Tizenkét lovassal augusztus 6. és 12. között ötödik alkalommal szervezik meg a Bácskai Lovastúrát, amelynek útvonala a bácskai róna mellett az idén már kiterjed a bánáti pusztára is.
Az adai Illés Ferenc és Gyarmat István szervező emiatt új nevet is adott a vállalkozásnak, ami így lett 5. Lovastúra. Bár lehetne bácskai-bánáti vagy a négy Tisza-híd lovastúrájának is nevezni. A lovasok ugyanis egy hét alatt több mint 300 kilométert lovagolnak végig Bácska és Bánát úttalan útjain, közben áthaladnak mind a négy Tisza-hídon Magyarkanizsától Óbecséig.
Az idei lovastúra biztosan több lesz, mint egyhetes lovaglás, hiszen a szervezők azt is bizonyítani szeretnék, hogy van létjogosultsága a túralovaglásnak Vajdaságban. A Vajdasági Vágta szervezésében is résztvevő két férfi ezért is alakította meg többedmagával a Nyergelj, fordulj lovas rekreáció és hagyományőrző egyesületet, hogy ennek formát adjon.
– Ez nem a lóversenyzésről szól, hanem a lovaglásnak azokról a formáiról, amit mi már évek óta művelünk, és ezt szerettük volna legalizálni – magyarázta Illés Ferenc, az egyesület elnöke. – Heten alakítottuk meg az egyesületet, vannak köztünk hagyományőrzők, túralovasok, úrlovasok, hobbilovasok, bemutatólovasok és versenylovasok, hiszen amatőr versenyeken is részt veszünk, például a Nemzeti Vágtán. Azóta együtt heten nem sok mindent tettünk, de külön-külön mindenki csinálja a saját dolgát. Mi Gyarmat Istvánnal az idén is megszerveztük a lovastúrát. Ami abban különbözik az előbbiektől, hogy nemcsak Bácskában lovagolunk egy héten keresztül, hanem kétszer is átmegyünk Bánátba, a Tisza négy hídját megnézzük Magyarkanizsától Óbecséig. Az egészhez az ötletet az adta, hogy tavaly szakértőként részt vettünk a Magyarország–Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködés Program Határtalan Lovaglás a Duna-Tisza közén című projektum kidolgozásában.
A projektumhoz bennünket kértek fel szakértőként, hogy derítsük fel a terepet. A tavalyi ősz és az idei tavasz arra ment el, hogy körbejártuk Vajdaságot, ahol 25 szállás- és pihenőhelyet találtunk. A lovastúrán nem a kidolgozott útvonalakon fogunk végig menni, hanem egy keresztmetszetét lovagoljuk végig ezeknek az útvonalaknak. A túraútvonalunkon kilenc olyan hely van, ami szerepel a projektumban is. Az őszön úgy nézett ki, hogy csak elméleti síkon fog kialakulni a Határtalan lovaglás a Duna-Tisza közén projektum. Gyakorlatias emberek lévén eldöntöttük, hogy bebizonyítjuk, hogy ezt meg lehet valósítani. A helyszínek valósak, ahol 12 lovast el lehet szállásolni, valamint naponta a 40–45 kilométeres útvonal is lelovagolható. A túránk egyfajta bizonyítéka lesz annak, hogy van létjogosultsága a túralovaglásnak Vajdaságban. Az idei túra útvonalát könnyű volt megszervezni, mert rádolgoztunk majd egy évet a projektum keretében. Ismerősként mentünk ezekre az új helyekre. A hat éjszakai szálláshelyből csak kettő régi, négy teljesen új helyszínt is beiktatunk az útvonalba. Ha bebizonyítjuk, hogy az útvonal belovagolható, akkor arra számítunk, hogy rengeteg lovas jelentkezik, akiknek megszervezhetjük és rendszeresíthetjük a túrákat azon az öt útvonalon, amit kidolgoztunk a projektum keretében – nyilatkozta Illés Ferenc.
A lovastúra lebonyolításában a legfontosabb szerep a túravezetőre, Gyarmat Istvánra hárul, aki egyben az egyesület alelnöke is. A túrán ő vezeti és irányítja a lovasokat.
– A lovasoknak ki kell érdemelni, hogy részt vehessenek a túrán, amelyen három járásmódban lovagolnak. A résztvevőnek nem csak lovagolni kell tudni, hanem viselkedni is, vagyis irányítani a lovat csapatban. Ez formációs lovaglás, ahol távolságot kell tartani és nem lehet össze-vissza rohangálni – közölte Gyarmat István. – A túrán sokat megyünk közúton, ahol nem lehet játszani, mert forgalomban lovagolunk. Ha elrendelem, hogy lépésben vagy ügetésben megyünk, vagy egyes oszlopban, akkor úgy kell menni. Ezt tudni kell minden lovasnak. A túra elején beosztom a lovak helyét a menetoszlopban, ahol két-három nap után lovas nélkül is tudják a helyüket. A kitartás is fontos, mert csak azt tudja ezt végigcsinálni, aki kitartó, mivel naponta kell nyeregbe szállni és 40–45 kilométert lelovagolni. Bár a túra nem lesz nehéz, mert gyakorlott lovasok vesznek részt rajta, akiket jól ismerek, mert az én lovasaim, az új útvonal pedig mindenki számára kihívás lesz. A csapat fele saját lován lovagol, a másik fele az én lovaimon száll nyeregbe.
A szálláshelyeken mindenki úgy száll meg, ahogyan szeret, lehet sátorban és az épületben is. Az idősebbek inkább az épületben szeretnek aludni, a fiatalok a sátorban. A lovasok között fele-fele arányban vannak lányok és fiúk. A résztvevők fele egyébként kiskorú – mondta a túravezető, akitől megtudtuk, augusztus 9-én részt vesznek a bácsföldvári lovastalálkozón is, ahol a túrázók közül ifj. Gyarmat István és Kubik Patrik csikósbemutatót is tart. A túrázókat a túravezető felesége, Gyarmat Szilvia autóval kíséri és szállítja utánfutóval a sátrakat és a lovasok személyes holmijait. A lovastúrát ötödik alkalommal kíséri és dokumentálja az adai Mihalek György operatőr.
A lovastúra útvonala: augusztus 6. – Ada (Gyarmat-istálló, Gyarmat-tanya), Zentai lovastanya, Zenta, Szanád, Firigyháza (szállás: Knežević-tanya); augusztus 7. – Firigyháza, Törökkanizsa, Adorján, Orom, Csantavér (sz.: Börcsök-tanya); augusztus 8. – Csantavér, Topolya (Kinga-tanya), Kishegyes (sz.: Cékus-istálló); augusztus 9. – Kishegyes, Radičević, Bácsföldvár (sz.: Gucunski-istálló), augusztus 10. – Bácsföldvár, Törökbecse, Aracsi pusztatemplom, Beodra (sz.: Szemler Róbert); augusztus 11. – Beodra, Bocsár, Szaján, Hódegyháza (sz.: Bajúsz-tanya); augusztus 12. – Hódegyháza, Padé, Ada (Gyarmat-istálló).
A túrán résztvevő lovasok: ifj. Gyarmat István, Gyarmat István, Bátori Csillag, Tóbiás Vivien, Illés Ferenc (Ada), Kubik Patrik (Topolya), Kaszás Tekla (Ausztria), Cékus Lenke (Kishegyes), Kiss Zoltán (Péterréve), Branislava Rakić (Bácsföldvár), Pátyerkó Adrianna, Pátyerkó Gyula (Mohol).
