A jótékony fürjtojás

Petrics Ákos két évvel ezelőtt hallott először arról, hogy kifizetődő fürjtenyésztéssel foglalkozni. A huszonöt éves adai fiatalember körbeérdeklődött, és megtetszett neki a fürjtenyésztés, mivel sok jótékony hatást tulajdonítanak a fürjtojásnak.

Először egy nagy farm létesítését tervezte édesapjával, de végül ebből hobbitartás lett, és másfél éve otthon nevelnek japán fürjeket, amelyeknek a tojásait, a csibéit és a tojóit is értékesítik. Petrics Ákos elmondta, hogy kezdetben ötven madarat tartott, amely a család ellátás biztosította tojással. Mostanra viszont annyira felnövelte az állományt, hogy már a felesleget is értékesíteni tudja az ismerősei között. Az elmúlt időszakban kikísérletezett egy saját receptet is, a füstölt, pácolt fürjtojást, ami iránt nagy az érdeklődés, így az elkövetkezőkben egy kisebb üzem indítását tervezi Magyarországon. Viszont az itthoni állományt is szeretnék megtartani.

– Ez egy gazdasági fürj, amit száz évvel ezelőtt hozták be Japánból, ezért is hívjuk japán fürjnek. Különbözik a vadon élő fürjtől, annál kisebb termetű és célzottan a jó tojáshozam szempontjából tenyésztették ki. Ha egy tojónak biztosítják a megfelelő körülményeket, akkor évente 250-en és 290-en közötti tojást tojik. Naponta tojik, mint a tojótyúkok. A tojása egyötöde a tyúkénak. A beltartalmi értéke viszont jobb, mint a tyúktojásé. Szerintem vetekszik a tanyai tyúk tojásának minőségével – magyarázta Petrics Ákos. – Egészségügyi szempontból a tojás fogyasztásáról rengeteg jót olvasni az interneten. A saját tapasztalataim alapján azt látom, hogy nagyon sokan használják a fürjtojást kúraszerűen tavasszal és ősszel immunerősítőként. Bár én nem tartom fontosnak, hogy valaki kúraszerűen használja, de ha az ember odafigyel az egészségére, akkor ezt mindig lehet fogyasztani, mert kompakt élelmiszer, és jótékony hatással van az egészségre. Ha a megtermékenyített tojást beteszem a keltetőbe, akkor abból egy élet jön létre, tehát minden olyan ásványi anyag, nyomelem benne van, ami az élet létrejöttéhez szükséges. A légzőszervi gyulladásos problémák gyógyítására bizonyítottan nagyon jó hatása van.

A cukorbetegség leküzdéséhez nagyon jó tápanyagforrás. A tojásnak nincs szénhidráttartalma, nincs benne cukor, ezért beleilleszthető a cukorbetegek diétájába, és rendkívül jó hatású a szövődmények csökkentése céljából. A népi praktika szerint a kúra során reggel éhgyomorra, nyersen öt tojást kell elfogyasztani hét héten keresztül. Ha valakinek ez nem megy, akkor próbálkozzon kisebb mennyiséggel, egy-két tojással, majd azt növelje ötre. Javallott éhgyomorra használni, kávét és minden mást mellőzve, hogy pusztán csak az legyen a gyomorban, így fejt ki terápiás hatást. Viszont aki nem tudja nyersen elfogyasztani, az nyugodtan megeheti főzve, mert akkor más anyagok hasznosulnak belőle. Édesapám, amióta vannak fürjeink, naponta öt-hat tojást megiszik. A fürjtojás ugyanúgy hasznosítható étkezési célokra, mint a tyúktojás. Aki csak teheti, fogyasszon fürjtojást. Tartson otthon állatot saját részre, vagy vegyen tojást, mert rendkívül egészséges kiegészítője reggeliknek és vacsoráknak. Az öt tojás nem laktató, de hosszú távon az ember egészsége érdekében megéri. Öregapám 75 éves kovácsmester, aki most is ledolgozza a napi 8–12 órát, ha kell. Három szívrohama és sok műtétje volt, nagy túlélő. Végigcsinálta a fürjtojás-kúrát, és mostanság is fogyasztja a tojást. Azt mondta, hogy a kúra után egy kicsit jobban érezte magát reggelente, nem volt annyira fáradékony, és kicsit energikusabb lett. Ezeknek a pozitív tapasztalatoknak örülök. Ezek motiválnak, mert tudom, hogy olyan dolgot csinálok, ami jó, és nem verem át az embereket. Én nem tudtam volna ügyvéd, közgazdász vagy bankár lenni, mert tisztában vagyok azzal, ha ilyen szakemberként hoznék egy döntést, az néhány embernek jó lenne, de másoknak a kárára menne. Ezzel viszont mindenkinek a javát szolgálom. Szeretek kísérletezni, talán azért is vágtam bele sugallatra a fürjtenyésztésbe.

Nekem nagyon megérte, sokat tanultam belőle. Előtte nem tartottam állatokat, most „rákényszerültem”, és nem bántam meg, hogy belevágtam – közölte a fiatalember, aki elárulta, hogy több ezer tojás árán saját receptet kísérletezett ki, mégpedig fokhagymás olajban eltett, pácolt, füstölt fürjtojást. Ezt ínyencségnek tartja, hiszen a tojás fűszeres és füstölt, a jótékony hatását talán elveszíti, de ezzel szemben nagyon finom. Az íze leginkább a füstölt sajtra emlékeztet némi majonézes beütéssel. Petrics Ákos megjegyezte, hogy ez a saját portékája, a későbbiek nagyban szeretné készíteni Magyarországon. A befektetőket már megnyerte a vállalkozáshoz, az elkövetkezőkben pedig a hivatalos élelmiszer-biztonsági vizsgálatokat szeretné lebonyolítani.

Petrics Ákos elmondta, hogy a fürjek ugyanúgy tarthatók, mint a háztáji baromfi, de zárt térben, mert gond nélkül átrepülik a kétméteres kerítést is. Szerinte az legtökéletesebb hely a számukra bealjazott nyúlketrecet, de a zárt ól is megfelelő. A japán fürjek rossz tulajdonsága, hogy ritkán ülik el a tojást, amit kitojnak, azt otthagyják.

– Keltetek is fürjeket, van műkotlósom. A tojások tizenhét napig vannak a keltetőben. Egy két hónapos fürj már elkezd tojni, ez a tojótyúk esetében fél év. Rendkívül gyorsan szaporodnak, és nagyon szívósak, nem kell gyógyszerezni őket, nincs különösebb betegségük. Szezonális gondok előfordulnak, de azt is átvészelik gyógyszer nélkül, különösen, ha kevés példányról van szó – mesélte tenyésztési tapasztalatait a fiatalember. – Egészségügyi szempontból nincs velük probléma, nem hordoznak betegséget. Könnyű tartani őket, de nem igénytelenek. Ha kellő mennyiségű fényt kapnak reggel 7-től este 8-ig, akkor az egész évben tojnak.

Ha az átlag hőmérséklet 10 fok felett van, akkor még viszonylag jó tojnak. Sokan vittek már tőlem fürjeket, öt és ötven darab között házi tojatásra. Átlagban tíz-húszat vesznek. Ha valakinek otthon nincs annyi helye, hogy tojótyúkjai legyenek, akkor nyugodtan tartson tíz-húsz fürjet. Az eleségük nincs annyi, mint öt tyúké. A fürj 3-4 dkg élelmiszert eszik meg egy nap. Az étrendjük hasonló, mint a tojótyúkoknak, csak fehérjedúsabb táplálékot igényelnek. Egy madár egytől három évig tojik. A legidősebb madaraim két évesek, és még mindig tojnak. A fürj húsát is lehet hasznosítani. Jó levest lehet belőlük főzni. Én megnyúzom a madarakat, nem kopasztom. Sülteknek is nagyon jó, de nagyon száraz a húsa, ezért érdemes kitölteni vagy körbetekerni szalonnával, és úgy megsütni. Egy madár felpucolva 14-től 20 dkg súlyú, ezért legalább kettő kell egy embernek, hogy jóllakjon. Van solymász, aki tőlem viszi a fürjeket, amelyekkel a sólymokat eteti – magyarázta Petrics Ákos.

A fürjtenyésztőtől megtudtuk, hogy a fürjtojás ára 7 és 14 dinár között mozog a piacon. A keltetni való tojások ára 10 és 20 dinár között vásárolhatók meg, a 2,5 hetes csibe 100 dinárba kerül, a kifejlett tojók pedig 150 és 300 dinár közötti áron szerezhetők be.