A Temerini Rádiót 1971-ben alapították, a település és a rádió ez alatt az idő alatt összenőtt, a lakosok naponta megtárgyalják a média által sugárzott híreket, olyan fontos, friss információkat tudhatnak meg a környékkel kapcsolatban, amelyekről máshol nincs hír. A magánosítási folyamat azonban könyörtelen, úgy tűnik, a Temerini Rádió sem maradhat ki ebből. Nagy kérdés, sikerül-e olyan magánosítási modellt találni, aminek köszönhetően megtarthatnák a kétnyelvű műsort, és a jelenleg megszokott programsémát.
A Temerini Rádió 43 éve működik, két nyelven sugároz műsort, de nagy kérdés: meddig.
Milovan Balaban, a temerini községi tanács oktatási megbízottja elmondta a Magyar Szónak, az új községi hatalom már megtette az első lépéseket a Temerini Rádió magánosításáért.
– Mint tudják, elfogadták a médiáról szóló új törvényt, amely előírja, hogy csak a közszolgálati médiumok maradhatnak állami tulajdonban, a többit azonban jövő év júniusáig privatizálni kell. A nemzeti kisebbségeknek, valamint a koszovói szerbeknek jogukban áll médiát alapítani. Tehát, az új törvény értelmében, a Temerini Rádiót magánosítják, ezt természetesen már sokkal előbb megtehették volna, kicsit késik az egész folyamat. Most olyan helyzetben vagyunk, hogy nem halasztgathatjuk már többé a magánosítást. Abban reménykedünk, hogy ez a rádió megmarad, mert a helyi lakosság érdekében lenne, ha nem szűnne meg, hiszen egy helyi híreket sugárzó rádióról van szó. Temerinben a lakosok egyharmada magyar nemzetiségű, a rádió pedig szerb és magyar nyelven sugároz műsort, ezért különösen értékes. A községi hatalom azt szeretné, hogy a magánosítás után is megmaradjon kétnyelvűnek a rádió, és ennek érdekében mindent megtesz – mondta Milovan Balaban.
A magánkézben működő rádióknak azonban kevés érdekük fűződik a többnyelvű műsor sugárzásához, hiszen pénzügyileg nem kifizetődő.
– Ez nagy problémát jelenthet, egy olyan időszak következik, ahol a piacgazdálkodás szabályai érvényesülnek. Meglehetősen nagy mozgástere van annak, aki megvásárolja a rádiót, nagyjából úgy működtetheti, ahogyan az neki megfelel. A Temerini Rádiót 1971-ben alapították, 43 éve működik helyi médiaként, a községi hatalom mindent megtesz annak érdekében, hogy valami módon megmaradjon. Azt nem tudom elképzelni, hogy ennyi év után megszűnjön. Itt, Temerinben egymás mellett élnek a szerbek és a magyarok, az iskolákban is sok a magyar és a szerb osztály, két helyi lap működik, az egyik szerb nyelven, a másik magyar nyelven jelenik meg, ez a jelenünk és a jövőnk is. A helyi médiapolitikát is ennek tükrében kell alakítani – magyarázta Balaban.
Az új médiatörvény azonban egyértelműen kimondja, az önkormányzati tulajdonban működő médiát magánosítani kell, miért nem kezdték el idejében a privatizációt?
– Meglehetősen zavaros a helyi rádió működése. A temerini községben októberben hatalomváltás történt, a Szerb Haladó Párt és koalíciós partnereik átvették a hatalmat. A magánosítást két hónapja már kötelesek lettek volna megkezdeni a volt hatalom képviselői, de nem tettek semmit. A Temerini Rádió a Művelődési Tájékoztatási Központ kereteiben működött. A magánosítási folyamat ebből kifolyólag meglehetősen zűrös, egyrészt megértjük az előző hatalmat, mert nehéz megoldani, de ettől függetlenül meg kell oldani. Mi elkezdtük a magánosítási folyamatot, minden a törvényes keretek között zajlik. Megpróbáljuk a rádiót különválasztani, ily módon a Művelődési Tájékoztatási Központ a község tulajdonában maradna, és továbbra is a kultúrával és a művelődéssel foglalkozna, a rádiót pedig privatizálnánk. Egyelőre még nem tudni, ki vásárolná meg, ez a jövő évben kiderül. A községi hatalom megtesz mindent annak érdekében, hogy a rádió munkásai is megőrizzék állásaikat, de többet nem mondhatok erről a folyamatról, mert nem nyilvános – hangsúlyozta Balaban.
