A szabadkai dr. habil. Nyers József a Botka Imre-díj 2014. évi díjazottja. A Magyar Mérnöki Kamara Gépészeti Tagozata Botka Imre-díját olyan gépészmérnökök kaphatják meg, akik nehéz körülmények közt kiemelkedő színvonalú, a világpiacon versenyképes megoldást tartalmazó mérnöki alkotást hoztak létre, s ezen alkotás elméleti hátterét tudományos színvonalú kutatásokkal alapozták meg.
A díjat a bácsföldvári születésű Botka Imréről (1906–1972) nevezték el, aki a budapesti Ganz-gyárban volt mérnök, főkonstruktőr, és akit az egyik müncheni professzor nevezett el tisztelete jeléül a magyar fogaskerékkirálynak. Tehát a vajdasági származású jeles konstruktőrről elnevezett elismerést az idén vajdasági szakember kapta. A díj átadása csütörtökön volt Kaposváron, egy tanácskozás keretében, amelyen dr. Nyers József is tartott előadást Hőszivattyú és hőszivattyús hűtő-fűtő rendszerek és teljesítménytényezőjük címmel.
Nyers József számára már kisgyermekkorától nyilvánvaló volt, hogy gépészmérnök lesz, általános iskolában kedvenc tantárgya a fizika volt. A műszaki középiskola elvégzése után az újvidéki Műszaki Tudományok Kara gépészeti szakán végzett, itt szerzett magiszteri titulust, a doktori munkája témájául a hőszivattyút választotta, érdekelte ez az energiatakarékos megoldás. Az első hőszivattyút 1982-ben készítette, helyezte üzembe Szabadkán, és ez mind a mai napig működik. A hőszivattyúk a megújuló energiaforrások hőenergiáját származtatják vissza az épületek fűtésére, illetve a folyamat megfordítható, és e hőszivattyúk az épület hűtésére is szolgálhatnak A legmegfelelőbb hőforrás-hőnyelő a föld talaja. Mint a tanár úr magyarázta, a Föld magmájában nukleáris folyamatok játszódnak le, állandóan hő termelődik, és mielőtt ez távozna a világűrbe, egy kis részét visszatartják, ezt használják fel a hőszivattyúk révén az épületek fűtésére. E rendszernek köszönhetően ugyanis 1 kWh villamos energiával 2-3 kWh hőt nyerünk a talajból. Az épületben 3-4 kWh fűtő hő jelenik meg. A hőszivattyú alkalmazása esetében a lényeg épp ez energiai hatékonyság, éppen ezért terjedt el az épületek – családi házak, intézmények – esetében Szabadkán és környékén, de Vajdaság más részein is. Villamos energia felhasználása esetén 60–70 százalékos az energiamegtakarítás, a gázmotor meghajtású hőszivattyúnál akár 90 százalékos is lehet.
Dr. Nyers az elmúlt harminc évben állandóan foglalkozott a hőszivattyúk, a hűtő- és fűtőrendszerek fejlesztésével. A Botka Imre-díj odaítélésekor az e téren végzett tudományos kutatást, az elméleti megalapozottságot is figyelembe vették. A másik témakör, amellyel a szakember foglalkozik, az az épületek hőszigetelésének optimizálása, vagyis, milyen vastagságúnak kell lennie, hogy gazdaságosak legyen.
Szakmai, tudományos pályájáról mindenképp meg kell említeni, hogy Nyers József 1978-ban került a szabadkai Műszaki Főiskolára. Itt tanárként dolgozott, igazgatója is volt a felsőoktatási intézménynek. Ez év őszétől itt nyugalomba vonult, viszont három magyarországi felsőoktatási intézményben – a Budapesti Műszaki Egyetemen, az Óbudai Egyetemen és a gödöllői Szent István Egyetemen – a doktori iskolákban a doktoranduszképzésben vesz részt. Megszerezte a dr. habil. címet. Több tudományos cikket publikált. Ő az elnöke a Vajdasági Magyar Mérnökök és Műszakiak Egyesületének.
