Hogyan kössünk alkut a rendőrséggel?

– Biztos úr, igaza van, nem engedtem át a járókelőt a gyalogátkelőnél. Ugye a lehető legkisebb büntetést kapom majd? – habár sokan így képzelik, az augusztus 20-án életbe lépő Megegyezés a szabálytalanság elismeréséről nevet viselő, a Biztonságos közlekedésről szóló törvény részét képező rendelet a valóságban nem így valósul majd meg. Hol, mikor és kinek kell beismerni a szabálytalanságot?

Mely büntetések esetében van erre lehetőség és a büntetőpontok száma is csökkenhet? Mindenki élhet ezzel a lehetőséggel? Ha nyolc napon belül fizetünk, akkor a szabálysértési rendelvénynek köszönhetően a „kialkudott” pénzbüntetés felét kell csak befizetni? Ezekre a kérdésekre gyűjtöttük össze a válaszokat, hiszen amennyiben tisztában van a lehetőségekkel, pár ezer dinár és akár a vezetői engedély is a zsebében maradhat...

A szerbiai belügyminisztérium döntése értelmében augusztus 20-tól a Biztonságos közlekedésről szóló törvény 332-es cikkelye alatt felsorolt büntetések esetében lehet majd alkut kötni a rendőrséggel. Ezek azok a szabálysértések, amelyekért 6000 és 20 000 dinár közötti a büntetés, s emellett büntetőpontok és a jogosítvány bevonása is kiróható az elkövetőre. Ebből azonnal kiderül, hogy a szabálysértési rendelvénynek ezekben az esetekben semmilyen szerepe nincs, mivel azt csak a 3000 és 5000 dinárt „érő” helyszíni bírságok esetén lehet alkalmazni.

A 332-es cikkely alatt felsorolt szabálytalanságok közül a leggyakoribbak:

– egyirányú utcában, a forgalom irányával ellentétes közlekedés

– a gyalogátjárónál a gyalogos elsőbbségének megtagadása

– lakott településen a megengedett sebesség 21 és 50 km/h közötti sebességgel történő túllépése

– lakott településen kívül a megengedett sebesség 41 és 60 km/h közötti sebességgel történő túllépése

– vezetéskor 0,5 és 1,2 ezrelékes véralkoholszint

– lejárt érvényességű regisztrációs matricával való közlekedés

– hat hónapnál kevesebb ideje lejárt jogosítvány

– ha a próbaengedéllyel rendelkező egyén 23 és 5 óra között a volán mögött ülve részt vesz a közlekedésben

Augusztus 20., vagyis a rendelet életbe lépése után mindazok egyezkedhetnek a szabálytalanság elismeréséről a rendőrséggel, akik ez év március 1-je, vagyis az új közlekedési törvény életbe lépése után szabálytalankodtak, s akiknek az ügyében még nem született jogerős bírósági ítélet. Egyes szerbiai tájékoztatási eszközök értesülései szerint azok is próbálkozhatnak a megegyezéssel, akik március elseje előtt követték el a szabálytalanságot, mivel valószínűnek tűnik, hogy a rendőrség nem zárkózik majd el a megbeszélésektől.

„A megegyezés csak azokkal a sofőrökkel jöhet létre, akiket az elmúlt egy évben jogerősen nem ítélték el közlekedési szabálytalanság miatt” – nyilatkozta a rendelet ismertetésekor Vladimir Rebić, a közlekedési rendőrség igazgatóságának vezetője, aki hozzátette, „azért esett a választásunk a 332-es cikkely alatt felsorolt szabálysértésekre, mert ezekből van a legtöbb, s ez tűnt a legjobb választásnak, hogy kiderüljön, hogyan fog majd működni ez a rendszer.”

