2024. november 23., szombat

Rakétából és kilövőkből is hiány van

A jégvédelem továbbra sem működik Szabadkán – Hektáronként tízezer euró a kár a gyümölcsösökben

A múlt héten jégeső pusztított a Szabadka környéki gyümölcsösökben, s a kár ezúttal is tetemes. Nem először mondott csődöt a jégvédelem, de a tavalyi károk után hiába gondolták azt a termelők, de még a városvezetés is, hogy az idei ítéletidőt már felkészülten várjuk be, a jég ugyanúgy elverte a termést, mint az előző néhány évben. A kár azonban nemcsak a termelőket érinti, hanem általában a mezőgazdaságot, és persze minket, fogyasztókat is.

A tavalyi jégverés után például az almát, amit a termelők 30–40 dinárért adtak volna el, a jégverés után 6 dináros kilónkénti áron próbálták eladni, már ami megmaradt belőle. Nemcsak a termelőknek tetemes a káruk, hanem ez kihat a piacra is, hiszen a minőséges árut külföldről hozatják be, amit 120 dináros áron vásárolhat meg a fogyasztó. Éves szinten a termelőket ért kár több millió euró is lehet.

Osztrogonác Simon, a város mezőgazdasággal megbízott tanácsosa elmondta, a múlt hétvégén Királyhalmát és Ludast is elérte a jégeső. A kukorica, búza aránylag kicsi, így a szántóföldi kultúrákban kisebb károk keletkeztek, nem úgy a gyümölcsösökben. Minden almán meglátszik az ütés. A jégeső több száz hektárt érintett, a becslések szerint a hektáronkénti kár tízezer euró.

Nem először fordul elő, hogy a jégeső miatt ekkora problémával kell szembenéznie a termelőknek, ezért is számítottak arra, hogy az idén már működni fog a jégvédelem. A hétvégén azonban bebizonyosodott, hogy az még mindig nem megfelelő, hiába van Szabadka területén 23 jégvédelmi állomás, ebből csupán nyolc működik és bár minden állomáson hat rakétának kellene lennie, állomásonként csupán 1,4 rakéta van, azaz a 130 helyett csupán 58 rakétával rendelkezünk és nincs elég kilövő ember sem.

– Bajmokon, Casnatvéren, Mérgesen, Györgyénben, Tavankúton, Nagyfényen, Ludason és Csávolyban működnek az állomások. Például Királyhalmán is van jégkilövő állomás, csak nincs funkcióban, mert a kilövő ember az ottani csősz volt, ami egyébként nagyon jól működő dolog volt, azonban a köztársasági törvény nem engedélyezi, hogy a munkaviszonyban álló csősz kilövőállomáson is dolgozzon, hanem a munkanélküliek nyilvántartásából kellene alkalmazni embereket, akik egyrészt nincsenek kiképezve, másrészt kétlem, hogy sokan vállalnák, hogy havi nyolcezer dináros fizetésért Szabadkáról utazgassanak Királyhalmára, Bajmokra vagy Csantavérre – mondja a tanácsos.

A jégvédelmi rendszer működtetése, megszervezése, a rakéták beszerzése a Belügyminisztérium rendkívüli helyzetekkel megbízott osztályának a feladata, tehát köztársasági hatáskörébe tartozik, azonban az önkormányzatok anyagilag támogathatják a hatékonyabb jégvédelmet. Szabadka város az elmúlt években milliós összegeket választott ki erre a célra, az idén is 4,7 millió dinárral járult hozzá a jégvédelemhez, azonban abba már nincs beleszólása, hogy az általa nyújtott támogatást az illetékesek mire költik, vagy hogyan szervezik meg a jégvédelmet. Így történhetett az meg, hogy a tavaly nyújtott támogatás ellenére sem működött a jégvédelem, s a jég elverte Csantavért, Noszát és Királyhalmát, sőt kiderült, a Szabadkának vásárolt rakéták felét elvitték Zomborba, a kilövő emberek pedig nem végezték el a dolgukat.

A károk miatt viszont a termelők az önkormányzatot okolják, s egyben a várostól várnak segítséget is, annak ellenére, hogy nincs semmilyen illetékessége. A város csak annyit tehet, hogy támogatja a jégvédelmet, de ez nem kötelessége, s tekintve, hogy a jégvédelem a város területén egyáltalán nem működik, ilyen formában nincs is értelme további milliókat áldozni rá, miközben a termést ugyanúgy elveri a jég. A tavalyi nagy károk után minden érintett arra számított, hogy az idén már odafigyelnek a jégvédelemre, időben bekészítik a rakétákat, s az állomásokon megfelelően kiképzett emberek lövik ki azokat, azonban megismétlődött a tavalyi forgatókönyv. A helyzetet az is nehezíti, hogy a rakétákon kívül más jégvédelmi rendszerünk nincs, és a rakétákat sem lőhetjük ki bármelyik irányba.

– A világban három elismert módszeren alapulnak a jégvédelmi rendszerek. Az egyik a katonai repülőkből szétpermetezett ezüst-jodid, de mivel mi a határsávban vagyunk, a schengeni határ miatt ezt a módszert nem alkalmazhatjuk, ugyanis katonai repülők nem repülhetnek a határsáv 50 kilométeres körzetén belül. A másik módszer a jégvédelmi rakéta, amit Szerbiában is alkalmaznak. Ezek a rakéták úgyszintén ezüst-jodidot tartalmaznak, s aránylag jó módszer, ha tökéletesen működik a rendszer, vagyis ha három állomásról egyszerre lövik a felhőket. Ezek az állomások eleve úgy is vannak felépítve Szabadka város területén, hogy ez lehetséges legyen, azonban jelenleg nincs elég rakéta, nincs kiképzett kilövő és nem lőhetünk a magyar határ felé, amíg nincs egy közös jégvédelemről szóló megállapodásunk velük. Vagyis jelenleg sem észak, sem nyugat felé nem lőhetünk fel rakétákat, márpedig ebből a két irányból érkezik a legtöbb viharfelhő. Van még egy módszer, amit viszont mi is alkalmazhatnánk, ez pedig a hanggenerátor, ami a rezgések által lelassítja az áramlást, így az esőcseppek nem fagynak meg. Információim szerint az, hogy ilyen hanggenerátorral Tavankúttól Királyhalmáig levédjük a határövezetet, nagyjából 120 ezer euróba kerülne, s a rakétákkal együttesen nagyon jó eredményeket érhetnék el a jégvédelem terén.

– Senkinek nem érdeke, hogy ezt az együttműködési szerződést mihamarabb aláírjuk, kivéve nekünk, akik a határövezetben lakunk, ezért nekünk kell ezt megsürgetnünk, s annak, hogy ez eddig nem történt meg, egyedül emberi tényező az oka. Maglai Jenő polgármester most találkozóra hívta a bajsai radarállomás vezetőjét, hogy megbeszéljék, mit lehetne tenni a hatékonyabb jégvédelem ügyében, mert a jelenlegi rendszer nem működik, sőt, ha nem változik a helyzet, akkor más jégvédelmi rendszerek bevezetésén kezdünk gondolkodni, mert ez a helyzet tarthatatlan – jelentette ki Osztrogonác.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás