Az újvidéki polgármesteri hivatalba a közelmúltban csaknem 45 000 legalizációra váró kérvény érkezett, de feltételezhető, hogy az illegálisan felépített ingatlanok egy részét nem jelentették be, ezeknek száma kb. 20 000 körül alakul. Szerbiában 1 500 000 illegálisan felépített ingatlan van, ebből csak 800 000-et jelentettek be, ami azt jelenti, hogy csak kicsit több mint az 50 százalékára vár a legalizáció.
Az illegális építkezés még most sem fejeződött be, havonta több tucat embert becsapnak, az ingatlanbefektetők nagyjából az emberek hiszékenységét használják ki, a pórul járt embereket kisemmizik, könnyen az utcára kerülhetnek.
Nenad Pejin, a Becsapott Ingatlantulajdonosok Egyesületének az elnöke elmondta lapunknak, az egyesület 2008-óta működik, akkor 22 becsapott emberrel együtt megpróbálták kihajtani az igazságot. Az az ingatlanbefektető, aki becsapta azt a 22 embert, ma a börtönben csücsül, 7 eljárás folyik ellene.
– Én 2012-ben az ügyészségnek és a bíróságnak átadtam 55 becsapott személy esetét, de azóta nem sok ügyet oldottak meg. Ez csak egy kis része azoknak az embereknek, akiket Újvidéken becsaptak az ingatlanbefektetők – magyarázta Pejin. Hozzátette: az összegyűjtött adatok alapján jelenleg Újvidéken 70 lelkiismeretlen ingatlanbefektetőt tartanak nyilván, ők mindannyian törvénytelen módon tulajdonították el a polgárok ingatlanjait, csaltak, hazudtak, loptak komolyabb következmények nélkül.
– Sajnos, a lista havonta bővül, mert az egyesületbe folyamatosan jelentkeznek a becsapott polgárok. Sokan másoktól hallották, létezik egy olyan egyesület, amely a becsapott ingatlanvásárlóknak megpróbál segíteni, és eljönnek segítséget kérni. Egyet szeretnék letisztázni: én nem ígérek senkinek semmit, nem biztos, hogy segíthetek. Az emberek sokszor tanácsot szeretnének kérni, hogy mit tegyenek, fogadjanak ügyvédet, vagy másfelé forduljanak segítségért. Én nem ajánlom, hogy ezért ismeretlen ügyvédet fogadjanak, az a legjobb, ha a becsapott személy olyan ügyvédet vagy jogászt talál, akit személyesen ismer, és aki őszintén kiáll az ügyért. Nagyon sok ügyvéd a szerencsétlen emberek baján próbál meggazdagodni, számukra nem az a legfontosabb, hogy segítsenek, hanem hogy jól járjanak. Nagyon sokat jártam a bíróságra, és sok mindent láttam. Az ügyvédek sok esetben a kliensek háta mögött megállapodnak a bíróval. Olyat is láttam, hogy egy károsult hölgy minden bírósági tárgyaláson jelen volt, sok információt elmondott a bírónak, aztán amikor átnéztem a jegyzőkönyvet, volt mit látni. Egy szavát sem jegyezték fel – magyarázta Pejin.
A Becsapott Ingatlantulajdonosok Egyesületének elnöke elmondta, idővel belátta, hogy egyfelől a bíróság és az ügyészség, másfelől pedig az ügyvédek saját érdeküket helyezik előtérbe. Sokszor tapasztalta, hogy a bírósági eljárások során szemet hunynak a legfontosabb bizonyítékok előtt, vagy egyszerűen nem veszik figyelembe a tényeket. A lelkiismeretlen ingatlanbefektetők és az ügyvédek mellett a becsapásokban nagy szerepet játszanak a bankok is. Az ingatlanbefektetők ugyanis sok helyen azt csinálják, hogy becsapják a háztulajdonosokat, magukra íratják házukat, majd jelzálogot vesznek fel a bankban a házra és a telekre. Ekkor a banktól egy ingatlanfelbecsülő jön ki a helyszínre, hogy felmérje, mennyit ér a ház vagy a telek. Oláh András esetében a telek kb. 70 000 eurót ért, de az ingatlanbefektető a banktól 200 000 eurós jelzálogot kapott, a valódi érték majdnem háromszorosát.
Oláh András 4-5 évvel ezelőtt segítséget kért a Becsapott Ingatlantulajdonosok Egyesületétől, mert gondjai voltak egy ingatlanbefektetővel. Oláh és még három, Kiss Ernő utcai háztulajdonos szerződést kötöttek B. B. befektetővel. A szerződésben a többi között az állt, megengedik a befektetőnek, hogy a nevére átírják a házakat a kataszteri hivatalban, és a befektető rendelkezhet az ingatlanjaikkal. Ez nagy hiba volt a tulajdonosok részéről. Mindennek tetejébe a szerződéseket ingatlancseréről kötötték meg, ami már magában jogilag érvénytelen, az állt benne, hogy a házukért cserébe lakásokat kapnak, ha felépül az épület. Oláh András elmondta a lapunknak, könnyen megtörténhet, hogy öregkorára az utcára kerül.