A BÜNTETŐPONT NEM ALKU TÁRGYA

Miután tiszta képet kaptunk arról, hogy kik élhetnek ezzel a beismerésen alapuló megegyezéssel, illetve kik nem, s az is kiderült, hogy mely büntetések esetében lehet majd „egyezkedni” (nem soroltuk fel az összeset, de akit a rendőr szabálysértésen kap, az látni és hallani is fogja, melyik cikkely alapján találták vétkesnek), így már csak a legfontosabb maradt hátra: hogy fog ez kinézni a gyakorlatban, hol, mikor és kinek kell beismerni a szabálytalanságot?

A közlekedési rendőr megállítja a vétkes sofőrt, elkészíti jegyzőkönyvet, amelyet annak a közlekedési rendőri hivatalnak küld el, amely illetékes azon a területen, ahol a szabálytalanság történt. Ezután a hivatal jogi osztálya a jegyzőkönyv alapján kérelmet nyújt be a szabálysértési bíróságnak az eljárás megkezdésére. Amikor a bíró mindent leellenőrzött, s úgy látja, hogy a kérelem megalapozott, akkor meghozza a döntést a szabálysértési eljárás elindításáról. Elméletileg ekkor a sofőr már egyezkedhet a közlekedési rendőrséggel, azonban gyakorlatban ez biztosan nem fog működni, mivel a szabálysértést elkövető nem tudja, mikor indult meg az eljárás ellene. Emiatt meg kell várni, hogy a bíróság kiküldje a szabálysértési eljárás megindításáról szóló döntést, s innentől már, mivel vádlottként szerepel, személyesen vagy akár az ügyvédje jelenlétében elmehet a rendőrségre, ahol megegyezhet a szabálytalanság elismeréséről. A rendőrségen a vádlott a tárgyalásokért felelős tiszttel beszéli meg a lehetőségeket, aki a belügyminisztérium nyilvántartásából kikeresheti, hogy az elmúlt egy évben a vádlott ellen a közlekedési szabályok megsértéséért született-e jogerős bírósági ítélet. Aki ellen igen, annak kár próbálkoznia, a rendőrség nem fog vele egyezséget kötni.

A megegyezés tárgyát csak a büntetés összege és a járművezetői engedély bevonásának időtartama képezheti, a szabálysértésért járó büntetőpontok összege – annak ellenére, hogy a törvény nem tiltja az erről szóló egyezkedést – nem csökkenthető. „Mivel a 332-es cikkely alatt felsorolt szabálytalanságokért 6000 és 20 000 dinár közötti összeget kell fizetni, elsősorban a legkisebb, vagyis a 6000 dináros összeg befizetése szerepel majd a megegyezésben. Azokban az esetekben, ahol a törvény a vezetői engedély 30 napos bevonását írja elő, a szabálysértőknek ezt elengedjük, vagyis nem maradnak jogosítvány nélkül” – nyilatkozta Rebić.

AMI MÉG FONTOS

Az is élhet a megegyezéssel, aki egyidejűleg több szabálysértést is elkövetett, azonban az is megtörténhet, hogy a rendőrség a három szabálytalanság közül kettő esetében hajlandó a megegyezésre, a harmadikkal kapcsolatban pedig a döntést átengedi a bíróságnak. A megegyezésről szóló dokumentumot a rendőrség az illetékes szabálysértési bíróságnak küldi, amely kitűzi a tárgyalás időpontját, amelyet akkor is meg lehet tartani, ha csak a vádlott van jelen, s se az ügyvédje, se a rendőrség képviselője nem jött el. Ellenben ha a vádlott nem jelenik meg, s a távolmaradását nem igazolta, akkor a bíróság úgy tekinti, hogy elállt a megegyezéstől. A megegyezés egészen a bírósági ítélet megszületéséig létrejöhet, azonban a rendőrség figyelmezteti a vétkeseket, hogy amennyiben a bírósági tárgyalás kései szakaszában születik meg a megegyezés, akkor nem lesznek annyira elnézőek, mintha a legelején történt volna meg a szabálytalanság beismerése. Lényeges még, ha a bíróság elfogadja a sofőr és a rendőrség megegyezését, egyik félnek sincs később joga fellebbezni.