Európában évente több mint 60 ezer nőnél regisztrálják a méhnyakrákot, és mintegy 30 ezer nő hal meg ebben a betegségben. Szerbia a megbetegedések számát tekintve a vezető országok közé tartozik, mivel évente 1500 új esetet regisztrálnak, és több mint 400 esetben a betegség halálos kimenetellel jár.
Dr. Vickó Ferenc, az egészségügyi minisztérium államtitkára, a Kamanci Vajdasági Onkológiai Intézet sebésze rámutatott, sajnos a nők legnagyobb százalékánál a betegséget annak előrehaladott fázisában fedezik fel, amikor a gyógykezelés hosszadalmas, és bizonytalan végkifejlettel jár. Mint mondta, bár az esetek többségében a méhnyakrák a 35 évnél idősebb nőknél jelentkezik, ma már nem ritka, hogy huszonéves nők vagy ennél fiatalabbak is kénytelenek megküzdeni ezzel a betegséggel.
– Régebben a megbetegedettek számának emelkedése 30 éves korban kezdődött, a szám 45–49 éveseknél csúcsosodott, illetve a 70–74 éves életkorban is mutatkozott, ma viszont már a fiatalabb korosztályok felé terelődött el. A Szerb Köztársaság epidemiológiai adatai jelentős regionális eltéréseket mutatnak mind az új betegek számát, mind a halálozást illetően – emelte ki az államtitkár.
A méhnyakrák kialakulásáért felelős HPV-vírusnak több mint száz törzse ismert, közülük a 16-os és a 18-as a leggyakoribb rákkeltő típus, amelyek a méhnyakrákos esetek 70 százalékáért felelősek. Minden szexuálisan aktív nő élete során legalább egyszer átesik HPV-fertőzésen. Az esetek 90 százalékában a fertőzést az immunrendszer legyőzi, ám a hosszan tartó fertőzés rákos megbetegedéseket okozhat: méhnyakrákot, a hüvely, a szeméremtest, a végbél és torokrákot is, valamint a szeméremszemölcsök kialakulását. Mint arra dr. Vickó rámutatott, amíg például az emlőráknál nem tudni a rák kiváltó okát, a méhnyakráknál tudni, mi okozza, minden méhnyakrákban kimutatható ugyanis a HPV-vírus DNS-e vagy annak része.
– A HPV (humán papillomavírus) szexuális úton terjed, de nem a testnedvek cseréjével fertőz, hanem bőrkontaktussal, így az óvszer (kondom) sem jelent teljes védelmet a vírus ellen, 60–70 százalékkal csökkenti csupán a fertőzés veszélyét – magyarázta dr. Vickó Ferenc.
Elmondta azt is, hogy a HPV-vírus okozta betegségek védőoltással megelőzhetőek. Jelenleg az állami egészségügy a méhnyakrák megelőzése egyik módjának a nőgyógyászati vizsgálatokat, a Papa-tesztet (Papanicolau-tesztet) tekinti, a rendszeres vizsgálattal (legalább 3 éves gyakorisággal) ugyanis a betegség megjelenése már a korai fázisban felfedezhető, amikor még jó eséllyel kezelhető is a betegség.
Jelenleg a védőoltás nem kötelező, az veszi fel, aki akarja. Jelenleg a Gardasil 9-es oltóanyag regisztrált Szerbiában, ami a 6-os, 11-es, a 16-os, 18-as, 31-es, 33-as, 45-ös, az 52-es és az 58-as HPV típusú vírus ellen véd. Ez egy fejlesztett oltóanyag, a korábbi vakcina 4 típustól védett. Most pedig ez az oltóanyag védelmet nyújt a már említett rákok kialakulása és a genitális szemölcsök megjelenése ellen is – taglalta dr. Vickó. – Az oltást a fiúk és a lányok is felvehetik. De valójában akkor ajánlott, mielőtt a fiatalok nemi életet kezdenek el élni, de idősebbeknél is lehet alkalmazni. És bár egyre korábban kezdenek nemi életet élni a fiatalok, mint említettem, a vírus ugyan szexuális úton terjed, bőrkontaktussal, így nemcsak a közösülés az egyedüli módja a fertőzésnek, hanem orális és más jellegű érintkezés is – hangsúlyozta.
Az oltás három fázisban történik. Az első oltást két hónapra rá követi a második, majd pedig az elsőtől számított hat hónapra rá a harmadik oltás. Felhívta a figyelmet, hogy arról nincsenek adatok, hogy mekkora védelmet jelent az oltás, ha azt megszakítják, és az illető nem veszi fel mind a három adagot.
