A borfogyasztás sokat változott az elmúlt évtizedek alatt, egy fiatal bácsfeketehegyi borász szerint ma már a minőség is igencsak számít. A mezőgazdaságunk alultámogatott, de ezen belül a szőlészet különösképpen az. A tavalyi nagyon rossz év volt, az idén viszont kimagaslóan szép termésre számítanak a szőlészek.
Igen magas a szőlő cukortartalma
Hamarosan itt a szüret, és nagyon úgy tűnik, hogy a tavalyi rossz év után most igazán jó termésre számíthatnak a szőlészek. Ezen a véleményen van a bácsfeketehegyi Fekete Andor is, aki tíz éve vezeti a családi szőlőst, és készít jófajta borokat. Amint megtudtuk tőle, családja már több generáció óta foglalkozik szőlőtermesztéssel.
– Megboldogult nagymamámmal sikerült 5 generációra visszavezetni, hogy mindig is volt szőlő a család birtokában. Nem főállásként, de mellékesként mindig foglalkoztak vele. Én 2005-ben vettem át, édesapám halála után. Akkor még csak töredéke volt annak, ami most van. Jelenleg egy hektáron gazdálkodunk, akkor még ennek egyharmada volt meg. Úgy voltam vele, hogy ezt az örökséget tovább kell vinni, de nemcsak tovább vinni, hanem fejleszteni is kell. Ennek kulcsát nemcsak a terület növelésében láttam, hanem a minőség javításában is. Nagyon sokat kellett változtatni a korábbi évtizedekhez képest, mert sokat fejlődött a borfogyasztás kultúrája. Követni kell a bortrendeket, a piaci igényeket. Ma már nem lehet azt megcsinálni, amit száz évvel ezelőtt: volt háromfajta szőlő, azt egybe leszüretelték, és olyan lett a bor, amilyen. Abban az időben inkább az alkohol fogyasztására fektették a hangsúlyt, ma viszont az emberek igénylik a változatosságot és a magas minőséget. Épp ezért folyamatosan azon dolgozunk, hogy megtartsuk az előző évek sztenderdjét, illetve meghaladjuk azt.
Milyen szőlőfajtákkal dolgoznak?
– Én egy harmincéves telepítést vettem át, ahol megtalálható volt néhány régi nemes fajta, a többi között a kékoportó és az olaszrizling. Ehhez hozzátelepítettem a kékfrankost, ami egy nagyon jó fajta, minden talajon megtalálja a helyét, és kiszámítható mennyiséget és minőséget produkál. Emellett telepítettem merlot-t is, amit ma már igényelnek a borfogyasztók.
Említette, hogy egy hektár szőlejük van. Szeretnék-e ezt bővíteni?
– Úgy vagyok ezzel, hogy akkora területet vállaljunk, amekkorát mi meg tudunk művelni. Hiszen csak így tudjuk biztosítani azt a magas minőséget, amit a fogyasztóink elvárnak tőlünk. Ezért mi felügyeljük a metszéstől a szüretig az egész folyamatot.
Szép szüretre számítanak az idén a szőlészek
Még egy nagyon keveset szeretnénk hozzátelepíteni, de lassan elérjük azt a szintet, hogy nem vállalunk többet. Inkább maradunk a kevesebb mennyiségnél és magasabb minőségnél, mint hogy többet feldolgozzunk, és a minőség kárára menjen.
Meglehet-e élni ma Szerbiában egy családi szőlősből és borászatból?
– Ez jó kérdés, mert megélni lehet, de fejlődni nem. Sok tervünk van a jövővel kapcsolatban, most kezdtünk el építeni egy feldolgozó üzemet, ami igényelne maga mellé egy új pincerendszert is. Szeretnénk borturizmussal is foglalkozni, de minderre nagyon kevés a lehetőség. Folyamatosan követem a pályázatokat, és a mezőgazdaság igen sok ágára lehet valamilyen támogatást találni, de szőlészetre, borászatra nem igazán. Mindössze kedvező kamatú kölcsönökre bukkantam rá, de akárhogy szépítjük, azt vissza kell fizetni. A szőlészet viszont lottó, mert sose tudja az ember, hogy következő év mit hoz. Valamilyen természeti csapás következtében egy egész szezon kieshet, de ettől függetlenül a kölcsönt vissza kell fizetni. Olyan pályázatot szeretnék már találni, ahol vissza nem térítendő támogatást vagy résztámogatást lehetne igényelni.
Beszéljünk egy kicsit a termésről. A tavalyi év nem kedvezett a szőlőnek, az idén mire számítanak?
– A tavalyi év tényleg katasztrofális volt, jobb minél előbb elfelejteni. A hatásait még mindig érezzük, csak most kezdünk egyenesbe jönni. Az idei év viszont nagyon szép, igazán kedvezett a szőlőnek. Minimális csapadékkal járt a nyár, viszont esett, amikor kellett. Emellett igen sok napsütéses órával büszkélkedhetünk, és magas hőmérséklettel, amit a szőlő nagyon meghálált. Betegségek nem jelentkeztek, kevés munkánk volt vele, és most kaphatjuk vissza azt a hasznot, amit a tavalyi év elvett tőlünk. Mennyiségileg egy átlagos termésre számítunk, mivel korlátozzuk a fürtszámot a tőkéken. Nem engedjük, hogy túlterheltek legyenek a tőkék, ami azért jó, mert így tovább művelhető a szőlő anélkül, hogy tönkremenne. Illetve, hogy minél magasabb beltartalommal rendelkezzen. A minőségről ki merem jelenteni, hogy az utóbbi tíz év legszebb termését várjuk. A szüretet egy héten belül meg tudjuk kezdeni a korai fajtákkal, de a vörösbornak szánt szőlőt minél tovább szeretnénk kint hagyni, hogy a lehető legmagasabb legyen a cukortartalma és legalacsonyabb a savtartalma. Azt mondhatom, hogy egyik 2015-ös évjáratú borban sem fognak csalódni a fogyasztók.