– Egy meleg őszi napon 2007-ben kint ültem az udvaron, a kaput nem zártam, B. B. egyszerűen bejött az udvaromba, előadta, hogy ő kicsoda, és mivel foglalkozik. Elmondta, szeretné megvásárolni ezt a házat, mert itt szeretne épületet építeni. Akkoriban a ház nemcsak az én nevemen volt, hanem a testvéreimmel osztoztam a rajta, és mondtam, velük is meg kell hogy egyezzen. Persze azt mondta, az nem gond, ő az én részemért 75 négyzetmétert kínál, és nekik is annyit ad majd a tervezett tömbházban.. Nagyon megörültem, mert már régen szerettem volna megszabadulni a közös tulajdonú háztól. A befektető egy idő után valóban megegyezett a testvéreimmel, ezután elmentünk az ő ügyvédjéhez. Novemberben elkészült a szerződés, közben az ügyvédje már azt ígérte, hogy jövő télre a lakás melegéből nézhetem a havazást az ablakon át. Sajnos egy ingatlancseréről kötöttünk szerződést, amellyel én felhatalmaztam a befektetőt, hogy magára írathatja a házamat. Ettől függetlenül, én követeltem, hogy ha már ingatlancseréről van szó, adjon helyébe más ingatlant, ne én húzzam a rövidebbet, ha nem fejezi be idejében az épületet. Először egy 42 négyzetméteres lakást kínált a Heréskertben, el is vezetett engem oda, de akkor még nem tudtam, hogy az nem az ő lakása. Aztán elmentem a telekkönyvi hivatalba, ahol kiderült, hogy nem is az ő lakása. Amikor én ezt fölróttam neki, akkor egy házat kínált fel Turiján, de ezt nem akartam elfogadni. Ezek után nagyon gyanakvó lettem, és elmentem a Becsapott Ingatlantulajdonosok Egyesületébe, ott Pejin úr ajánlott egy ügyvédet. Ennél az ügyvédnél találkoztunk 2009-ben B. B. ingatlanbefektetővel és az ő ügyvédjével, arra kértek, ne indítsak pert ellenük, de akkor már nagyon elegem volt az egészből, és pert indítottam. Nyolc tárgyalásunk volt, de B. B. egyszer sem jelent meg. A tárgyalásokon úgy éreztem, hogy a bíró összejátszott a befektető ügyvédjével és a bank képviselőivel is, mert amikor én akartam hozzászólni a tárgyaláshoz, azonnal leintettek, hogy az nem fontos, és aztán az én ügyvédem is csak csitított. Gondoltam magamban, akkor minek vagyok én itt. Úgy éreztem, hogy ennek nem jó vége lesz, de ettől eltekintve megnyertem a pert, aminek értelmében visszavezethettem a házat az én nevemre. Amikor elmentem a telekkönyvi hivatalba, akkor kiderült, hogy a ház jelzálog alatt van, az ingatlanbefektető 200 000 eurós jelzáloghitelt vett fel a házra, tehát annyival volt terhelve a házam. Ezután elmentünk az ügyvéddel a bankba is, mondtam, nem én vettem fel a hitelt. Sajnos, azt a választ kaptuk, hogy őket nem érdekeli a név, a jelzálog a házon van, a ház pedig az ő nevén volt, amikor felvette a hitelt, ha akarom, fizessem én ki az összeget. Ez a helyzet most is, az ügyvéd azt ajánlotta, ne is nagyon keressem az igazamat, mert a bank minden pillanatban eladhatja a házat – panaszolta Oláh András.
A pórul járt telepi férfi az ingatlan befektetőt feljelentette a rendőrségen is, azóta több felügyelő is dolgozott az ügyön. Egy alkalommal, amikor bírósági tárgyalásra hívták, az ügyön dolgozó bíró azt mondta Oláh Andrásnak, letartóztatták B. B. ingatlanbefektetőt, börtönben ült két-három napot, közben más bíróhoz került az ügye, ő pedig szabadlábra helyezte. Az Oláh András és B. B. között megkötött ingatlancseréről szóló szerződést a bíróság semmisnek ítélte, amely szerint B. B. nem volt jogosult az ingatlan eltulajdonítására, ennek ellenére a jelzálogot nem törölte a bank.
Oláh András mellett az utcában még két személyt becsapott az ingatlanbefektető, ehhez hasonló módon. A két háztulajdonos beperelte a bankot a jelzáloghitel miatt, de sajnos ennek ellenére, a két ingatlan esetében a bank elárverezte a házakat, és láss csodát, egy ügyvéd vásárolta meg, méghozzá jóval a valódi érték alatt. A bank ingatlanfelbecsülője 15 000 euróra becsülte fel az egyik háztulajdonos házát, az ügyvéd a két házért kb. 40 000 eurót fizetett. A szóban forgó becsapott háztulajdonosok most saját házaikban, albérlőként élnek, havi 50 eurót fizetnek az új tulajdonosnak, az ügyvédnek.