– A vakcina mintegy százszázalékos hatékonysággal képes megelőzni a HPV okozta betegséget. De már nem tudja meggyógyítani azokat, akinél megjelent a betegség. Sajnos arról sincsenek pontos adatok, hogy mi történik azoknál, akiknél már jelen van a szervezetben a vírus, és utána vették fel az oltást. A felnőttek is felvehetik az oltást, ha a szervezetükben nem jelent még meg a HPV-vírus, hiszen az ő esetükben is ugyanaz a vakcina hatása, mint a gyerekeknél – magyarázta. Majd felhívta a figyelmet: – Az oltás azonban nem helyettesítheti a nőgyógyászati rákszűrést. A beoltott nők számára is erősen javasolt a szűrés, egyrészt azért, mert az oltóanyag sem véd meg minden típusú HPV-vírustól. Ha pedig a nő már korábban megfertőződött, akkor kérdésessé válik az oltás teljes hatása is. És természetesen csökken az oltás hatásfoka akkor is, ha az oltást nem veszi fel az illető a megadott ütemben – mondta. Azok, akik be vannak oltva, és a HPV-tesztelésen negatív lett az eredményük, a nőgyógyászati szűrést 10 évente végeztethetik el, tette hozzá.
Kérdésünkre, hogy a fiúknak is javasolt a HPV-oltás, nem csak a lányoknak, mégis általában a nőknél megjelenő betegségekről beszélünk leggyakrabban, dr. Vickó Ferenc elmondta, hogy a HPV-vírus férfiaknál hímvessző, végbél, valamint torokrákot idézhet elő, illetve szeméremszemölcsök kialakulását, de nem kell elfelejteni azt sem, hogy a fiúk oltásával megszakad az esetleges HPV fertőzés lánca.
A férfiaknál a 4-es, quadrivalent vakcina van használatban – emelte ki az államtitkár amerikai adatokra hivatkozva. A szerbiai helyzetre rátérve elmondta, az oltásellenes lobbi nagyon erős, de szükség lenne nemcsak a lakosok, hanem az egészségügyi dolgozók felvilágosítására is.
– Sajnos Szerbiában a méhnyakrák megjelenésének gyakorisága nagyon magas, a negyedik helyet foglalja el az össze rákos megbetegedések között. Ami ennél azonban aggasztóbb adat, hogy nálunk már nagyon előrehaladott fázisban diagnosztizálják a betegséget, ami azt jelenti, hogy nem járnak a nők rákszűrésre, az egészségügyi kultúra nem elég fejlett. A méhnyakszáj körül nincsenek idegvégződések, így a Papa-teszt fájdalommentes – hívta fel a figyelmet.
A gyógykezelés sikeressége egészében a betegség stádiumától függ, korai eseteket teljesen ki lehet gyógyítani aránylag rövid ideig tartó műtéttel is, tudtuk meg.
Európa 19 államában végzik a HPV elleni oltást, kisebb-nagyobb fedettséggel. Portugáliában és Nagy-Britanniában vették fel ezt a védőoltás a legtöbben az adott populáció közül. Magyarországon 2014 óta számít támogatott oltásnak, a nemzeti védőoltási program szerint térítésmentesen végzik a 12 éves lányok oltását, természetesen a szülők jóváhagyásával. A magyarországi Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) adatai szerint a múlt évben 38 ezer 12 életévét betöltött kislány kapta meg az ingyenes vakcinát. Szerbiában több alkalommal is volt kezdeményezés arra, hogy kötelezővé tegyék a védőoltást. Legutóbb 2013-ban készült erre az egészségügyi minisztérium, akkor 2014-től akarták bővíteni a kötelező oltások számát. Ez azonban nem történt meg, és mint dr. Vickó Ferenctől megtudtuk, erre a közeljövőben sem kerül sor. |
Szerbiában a Merck gyártotta Gardasil, valamint a Glaxo Smith Kline gyártotta Cervarix oltóanyagot regisztrálták, így megvásárolható a gyógyszertárakban. Ám például Belgrádban, de Szabadkán is hasonló a helyzet, szinte egyik gyógyszertárban sem található, rendelésre szerzik be (többnyire a magángyógyszertárak). Mint arra az egyik magángyógyszertárban felhívták a figyelmünket, speciális oltóanyag lévén, nem tartanak ezekből a vakcinákból az üzletben, csupán megrendelésre szerzik be. A Belgrádi Városi Gyógyszertár árjegyzéke szerint 14 500 dinárba kerül egy doboz Gardasil, amely egy adag oltóanyagot tartalmaz. A magángyógyszertárak árjegyzéke is hasonló, ott is megközelítőleg 15 ezer dinárért lehet beszerezni, azzal, hogy a Cervarix vakcina jelentősen olcsóbb. Ezt 5000 dinárért is meg lehet vásárolni.