Az előző hatalom tisztában volt a Temerini Rádió helyzetével, Gusztony András, Temerin volt polgármestere elmondta, ő személyesen úgy volt vele, hogy aki időt nyer, az életet nyer.
– A Temerini Rádió 2006-ban megmenekült a magánosítástól, akkoriban több rádiót is privatizáltak, aztán a kutya sem ugatta meg egy jó ideig, pedig azóta 8 év elmúlt. Akkoriban ugyan bíráltuk azt a döntést, hogy a Temerini Rádiót beolvasztották a Művelődési Tájékoztatási Központba, de azután beláttuk, hogy jó dolog volt, mert sikerült eddig megmenteni vele a rádiót. Kapcsolatban voltunk a Futaki Rádióval és a Kiszácsi Rádióval is, valamint az újvidéki önkormányzattal, ők kérték a Magánosítási Ügynökséget, mondják meg, hogyan lehet magánosítani egy olyan rádiót, mint a temerini, amelyik nem jogi személy. Erre továbbra sincs magyarázat, mert mit privatizálnak? A rádiónak semmije sincs, a hullámhossz is csak egy ideig működik, azután lejár. A vagyon a Művelődési Tájékoztatási Központé. Amíg polgármester voltam, én kivárásra játszottam. Felmerült az a megoldás is, hogy a Magyar Nemzeti Tanács is magánosíthat, de Temerinben, ahol a lakosság csupán 25 százaléka magyar, ez nem valószínű, mert mi lesz a szerb műsorral? Ez a megoldás sem volt életszerű, mint ahogy Szabadkán és Topolyán sem az. Az új községi hatalom nagyon gyorsan nekilátott az egésznek, szétválasztották rádiót és a Művelődési Tájékoztatási Központot, az egyik vállalatban csak a műsorsugárzási jog maradt meg, a másikba került át minden. El kell dönteni, hogyan osztják szét a vagyont. Létezik egy Művelődési Központ és egy Lukijan Mušicki Művelődési Tájékoztatási Központ, mindkettőnek ugyanolyan összetételű az igazgatóbizottsága. Meglehetősen furcsa lesz a lefolyása az egésznek, egyértelmű, hogy kik szálltak rá a rádióra, a Szocialisták Mozgalma, ők akarják magánosítani. Ezt abból is látni, hogy az itteni elnökük vezette az igazgatóbizottság ülését, holott semmi köze hozzá, mert nem tagja – mondta Gusztony András.
Ha magánosítják a rádiót, az új tulajdonosnak kötelessége öt évig megtartani a kétnyelvű műsort. A törvényben azonban sok „kiskapu” létezik.
– Rádióműsort lehet így is, meg úgy is készíteni, még akkor is, ha tiszteletben tartják a nyelvi arányokat. A rádiónak nagy lemeztára van, lehet engedni magyar zenét, lehet az ihaj-csuhaj, és könnyen eltűnhet a tájékoztatás. Én tényleg abban bíztam, hogy nem lesz magánosítva, vagy ha igen, akkor a foglalkoztatottak elkapják a rádió részvényeit, és egy minimális létszámmal a Központon belül tudják működtetni, projekt alapon finanszírozni. A jelenlegi döntésekben rengeteg törvénytelenség van, de azért azt tudjuk, ki gyakorolja most a hatalmat Szerbiában, sok jóra nem számíthatunk. Ha tényleg oda jutunk, hogy magánosítják a rádiót, akkor nem zárható ki azt sem, hogy végül valamelyik helyi civil szervezeté legyen – magyarázta Gusztony.
Branislav Zukić, a Temerini Rádió főszerkesztője elmondta, jelenleg még a megszokott műsorséma szerint dolgoznak.
