Országszerte jelentős problémát okoz a gyermekorvoshiány, ráadásul a felmérések szerint a gyermekorvosok jelentős része, közel egyharmada ötvenöt év feletti. Ennek ténye maga után vonja az utánpótlás-nevelés kérdését is, az orvosok közül azonban egyre kevesebben választják ezt a szakosodási lehetőséget. A Zentai Egészségházban jelenleg négy gyermekorvos dolgozik, egy személy esetében pedig éppen folyamatban van a szakosodás. Az intézmény vezetője szerint a munka zavartalanságának fenntartásához legalább még egy gyermekorvosra lenne szükségük. Ennek megvalósulásában azonban egyelőre legfeljebb reménykedni tudnak.
Dr. Dragić Tolmácsy Szilvia, a Zentai Egészségház gyermekorvosa már évekkel ezelőtt eldöntötte, hogy olyan hivatást szeretne választani, amely valamilyen módon kapcsolatban áll a gyermekekkel.
– Nagyon sok pozitív energiát és pozitív visszajelzést kapok azáltal, hogy látom a gyerekeket mosolyogni. A gyerekek őszinték, ha elégedettek, akkor azt ki is mutatják, beszélgetnek, csevegnek, sőt, olykor puszival búcsúznak el, és ez természetesen nemcsak a gyerekeket, hanem a szülőket is elégedettséggel tölti el – fogalmaz a doktornő.
Úgy tűnik azonban, hogy mindez az orvosok többsége számára nem jelent elegendő motivációt, hiszen országszerte mind kevesebben élnek a gyermekorvosi szakosodás lehetőségével, aminek okai a szakemberek szerint sokféleképpen magyarázhatóak.
Dr. Surján Gusztáv, a Zentai Egészségház igazgatója szerint a Zentai Egészségházban jelenleg az előírásoknak megfelelő számú gyermekorvos dolgozik, azaz éppen annyi, amennyit az illetékes minisztérium az intézmény számára meghatározott.
– A normatíva szerint négy gyermekorvossal rendelkezünk, valamint egy fiatal kolléganőnk esetében éppen folyamatban van a szakosodás. Kétségtelen viszont, hogy legalább még egy gyermekorvosra szükségünk lenne ahhoz, hogy a munka zavartalanul, fennakadások nélkül folyhasson – hangsúlyozza az egészségügyi intézmény igazgatója, aki szerint mindezt több tényező is indokolná.
– Ahogyan minden közegnek, úgy a zentainak is vannak olyan specifikumai, amelyek több tényező határoz meg. Az egyik ilyen tényező a környezet. Mivel Zentát négy falu és tanyavilág is övezi, a gyermekorvosoknak a falvakba is ki kell járniuk, és ott el kell végezniük a szükséges prevenciós vizsgálatokat, valamint a védőoltások beadását is. A másik tényező a vonzáskörzet, a tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy a bánáti gyermekorvosi ellátás szükségessé teszi, hogy a betegek olykor Zentára látogassanak, aminek következtében a bánáti betegek egy részét is a zentai gyermekorvosok látják el. A harmadik ilyen tényező a középiskolák ittléte, a középiskolák tanulói ugyanis annak ellenére, hogy máshol van a választott orvosuk, az esetek túlnyomó többségében a zentai gyermekgondozóban jelentkeznek egészségügyi ellátásra, hiszen egész héten itt tartózkodnak, sőt, sokan itt is laknak, Zentán. A negyedik tényező pedig az adminisztráció, mivel a gyermekorvosokra óriási mennyiségű adminisztratív munka hárul, ami az elektronikus kartonok bevezetésével még tovább növekedett, ráadásul mindez értelemszerűen az effektív gyógyító munka kárára történt – magyarázza dr. Surján Gusztáv.
Országszerte számottevő problémát jelent az utánpótlás kérdése is, a felmérések szerint a gyermekorvosok mintegy egyharmada ötvenöt év feletti. Zentán is ehhez hasonló a helyzet. Az egészségház igazgatója éppen ezért rendkívül fontos feladatának tekinti a megfelelő utánpótlásról való gondoskodást, csakhogy mindez korántsem egyszerű.
– Utánpótlásról mindenképpen gondoskodnunk kell. Az utánpótlásról való gondoskodás azonban nehézségekbe ütközik, abban az esetben ugyanis, ha egy orvost szakosításra küldünk, szembe kell néznünk azzal, hogy abban az időszakban, amíg ez a folyamat tart, egy szakemberrel kevesebb áll rendelkezésünkre ugyanannak a munkamennyiségnek az elvégzésére – vázolja fel a helyzetet dr. Surján Gusztáv, aki szerint a káderhiány nemcsak az orvosok esetében jut kifejezésre, hanem a nővérek esetében is. A nővérhiány szintén óriási nehézségek elé állítja a Zentai Egészségházat, ezzel a problémával azonban sok más egészségügyi intézménynek is szembe kell néznie.
– A nővérhiány nagyon égető problémát jelent számunkra. Az ún. kapitációs rendszer értelmében minden orvosra egy nővér jut, akivel csapatban dolgozik. Abban az esetben viszont, ha egy nővér szabadságra megy, vagy netán megbetegszik, a munkánk zökkenőmentességét már csak óriási nehézségek árán tudjuk fenntartani. A foglalkoztatottak számát ráadásul semmilyen módon nem tudjuk növelni, hiszen a létszámstoppal megkötötték a kezünket. Éppen ezért a nyugdíjba vonuló vagy elvándorló nővérek helyettesítése is óriási akadályokba ütközik, hiszen minden egyes újonnan alkalmazásba kerülő személy felvételéhez külön minisztériumi engedély szükséges, ezt az engedélyt rendkívül nehéz megkapni – hangsúlyozza az igazgató.
Zentán és környékén lenne elegendő megfelelően képzett szakember, hiszen az Egészségügyi Középiskolában igen magas színvonalú oktatás folyik. Ám mivel a fiatalok csak bonyolult eljárások után tudnának munkába állni, feltéve, ha egyáltalán munkába tudnának állni, sokuk számára nem marad más kiút, mint a külföldi munkavállalás és az elvándorlás lehetősége.
– Különösen a nővérek vándorolnak nagy számban külföldre, és azt gondolom, hogy a tízszázalékos fizetéscsökkentés még rosszabb irányba fogja majd fordítani ezt a dolgot – figyelmeztet dr. Surján Gusztáv, a Zentai Egészségház igazgatója.
