Đinđićtől Dačićig minden kormány megpróbálta felvenni a harcot az engedély nélküli építkezés ellen, vajmi kevés sikerrel. Đinđić, majd Živković miniszterelnök még nagy ambíciókkal fogott bele ebbe a munkába, de az 1,3 millióra taksált illegális háztulajdonosból mindössze 700 ezer szerette volna utólagosan törvényesíteni azt, amit felépített a portáján.
A szerb kormány ezt követően a bontások elrendelése helyett a törvény liberalizációja mellett döntött, de a gyors, egyszerű és olcsó eljárás ígérete sem hozta meg a várt eredmény, ráadásul az alkotmánybíróság azt is kimondta: a legalizációs kedvezmények méltánytalanok azokkal szemben, akik engedéllyel építkeztek.
A legújabb legalizációról szóló törvény november elsején lépett életbe, és január végéig lehetett benyújtani a kérelmeket az 2013. november 1-jéig építkezési engedély nélkül megépült objektumok legalizációjára. Velimir Ilić építésügyi- és városrendezési miniszter három hónappal később – már a pontos adatok ismerete nélkül is – kénytelen volt beismerni: a legújabb legalizációs akció sem hozta meg a várt eredményt.
Koós Istvánnak, az óbecsei közigazgatási hivatal városrendezési és építésügyi osztálya vezetőjének az elmondása szerintÓbecsén a 2003 óta kérelmezett több mint 4300 legalizációból mintegy háromezer akta vár még lezárásra, az eltelt három hónapban pedig mindössze 243 ilyen kérelem érkezett, ezek főleg melléképületekre vonatkoznak. Aleksandar Tucić, az Építésügyi Igazgatóság munkatársai azt állítja, gyakorlatilag csak azok éltek most ezzel a lehetőséggel, akik ingatlaneladást terveznek, hiszen ma már „illegális” házat szinte lehetetlen értékesíteni a piacon.
– Mi szeretnénk Európához csatlakozni, de ott ilyesmi elképzelhetetlen. A gyermekeinkkel szemben felelőtlenség, hogy nem teszünk eleget kötelezettségeinknek. Kormányszinten megfontoltabban kellett volna ezzel a kérdéssel foglalkozni, és kevesebb anyagi terhet róni a lakosságra – állítja ő.
Mélyen a zsebébe kellett nyúlnia annak, aki úgy döntött, él a most felkínált lehetőséggel, Sokobanja perifériáján ugyanis egy száz négyzetméteres ház legalizációja 4000, ugyanez Belgrád peremvidékén 8000 euróba kerül. Óbecsén egy húsz négyzetméteres fészer esetében például a geodéziai mérésrajzért legalább ötezer dinárt, a községi illetékekért több mint 2000 dinárt, a műszaki projektumdokumentációért 20 eurót, a telekrendezési illetékért 6000 dinárt, a kataszteri nyilvántartásba vételért körülbelül 8000 dinárt kell(ett) fizetni. Ez utóbbi illeték például egy, az óbecsei Kisrétben felépített száz négyzetméteres lakóház esetében megközelítőleg 90 000 dinárra rúg. A legtöbb engedély nélkül épült lakóház egyébként épp itt, valamint Mala Bosnában, Újfaluban és a Tisza-parti üdülőtelepen van. Koós István elmondta: ez utóbbi esetében elsősorban tulajdonjogi problémák akadályozzák az eljárás megkezdését, az állami tulajdonban lévő területet ugyanis az önkormányzat jogosult használni, emiatt nem lehetséges legalizálni az ott felépített mintegy 150 házat. Ráadásul nemrégiben a Vajdaság Vizei Közvállalat is jelezte: igényt tart a folyómeder részét képező védett terület használati jogára.
A vikendházak tulajdonosai tehát bármennyire is szeretnék, úgy tűnik, belátható időn belül nem fogják tudni legalizálni épületeiket. Ők lehetőséget sem kapnak erre, másoktól – az egyenlő bánásmód érdekében – a korábbi kedvezményeket vonták meg a telekrendezési illetékre. Ilić miniszter ugyanis ezúttal nem akart ujjat húzni az alkotmánybírósággal, ezért az önkormányzatokra hárította a felelősséget ezen illeték befizetési feltételeinek a megszabásáért. Óbecsén például egyösszegű befizetés esetén 20 százalékos kedvezmény járt, 12 havi törlesztés esetén nem számolnak fel kamatot, és a leghosszabb fizetési határidőt 36 hónapban határozták meg. Közben azok, akik jogkövető módon építési engedélyt és nem utólagos legalizációt kérnek, legfeljebb hat hónapig fizethetnek, és nem jár nekik kedvezmény egyösszegű befizetés esetén sem.
A polgárok tehát nem éltek az alkalommal, hogy törvényesítsék építkezéseiket, hiszen semmiféle szankció nem fenyegeti őket, mert valószínűleg egyetlen telken sem fognak munkához látni a buldózerek. (Óbecsén erre egyetlen egyszer, 1987-ben volt példa.) Mivel a kataszteri nyilvántartásba vett ingatlanok tulajdonosainak nem kötelező legalizálniuk az épületet, a legalizációra a jövőben is leginkább csak az fog áldozni, aki túl akar adni az ingatlanon, vagy banki jelzáloggal szeretné megterhelni azt.
