A családok széthullása, a kommunikáció hiánya családon belül vezet oda elsősorban, hogy a fiatalkorúak az utcán próbálnak boldogulni, rossz társaságba keveredve. Évente mintegy 1200 körül alakul a fiatalkorú bűnözők száma az ország területén, de miután az igazságszolgáltatás, így az ügyészség és a bíróságok évekig is elhúzzák a fiatalkorú bűnözők esetét, a kiskorú bűnözésért elítélt fiatalok már felnőttként, 18 éves korban kerülnek nevelőintézetbe, emelte ki Csikós László, a munkaügyi, foglakoztatási és szociális minisztérium államtitkára.
– A családok felbomlása, a szeretet és a nevelés hiánya, a családon belül a férj és a feleség közti harmónia megszűnése, a kommunikációhiány vezet a fiatalkorú bűnözéshez. Közvetlen hatása a társadalomnak a fiatalkorú bűnözőre nincs.
Ha a társadalom nem hat ki közvetlenül erre a jelenségre, akkor csupán többet beszélünk a fiatalkorú bűnözésről? Vagy az utóbbi években egyre gyakoribb jelenségről van szó?
– Amikor 15 000-ről 5000 dinárra lecsökkentették a megélhetési lopás összegét, arra számítottunk, hogy növekedni fog a regisztrált bűncselekmények száma, de nem növekedett a fiatalkorú bűnözés. A 2014-es adatok azt mutatják, hogy 1200 fő körül alakul a fiatalkorú bűnözők száma az ország területén. Elsősorban a nagyvárosokban jellemző. Szerbiában 24 város van, amelyek között szerepel Priština is, és ahonnan nem rendelkezünk pontos adatokkal. Belgrád viszont a rendszeren belül 17 községből áll, éppen ezért külön kezeljük.
Ez azt jelenti, hogy a városokban torzult a leginkább a családmodell?
– Igen. A nagyvárosokban az óvodáskor-előtti intézmény veszi át a család funkcióját. Az iskolák viszont az elmúlt húsz évben csupán oktatási intézmények. Ez elsősorban túlzott emberi jogok miatt van így. A tanár nem fegyelmezhet. A diákok pedig tisztában vannak a jogaikkal, ki is használják azt. Így gyakran a pedagógusok keze meg van kötve a nevelésben.
A nevelés ezek szerint intézményes problémává vált?
– Az iskolának nevelő intézménynek is kell lennie, mert a család már kevesebbet van jelen a kiskorúak életében, másrészt pedig a pszichológiai és pedagógiai szolgálatoknak koordináló és főszerepe kell, hogy legyen az oktatási intézmény és a családok között, hogy ha valamilyen gond felmerül, minél gyorsabban be lehessen vonni a probléma megoldásába a szociális központokat.
Most nem így működik a rendszer?
– Ma a rendszer nehezen, akadozottan működik. Míg a gyermekből bűnöző válik, egy folyamaton megy keresztül. Általában azzal kezdődik, hogy a gyermek kimarad az iskolából. Mire azt a rendszer detektálja, elmúlik hat hét.
Amennyiben a gyermek nincs az iskolában három napig, rögtön utána kellene nézni, hogy mi ennek az oka. Ha az iskola nem tud a nyomára jutni, riadóztatnia kellene a gyámhatóságot. A gyámhatóság feladata, hogy értesítse a rendőrséget. Egyébként ekkorra már kialakultak a gondok a családban, és a gyermeken keresztül vetítődnek ki a családon belüli viszonyok, abból, hogy tetves, kócos a haja, hogyan van felöltözve, kihívóan öltözködik-e, sok minden leszűrhető... Ha a gyerek agresszívan viselkedik az iskolában, annak nyilván oka van. Feltételezhetően ez azért történik meg, mert a családjában diszfunkciók történtek. Nagyon ritkán, az 1200 gyeremknek csupán kis százalékában történik meg, hogy normális családból származik a gyerek, és csak a hasonló korú gyerekek társasága, szurkolói közösségek elvonják a családtól.
Az iskolából való kimaradás, vagy a viselkedészavar még nem bűncselekmény. Mikor válik egy gyermekből bűnöző?
– Hogy mikor válik a kiskorú bűnözővé? Jóval korábban, mint ahogy a bíróság ítéletet hozna erről, ugyanis legtöbbször nem buknak le az első bűncselekménynél. És akkor adja erre a fejét a gyermek, amikor már a szülő nem tud, vagy nem is akar hatni a gyermekre. A csavargás az első jele ennek, illetve az iskolakerülés. A csavargás alatt pedig valamilyen foglalkozást keresnek maguknak, ekkor kezdenek el trafikokat feltörni, zsebeskedni, vagy bandákba vergődve vesznek részt a rendbontásban, verekedésben.
Melyek a leggyakoribb bűncselekmények, amelyeket a kiskorúak elkövetnek?
– A lopás a leggyakoribb. Ezt követi a garázdaság. Ide tartozik a testi sértés is, ami leggyakrabban zárt ököllel történik, vagy késeléssel végződik.
A rendőrség kellő figyelmet fordít a fiatalkorú bűnözőkre?
– Az emberjogvédők megszigorították a rendőrök hatásköreit, így a rendőr szinte nem intézkedhet, ha nincs a gyámhatóság részéről jelen valaki, a kiskorú bekísérése után. Ha a rendőrség úgy ítéli meg hogy nem szabálysértésről, hanem bűncselekményről van szó, a Felsőbb Ügyészséget kell értesíteni, hiszen a kiskorú bűnözés a Felsőbíróság hatásköre, egy időben a szülőknek, valamint a gyámhatóságnak is jelentenie kell az esetet.
Mivel a rendőrök belefáradnak az örökös értesítésbe, gyakran szemet hunynak a bűncselekmény felett. A bíróság pedig olyan lassú, hogy például az utcáról begyűjtött gyerekek esetében 117 eljárásból Belgrádban 13-at fejeztek be. Annyira lassan működnek a bírósági eljárások, hogy sok esetben akkor születik döntés, amikor a fiatalkorú már betöltötte a nagykorúságát.
Ilyen esetben a büntetés letöltését kiskorúként tölti le az illető, vagy felnőttként?
– Gyakran miután kimondják a javító intézetben történő büntetés végrehajtását, felnőttként kerül oda a fiatal. Szerbiában egyetlen javítóintézet működik az igazságügy minisztérium hatáskörében (Magyarországon a szociális ellátórendszer része), Kruševacon, ami tömve van, több, mint 300 fiatal tartózkodik ott. A törvény szerint legfeljebb három év büntetést kaphatnak.
De nem csak a javítóintézetet ismeri a szociális-védelmi rendszerünk...
– Tizennégy éves korig a gyermek nem büntethető, vagyis ha ez idő alatt történik valamilyen rendellenesség, a szociális rendszer a szociális központon keresztül igyekszik erősíteni kapcsolatát a szülőkkel, majd ha ez sem működik, a gyermek családi elhelyezésbe kerül (5400 gyermeket nevelnek így, akik egy bizonyos hányada viselkedészavaros), vagy nevelőintézetben helyezik el. Ma 71 gyermek található intézetben. De folyamatosan azon dolgozunk, hogy a gyermek és a biológiai szülők tartsák a kapcsolatot, mert továbbra is az az elv érvényesül, hogy jobb a gyermeknek a családban, mint máshol, habár nagyon jól működő intézményeink is vannak, ilyenek a gyermekfaluk. Tizennégy éven felül pedig, ha egyszeri bűncselekményről van szó, akkor a bíróság vagy elmarasztal, vagy figyelmeztet. Illetve lehetőség nyílik az ügyészséggel egyezséget kötni, amikor nevelési rendeltben hívja fel a gyámhatóságot az egyéni nevelési módszer alkalmazására. Ehhez kapcsolódik a családsegítő szolgálat is. Ennek az eljárásnak a része a kortárs-csoportterápia is, ami jó eredményeket mutat. És azt gondolom, hogy a családsegítő programok a legfontosabbak ebben az esetben.