– A 2008-ban meghatározott műsorséma alapján működünk, a magyar nyelvű műsor délelőtt 7 órától 13 óráig tart, a szerb nyelvű műsor pedig 13 órától este 20 óráig, illetve 24-ig, de van olyan nap is, amikor délelőtt szerb és magyar műsorok váltakoznak. A műsorban a leghallgatottabb az informatív program, valamint a helyi témákkal foglalkozó műsor, de ezen kívül művelődési és zenei műsorokat is sugárzunk. A rádió nagyjából úgy működik, ahogyan az ország többi médiája, nincs többé pénz külön szervezőkre, zenei szerkesztőkre, az újságírók több munkát látnak el. Az újságíró feladata, hogy terepre járjon, a szerkesztőségben előkészítik az anyagot, bevágják, zenei lejátszólistákat készítenek. Ezt nem panaszkodásként mondom, egyszerűen ez a helyzet. A magyar szerkesztőségben két állandó munkahellyel rendelkező újságíró dolgozik, és egy tiszteletdíjas, akinek folyamatosan három havonta hosszabbítjuk a szerződést, a mostani februárban lejár, kérdés, hogy a legújabb köztársasági intézkedések értelmében meghosszabbíthatjuk-e. A szerb szerkesztőségben négy állandó munkahellyel rendelkező újságíró dolgozik, és egy tiszteletdíjas. Rajtuk kívül négy stúdiótechnikus dolgozik. A rádió sokáig a Művelődési Tájékoztatási Központ része volt, ezért a dolgozók az újságírói munka után még a központ műsorainak a szervezésében, előkészítésében is közreműködtek. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az is megtörténhet, az újságíró ugyanazon a napon délelőtt újságírói feladatokat teljesít, délután pedig a központban dolgozik szervezőként vagy házigazdaként – mondta a rádió főszerkesztője.
Az új médiatörvény értelmében azonban, 2015. július elsejétől a rádió nem működhet, ha nem magánosítják. Ha privatizálják, és megmarad, az biztos kihatással lesz a rádió működésére.
– Mivel mi egy intézmény keretében működtünk, abban reménykedtünk, hogy kihagynak bennünket a magánosításból, annál is inkább, mert kétnyelvű műsort sugárzunk. Véleményem szerint – és ebben osztoznak munkatársaim is – a magyar nyelvű műsor nagyon fontos a magyar nemzetiségű helyi lakosságnak. Azt szerettük volna, ha találnak egy olyan modellt, aminek alapján megőrizhettük volna a kétnyelvű műsort, nem csak mi, hanem a többi vajdasági többnyelvű média is. Szerintem a törvény meghozatalakor nem figyeltek oda kellőképpen a nemzeti kisebbségek érdekeire és az anyanyelvük használatára. Időközben Temerinben hatalomváltásra került sor, aminek nincs óriási jelentősége, mert ugyanazok a törvények érvényesek rájuk is és ránk is. A jelenlegi hatalom megpróbál megfelelő megoldást találni a rádió helyzetére, állandó kapcsolatban vannak az országos intézményekkel, remélhetőleg sikerül megfelelő magánosítási modellt találni a Temerini Rádió esetében. Meglehetősen kellemetlen helyzetben vagyunk, mert ha nem magánosítják a rádiót, akkor jövőre, július elsejétől megszűnik a működési engedélyünk. Jelenleg átmeneti időszakban vagyunk, a községi képviselő-testület egy ideiglenes megoldást talált, amíg nem rendeződik a rádió jogi helyzetének a sorsa. A Művelődési Tájékoztatási Központ és a Temerin Rádió különvált, de egyelőre a munkások a központ foglalkoztatottjai. Azért van ez így, hogy ne álljon le a rádió a működéssel, az a lényeg, hogy ugyanaz az adónyilvántartási szám alatt működjön, és ugyanaz a jogi személy maradjon, ilyen módon be lehet indítani a rádió magánosítását. Ha nem találtak volna egy átmeneti megoldást, akkor fennállt volna az a veszély, hogy beszüntetik a rádiót. Őszintén szólva mi azt szeretnénk, ha senki sem vásárolná meg a rádiót, a részvényeket elkapnák a dolgozók, és pályázatokkal, projekt alapú finanszírozással próbálnánk fennmaradni – mondta Zukić.
