A lakosság a dohányáru iránt mutat a legnagyobb lojalitást, sőt hamarabb vált mobiltelefonszolgáltatót, sőt bankot is, minthogy lecserélje cigarettáját egy másikra, derült ki egy tanulmányból, amelyet amerikai mintára a Faktor Plus ügynökség végzett az elmúlt hónapokban. Az ország területén 73 millió szál cigarettát szívnak el naponta a dohányosok. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint Szerbiában él a legintenzívebben ez a szenvedély a régió országai közül. Szerbiában naponta 4,1 millió eurót költ a lakosság csak a cigarettára.
Az NCSI indexet, vagyis a fogyasztók elégedettségi szintjét először az Amerikai Egyesül Államokban kezdték el mérni. Ma már az egész világon mérik, mivel adatokat szolgálat a vállalatok számára, hogy mely szolgáltatáson kell változtatniuk, vagy szükség van-e a termék minőségének emelésére, esetleg más vállalatokkal összehasonlítva milyen pozíciót töltenek be a régióban vagy országhatárokon belül. Az elmúlt egy évben Szerbiában is készítenek ilyen felmérést, tudtuk meg Predrag Lacmanovićtól, a Paktor Plus ügynökség ügyvezető igazgatójától.
– Az ebben az évben végzett felmérés során négy, a piacon jelen lévő dohányvállalatot vizsgáltuk meg. Kiderült, hogy az a felmérés szerint, amely során megvizsgáljuk a fogyasztók elégedettségét az áruval, a szolgáltatással, a minőséggel kapcsolatban, a legjobb helyezést azok a vállalatok foglalták el, amelyek jelenleg a legelterjedtebbek a piacon, így a Philip Morris, illetve a British American Tobacco. Kiderült az is, összehasonlítva ezeket a vállalatok más nagy vállalatokkal, pl. a bankokkal, mobiltelefon-szolgáltatókkal, illetve sörgyárakkal, a fogyasztók a legmagasabb szintű lojalitást a dohányárú iránt mutatták, így a 0-tól 100-ig terjedő skálán átlagban 90-es indexszámot kapott a lojalitás. Még bankot és telefonszolgáltatót is könnyebben váltanak a polgárok, mint cigarettafajtát – mondta Marko Milanović, a Szerbiai NCSI vezérigazgatója. Hozzátette, hogy a felmérés arra is rámutatott, hogy a minőség terén van még fejlődési lehetőség, legalábbis ami a felmérésben részt vett fogyasztók becslését illeti.
Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint Kelet- és Délkelet-Európa lakossága számít a legszenvedélyesebb dohányosnak a világon, és ezek között Szerbia foglalja el a legelőkelőbb helyet. A Tüdő Egészségéért Világ Alapítvány múlt évben végzett felmérései szerint naponta 73 millió szál cigarettát fogyasztanak el a dohányosok Szerbiában. Vagyis amíg egy szerbiai dohányos átlagban évente 2861 szál cigarettát füstöl el, Bosznia-Hercegovina területén 600-zal kevesebbet, Horvátországban pedig 1621-t. Szerbia lakosságának mintegy 66 százaléka dohányos. Minden harmadik férfi, minden negyedik nő, és minden hetedik kiskorú dohányzik. Nagyon korán, a polgárok 75 százaléka 13 és 17 év között próbálja ki a cigarettát.
A lakosság egészségügyi állapotát vizsgálva kiderül, hogy a dohányzás következményeibe évente mintegy 16 ezer ember huny el. Évente 4300 személy az úgynevezett dohányos tüdőrákban. Amely oka az a statisztikai adat is lehet, miszerint egy átlagos dohányos tüdeje évente 7,5 kilogramm dohányt kénytelen elégetni.
De nemcsak a tüdőrák statisztikája megrázó, hanem a szív- és érrendszeri betegségek statisztikája is. A dohányzás ugyanis nemcsak a tüdőt károsítja, hiszen egy cigarettában 4000 különböző vegyszer található, amelyek közül legkevesebb 250 káros az egészségre, így a szív- és érrendszerre is.
Zoran Perišić, a Szerbiai Kardiológusok Egyesületének elnöke a héten Zlatiboron megtartott tanácskozáson emlékeztetett arra, hogy az elhunytak 53 százalékánál a halál oka a szív- és érrendszeri betegség. Vagyis amíg korábban Szerbia Európában az utolsó előtti helyen volt, ma már vezető pozíciót tölt be a szív- és érrendszeri betegségek terén. Csupán Oroszország és Ukrajna rendelkezik még súlyosabb statisztikákkal.
