neve elhallgatását kérve azt állította: évek óta ismert, de érinthetetlennek nyilvánított elkövetőkről van szó, és amint elül a botrány, minden visszatér majd a régi kerékvágásba.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás